Megvásárolható a Vega Csillagászati Egyesület (8900 Zalaegerszeg, Berzsenyi u. 8.) címén, piros postai utalványon 200,- Ft elküldésével, mely összeg a postaköltséget is tartalmazza. [ELFOGYOTT!]
Az A4-es méretű füzeten látszik, hogy egy évtizedek óta gyakorlott amatőrcsillagász (csillagászati egyesület-, helyi csoport-, szakkör-vezető, aki sok-sok éjszakát töltött a friss levegőn már) írta, az észleléseket kezdő amatőrtársainak. Sokan vagyunk az eget nézők, de kevesen a megfigyelők! Ez a füzet ad információkat: mire kell figyelni, mit kell feljegyezni — de nem viszi túlzásba: nem ijeszti el az észlelésektől az embereket.
Bemutatja a csillagképeket, az égi távolságokat, a pozíciószögek fogalmát, az irányokat, az égi koordinátarendszereket, a csillagtérképek használatát, a csillagok jelölésrendszerét, a fényességskálát, a szem éjszakai viselkedését, a zseblámpa elé tett mikuláspapír szerepét, a távcsövek típusait, határmagnitúdójukat, felbontásukat, optimális nagyításukat, a LM mérését, a távcsövek karbantartását, a légköri állapotokat.
Majd sorra veszi a mély-ég objektumok típusait, alosztályait, katalógusait, megfigyelési és észlelési módszereit. Azután a kettőscsillagoknál ismerteti ugyanezeket: típusai, katalógusai, megfigyelése, adminisztrálása.
Műsoron kívül az üstökösök megfigyelése fejezet következik: talán mert ezek olyan “mélyég-szerűek”: szakszerű és részletes leírást kapunk ezek leészleléséről.
Magas szintű meteorészlelési útmutató jön: mik a meteorok, a takartság, holtidő, határmagnitúdó, radiánspont, ZHR, meteorrajok, megfigyelésük (vizuális, teleszkopikus, fotografikus módszerrel). Ez a fejezet elárulja, hogy a szerző sok hullócsillagot látott és sokszor hárult reá as meteorozás leghálátlanabb (de legszükségesebb) írnoki feladata.
A gyakorlatias, lényegre törő kiadványt észlelési űrlapminták zárják. Én arra biztatom a hazai szakkörvezetőket, helyi csoportokat: vegyenek egyet ebből a hasznos kötetből és azután fénymásolják le bátran le a saját csapatuknak.”
“Észlelési útmutató kettőscsillagok, meteorok és mélyég-objektumok megfigyeléséhez” (1998). Szentmártoni Béla levelei és cikkei alapján Juhász Tibor állított össze egy észlelési útmutatót az 1980-as években az AAK keretei között (Amatőrcsillagász ABC címmel, ebből nagyon sokat átvettünk, szöveget és ábrákat is – persze, sok ottani ábra még korábbi könyvekben stb. jelent meg. Így ez a mű mára az amatőrcsillagászok közti közkinccsé válik, a legelső lépések megtételét segítő legfontosabb segédletté, jegyzetté…). Ebből szerkesztett Csizmadia Szilárd a VCSE-tagok számára egy észlelési útmutatót (tehát ő szerkesztő, nem szerző!). Egyes fejezeteket máshonnét (pl. az Amatőrcsillagász kézikönyvből, Változócsillag Atlaszból stb.) ollózott be. Nem önálló mű, hanem innen-onnan összeszedett, az alapokat elemi szinten, inkább utasítás jelleggel közlő segédlet, ami segíthet az amatőrcsillagászat útján elindulni. A cél az volt, hogy füzetnél nem nagyobb terjedelemben a legalapvetőbb dolgokról szó essen. Az amatőrcsillagászat, hát még a csillagászat, akárcsak gyakorlati oldalát szemlélve is, ennél sokkal több.
Akkor is igaz ez, ha az 1998-ban összeállított mű megírása idején még elfogadható volt. A csillagászat alapjai nem változtak, de azóta jelentős fejlődésen mentek át az amatőrcsillagász távcsövek (ha az alapfogások és alapvetések nem is változtak). A mű bizonyos részei ezért elavultak, mások ma is használhatók. A kiadvány felújítását folyamatosan tervezzük…
Először a tartalomjegyzéket közöljük. Az alatta lévő képekre klikkelve nagyobb méretben kerülnek elő a szkennelt oldalak, a kiadványt teljes terjedelmében Bálint Ferenc szkennelte be. (Az eredeti füzet sokszorosítását Kiss László Attila volt tagtársunk intézte.) Ismeretterjesztő, oktató jelleggel átvéve egyes régi könyvekből is bekerültek ábrák. Néha ezek jobbak, mint a mai könyvek elnagyolt, odavetett magyarázó ábrái…
A könyvben olvasható egy-két, mai szemmel nézve meglepő állítás, pl. hogy a távcsövet legjobb nem is tisztítani. Írásuk idején sem útmutató szövegek, gyakran eszközök sem voltak elérhetők, pláne vidéki városokban, amikor még nem volt netről történő rendelési lehetőség sem. A helyes értékítélethez ezeknek figyelembevételével kell véleményt alkotni. Megjegyzendő, hogy felkészületlen, tapasztalatlan amatőrnek jobb még ma is, ha nem áll neki maga megkarcolni műszere optikáját “tisztítás” címszó alatt, jobb ezt szakemberre bízni és beruházni néhány évente pár ezer forintot ebbe (hiszen akkor a felelősség sem a mienk, visszakaphatjuk a sérült eszköz árát!).
Tartalomjegyzék:
Címlap
Bevezetés – 1. oldal
I. TÁJÉKOZÓDÁS
1. Csillagképek – 2. oldal
2. Távolságok az égbolton – 3. oldal
3. Irányok az égbolton – 3. oldal
4. Koordinátarendszerek – 6. oldal
5. Csillagtérképek, csillagatlaszok – 7. oldal
6. Csillagnevek – 8. oldal
7. A csillagok fényessége – 9. oldal
II. A MEGFIGYELÉS ESZKÖZEI ÉS KÖRÜLMÉNYEI
8. A szem – 9. oldal
9. Távcsövek – 10. oldal
10. Csillagászati távcsövek jellemző paraméterei – 11. oldal
11. Okulárok – 12. oldal
12. A látómező [mérete] és tájolása – 12. oldal
13. A távcső szerelése – 13. oldal
14. Binokulárok (látcsövek) – 13. oldal
15. Távcsövek karbantartása – 14. oldal
16. A légkör állapota – 14. oldal
17. Objektumok beállítása a látómezőbe – 14. oldal
III. A MEGFIGYELÉSEK MÓDSZERTANA
18. Mélyég-objektumok
[18.1] Mélyég-objektumok katalógusa – 17. oldal
[18.2] Mély-ég objektumok megfigyelése – 17. oldal
19. Kettőscsillagok – 18. oldal
[19.1] Kettőscsillag katalógusok – 19. oldal
[19.2] Kettőscsillagok megfigyelése – 19. oldal
