Fényes Leonida-tűzgömb 2014. nov. 20-án
Egy fényes, kb. -10 (?) magnitúdós tűzgömb tűnt fel a címben jelzett időben. A tűzgömböt derült égen rögzítette a HUVCSE01 meteorészlelő videokamera (Zalaegerszeg, operátor: Bánfalvi Péter) és kissé felhős égen a budapesti Polaris Csillagvizsgálóban működő HUPOL kamera (operátor: Perkó Zsolt, tulajdonos: Igaz Antal). A tűzgömb fényességét a képekről csak becsülni lehet, de a telehold fényességével vetekedhet. A tűzgömb fényképei illetve Zalaegerszegről a videófelvétele:
Link a videó megtekintéséhez.
E két kamera képeire alapozva Csizmadia Szilárd számításai szerint ez egy tipikus Leonida-meteor volt. Földfelszínre vetített pályáját az alábbi ábra mutatja be:
A tűzgömb 132 km magasan tűnt fel, és 85 km magasan tűnt el. Pályaelemei a következők voltak (zárójelben az IAU MDC-ből vett átlagos Leonida-pályelemek, amikhez képest lehet hasonlítani ennek a tűzgömbnek a pályáját):
Radiáns helyzete:
RA = 155,82° (155,54°)
D = +21,59°(20,54°)
Inklináció: 161.3° +/- 0.1° (162.5°)
Nagy omega (Felszálló csomó hosszúsága, Node): 236.85° (235.7°)
Kis omega (Napközelség hossza, perigeum argumentuma, Peri): 170.76°+/-0.3° (172,36°)
excenricitás: 0.938 (0.904)
Napközelség (q): 0.982 (0.984 CSE)
Fél nagytengely (a): 15,98 (15 CSE)
A pályaelemek összehasonlítása alapján kétséget kizáróan egy tipikus Leonida-meteor volt a jelenség. A meteoroid a Föld légkörével való ütközése előtt olyan pályán keringett, amit az alábbi ábra mutat:
Ezen az ábrán a számok Csillagászati Egységeket jelentenek. A szaggatott vonalak belülről kifelé a Föld, a Mars és a Jupiter pályáját jelentik. A folytonos vonal a meteoroid pályaellipszisének egy részlete. Az északi ekliptikai pólus a felfelé mutató tengely irányában van.
A légkörbelépő meteoroid tömegét csak bizonytalanul tudjuk megbecsülni, mert a MetRec csak egy 30×30 pixelszámú négyzeten belül összegzi fel a fényességet, ami ezen kívülre szóródik, azt nem veszi figyelembe. Talán nem jár messze az igazságtól, ha úgy vesszük, hogy a meteor fényessége a HUPOL képén a telehold fényességével vetekedett, de azt nem érte talán el ezért -10 magnitúdó körüli lehetett. Ebben az esetben a meteoroid tömege a légkörbeéréskor 5 és 20 kg között lehetett.
A meteor sebességének és magasságának változását az alábbi ábra mutatja:
Az időadatok 04:09:00 UT óra utáni másodperceket jelentenek, a sebesség km/s-ben van. A kezdeti tömegből és a lassulásból megbecsülhető, hogy a meteor tömegének mekkora része égett el a légkörben: ez esetben valószínűleg a teljes! 1 grammnál kevesebb maradhatott belőle. Ebből a meteorból nem hullott le semmi. (A hullás olyan meteorok esetében valószínű, amelyekből legalább 100 gramm marad, és alacsonyra, 15-25 km földfelszín feletti magasságba lejönnek, és kicsi a sebességük, 11-25 km/sec.) Érdekes, hogy magyar idő szerint ennek a hullócsillagnak a feltűnésekor 05:09 óra volt, és mégis, senki nem jegyezte fel a meteort vizuálisan, pedig vannak, akik ekkor járnak munkába. Amatőrcsillagászok sem jegyezték vizuálisan vagy fotografikusan, valószínűleg mert a felhős ég miatt nem észleltek, nem voltak kinn az ég alatt. Az automata videometeoros rendszer erőssége, hogy a pár perces felhőlyukakat is kihasználja, sőt, a fényesebb meteorokat felhőkön keresztül is képes rögzíteni. Emiatt kerülhetett megörökítésre ez a Leonida-tűzgömb, és ezért növekedett meg a meteorészlelések és tűzgömbészlelések száma az utóbbi években a korábbi vizuális égnézésekhez képest.
