Fények tánca – Schmall Rafael

A déli féltekén (is) számtalan érdekesség van, és szerintem valahogy az ott élők “kapták a látványosabbik részt”. Ott van például a Szeneszsák, az Éta Carinae ködössége, a Magellán-felhők stb.

2018 óta dédelgettem az elképzelést, hogy a déli félteke alá való visszatérésemnél a Vela szupernóva-maradványt lefotózzam, egész pontosan a hidrogén-alfa hurkot. A rendelkezésre álló eszközökkel egész jó felbontást sikerült elérni, illetve ez volt az első olyan déli féltekés kép, ahol H-alfa szűrővel fotóztam ezt a területet. A H-alfa szűrözött kép részletei: egy sávban 5×60 sec, ISO 6400, f/1.8, 35 mm. Mivel a panorámafejen beosztások vannak, és a horizontális forgató is visszataszigálható az adott panelre, így a képek elkészülte után mozaik fűzése és az illesztés is könnyen ment. Többi már a jó ízlés szerint megy, hogy mennyire emelem ki a H-alfa réteget.

A Vela szupernóva-maradvány közelsége okán hatalmas. Egy 11 000 évvel ezelőtti, mindössze 900 fényévre történt szupernóva-robbanás hozta létre. Látszó átmérője 8 fok legalább. A képen balra lenn a Nagy Magellán Felhő látszik, a szupernóva-maradvány a Tejútban lévő hatalmas vörös folt.

A helyszín elképesztő ezen a namíbiai farmon, ahol a fenti kép készült. Zéró fényszennyezés, 1800 méter tengerszint feletti magasság, fényes Tejút, stb. Ami nem tetszett annyira, az az hogy a kép készültekor az összes ruha rajtam volt és még a sálat is úgy húztam fel, hogy éppen kilássak.  (Időjárási körülmények: 5 °C, élénk szél: ez látszik a fűszálak dőlésén is; és 10%-os páratartalom. Eléggé maró tud lenni, de jobban sikerült tolerálni mint itthon ugyanez csak 80%-os párával.)