Messier-maraton, 2023. március 23 – 25., Őrimagyarósd – Szalontai Tibor

Nagyjából 2-3 héttel a 2023. márciusi újhold előtt felmerült a rendszeresen észlelő VCSE-tagok között, hogy szervezzünk újra egy közös megfigyelést a szokásos kora tavaszi Messier-maraton teljesítéséhez.

Mint sokan emlékezhettek rá, ez 2022-ben az időjárás kedvezőtlen alakulása miatt (konkrétan hódara esett!) elmaradt, helyette egy emlékezetes összejövetelt tartottunk a Sümegi pincében, ahol a borult ellenére vidáman beszélgettünk, poharazgattunk, valamint személyre szabott dedikálásban lehetett részünk a Vizuális Messier Kalauz szerzőpárosától, majd filmeket néztünk. Az utóbbi években a nyári táborok helyszínéül szolgáló őrimagyarósdi Napfény Ifjúsági Táborba hirdette meg a szervező, Vizsi Csaba az eseményt.

A 0. nap

Március 23-án reggel Bázelből indultam, ahol szolgálati úton voltam. Kilenc óra múlva értem vissza Bécsbe, igyekeznem kellett, mert derült volt és mindenképp ott akartam lenni a 0. napon a Messier-maratonon. Némi pihenés után további két órát vezettem Őrimagyarósdig, ahová este 10 óra felé érkeztem meg. Mezei Balázs, Vizsi Csaba és Nagy Balázs már javában fotóztak, észleltek, emiatt kissé távolabb parkoltam le az autót. Beköszönés és a szoba elfoglalása után kipakoltam, ezúttal egy Celestron Nexstar 8SE mechanikát hoztam, aminek a lábait SW EQ-5 lábakkal erősítettem meg, valamint nálam volt tesztelésen Kopeczny Zsuzsa SW 8″ f/4-es Newton tubusa.

Közben megéheztek a többiek is, így beültünk az ebédlőbe falatozni és egymás hozott italát kóstolgatni. Csaba megint remek saját termésből készített pálinkát kínált, én Unicumot és portugál vörösbort tettem ki az asztalra. Kissé el is szaladt velünk az idő, lett már vagy fél 12, mire visszatértünk a megfigyelőrétre. Mezei Balázs rövidesen elköszönt, sajnos határidős munkái miatt másnap dolgoznia kellett. Csaba is hamarosan lefeküdt, ezért Nagy Balázzsal gyürkőztünk neki a Messier-objektumok felkeresésének.

A Plejádok és az Orion már lenyugodtak a fák mögött, ezért a hamarosan lenyugvó célpontokkal kezdtem:

A VCSE 2023. márciusi észlelési ajánlójában olvashattunk az M50-ről és a Mínusz 3 aszterizmusról: http://vcse.hu/2023-marciusi-eszlelesajanlo-agoston-zsolt-kopeczny-zsuzsanna-csizmadia-szilard/.

No, az M50-et már kitakarták a fák, de a „-3” aszterizmust sikerült még épp a lenyugvása előtt elcsípnem.

Nagyon nem egyszerű odanavigálni, be kellett tennem az Amici-prizmát, hogy irányhelyes képet kapjak. Követtem a leírást, de a legtöbbet az aszterizmus 3-asának közepét adó HD 50438 csillag megtalálása segített. A többi izgalmas javaslatot majd egy másik alkalommal próbálom meg felkeresni, a VdB-kre azért nagyobb műszerrel kell „vadászni”.

Az M67 a Rák csillagképben egy csinos csillaghalmaz, a távcső finombeállítására használt 20 mm-es okulár épp jól leképezte.

Az M44 szintén a Rák csillagképben van, a nyílthalmaz csillagait megpillantva, a goto align-ra használt egyszerűbb okulárt egy nagyobb látómezővel rendelkezőre váltottam, hogy kihasználhassam a tubus képességeit.

Az M35-öt még éppen elcsíptem, mert már vészesen közeledett a rétet nyugatról határoló fák koronája, de ha már ott voltam, vetettem egy pillantást az NGC 2158-ra is. Erre viszont a 82°-os Sky-Panorama nem volt optimális, az SW 8 mm-es Planetary okulárt tettem be hozzá.

Tovább felfelé haladva az Auriga-ban felkerestem az M37, majd az M36-38 halmazokat.

Az M37-hez megint nagyobb nagyítás volt szükséges, a csillagokat remekül felbontotta a 8″-es tubus.

Az M36-hoz ugyanez a beállítás szintén megfelelt, de sokkal erőteljesebbek a csillagai ennek az objektumnak, miközben ritkásabbnak is tűnik maga a halmaz.

Az M38 már egy másik kategória, nagyobb a kiterjedése, távolabbra helyezkednek el benne a csillagok, emiatt megint a nagylátószögű okulárra kellett váltanom.

Az M65-66 a híres Leo Triplet, no, hát azért annyira nem volt tiszta a légkör, hogy részletesebben megfigyelhessük őket, se nem elég nagyok a műszereink, de a galaxismagokat el tudtuk különíteni a fényes égi háttértől.

Az M95-96-105 következtek még mindig a Leo-ban, sajnos a galaxisok karjaiból semmit sem láttunk, a fényesebb központi területet igen, a kiterjedésüket már inkább csak sejtettem, mint láttam. A 105-ös elsőre becsapott a navigációkor, mert a közvetlen szomszédos galaxisai miatt azt hittem, hogy az M95-96-nál vagyok.

Ezen a ponton lézert használva mutattuk Balázzsal egymásnak a keresett objektum pontos helyét.

Balázs nagyon rutinosan lelte meg a célpontokat, pedig nem hozott valami nagy műszert, egy 120 mm-es, f/5-ös akromát volt vele.

Pontosítottam szinkronizálással a goto-t, a Regulus-ra és a Denebolára, majd visszalépve az M105-re jöttem rá, hogy még kettő másik NGC-galaxist látok, nem megint a Messier 95-96-ot.

Elkezdtünk egymás távcsövében is észlelni, nagyon jól szórakoztunk.

A Leo után az UMa-ban folytattuk:

Az M51 aznap csalódás volt. Rendszerint mindkét galaxismagot és legalább 2 nagy kart látok az objektumból, de ott, akkor, csak a nagyobbik galaxis magját. Ez most csupán a csillaghalmazok megfigyelésére alkalmas derült volt. Enyhén szólva is „maszatos” volt az ég.

Sajnos pont nem volt kéznél Flóri 2022 márciusában közreadott, a Messier-maratonra javasolt észlelési sorrend-táblázata, így nem szisztematikusan, hanem ötletszerűen haladtunk a célpontok között.

Az M81-82 megvolt, de aznap nem láttam sokat, pedig máskor a „kis kedvencemben” az 5″-es Makszutovban (127/1500) is látni szoktam a 82-es közepén csokornyakkendőszerűen beáramló porsávokat. Hiába, ennek a derültnek is örülni kell, annyira kevés volt az elmúlt 15 hónapban az észlelésre alkalmas este.

Közben a Herkules már jó magasra ért fel, ezért ott folytattuk.

Az M13 megint hozta a lehengerlő formáját, komoly nagyítással észleltem perceken át.

Az M92 is jól felbontott volt, egyértelműen a gömbhalmazok voltak a 0. nap sztárjai.

Közben a Lyra is a fák fölé érkezett, arra álltam át.

Az M57 gyűrűsködöt kissé nehezen találtam meg, megint pontosítanom kellett a goto-t. A ködöt most a 8 mm-es Planetary okulárral észleltem, rögtön jött a türkizes-kékes színe és a pereme felé az enyhén pirosas árnyalata. A központban visszamaradt fehér törpét is jól ki lehetett venni.

Most egy hirtelen ötlet miatt visszaléptem a Nagygöncölre és az M101-et kerestem. Csak sejteni lehetett a galaxis magját, az időjárás teljesen alkalmatlan volt kiterjedt galaxisok megfigyelésére.

Reggel fél 4 körül jártunk, elköszöntem Balázstól, aznapra befejeztem az észlelést.

Az 1. nap

Másnap elég későn, kb. 11-kor reggeliztem, közben a felhőátvonulások között ki-kibukkant a nap. Gondoltam egyet, hát hiszen itt van mindkét Baader napfóliám! Na, hát akkor észlelek napot! Délben kimentem a tegnap leparkolt távcsőhöz és levettem róla a 8″-es Newton-tubust, helyette a 6″-es f/8-as Ritchey-Chrétien-t tettem fel.

Csaba közben hevesen telefonálgatott, majd kicsit később elindultak Balázzsal valahol ebédlőhelyet keresni. Én mindeközben élveztem a langyos napsugarakat és a számos napfoltban gyönyörködtem.

Valamikor délután 3 óra felé értek vissza a többiek Lövőről, ahol végül ebédhez jutottak. Most már ott mertem hagyni a felszerelést, de én inkább Nádasdra ugrottam be az étteremhez. Ott is adtak ki elvitelre ételt, úgyhogy ebéddel és a későbbi vacsorának valóval felszerelkezve visszamentem a táborba.

Napmegfigyelés közben falatoztam és jókat derültem, hogy na nézd csak, sokan, akik egyedül esznek, a TV előtt teszik ezt, nekem pedig milyen csodás látványban van részem a jó levegőn!

Délután 4 felé megérkezett Császár Kornél is, aki rögtön beült a távcsövem mellé (az acél vasalószékemre) napot megfigyelni. Nagy Balázs is előjött közben, ő is csatlakozott a napmegfigyelésünkhöz. Többen is telefonáltak, hogy jönnek ki, csak később.

Lassan lenyugvófélben volt a Nap, és sajnos az este kezdetére megsűrűsödtek a felhők, de nem borult be teljesen. Ugyan még nagyon fényes volt az égi háttér, de megpróbáltam a Jupitert, majd a Vénuszt is még nappali világosságnál megnézni. Hát, na, épp megvoltak, de semmi érdemleges sem látszott. Pont jó helyen volt a holdsarló, a Jupiter és a Vénusz között kb. féltávon, ezért arra álltam rá. Ennek több értelme volt, a lassan szállingózó/érkező tagtársak sorra jöttek megnézni. Előkerült a 20×80-as binokulár is, azzal az M45 nagyon látványosvol. Utána az M42-t hasonlítgattuk össze a 6”-es RC-ben, majd a binokulárban. Vizsi Emília, majd Tornyos Rózsa és az ifjúság érkezett meg. Ágoston Zsolt javasolta, hogy álljunk fel egy csoportképhez!

Egyre szaporodott a réten a távcsövek „hada”, vártuk a teljes besötétedést. Behúzódtunk vacsorázni.

Este 8 után nem sokkal megérkezett ATA (Jandó Attila, a VCSE tikára), majd picit később MacGyver (Péter Attila) is. Na, onnan fesztiválhangulat lett!

ATA vezetésével minden távcső egyszerre állt rá ugyanarra a Messier-objektumra és nem ritkán 4-5 ézerrrel mutattuk egymásnak a pontos helyet az egyre csak opálosodó égbolton. Persze Vizsi Csaba hiába kérte újra és újra, hogy hanyagoljuk a lézert, erre most nem volt esély, tartani akartuk a menetrendet.

Közben Szilárd megbeszélésre akarta behívni a fiúkat, de Bocsánat! most épp észlelési lázban égünk, nem volt alkalmas. Persze ez érthető, megbeszélni másnap 11-kor is lehet majd. Így ez el lett napolva.

Csaba egyszer csak eltűnt, nem tudom, hogy a lézer-show miatt-e, vagy mert erősen csökkent az átlátszóság, esetleg mindkettő miatt?! Csak annyit láttam, hogy letakarja a műszereket és bemegy az épületbe.

Mi folytattuk a Maratont, szisztematikusan a 2022-es javasolt menetrend szerint és Kornél, ATA, MacGyver, Balázs és jómagam, egymás távcsöveiben is mind-mind megtekintettük ugyanazokat a célpontokat. Zsoltéban viszont nem, ő mindeközben életképeket és a megfigyelőrét eseményeit fotózta.

Sajnos este 10 után nem sokkal elakadtunk. Az M101-es nem lett meg végül! Már előtte az M1-et is épp csak sejteni véltem, pedig azt máskor a 90/910-es akromáttal is részleteiben szoktam tudni tanulmányozni. De az M101 kifogott rajtunk, annyira beopálosodott, hogy már csak 1-1 fényesebb csillag volt látható az égen

Megszakítva a fesztiválhangulatú észlelésünket, bevonultunk, ki-ki vacsorázni, poharazgatni, én kávézni az étkezőbe. Folyamatos borultat jelzett előre az összes elérhető időjárás portál, és mivel nekem másnap családi elfoglaltságom volt, összepakoltam, majd elköszöntem.

Megint egy fergeteges élménnyel gazdagodtam a VCSE aktív magja által!

Csak javasolni tudom, hogy akik idén nem tartottak velünk, tegyék meg legközelebb, érdemes!

Related posts:

VCSE észlelőhétvége Ausztriában (2021. szept. 9-12.) – Fröhlich Viktória, Schmall Rafael, Szalontai Tibor, Vizsi Csaba, Mezei Balázs, Ágoston Zsolt, Csizmadia Szilárd Beszámoló a VCSE 2017. Tavaszi Észlelőhétvégéjéről – Csizmadia Szilárd III. Kárpát-medencei Messier-maraton beszámoló – Fröhlich Viktória VCSE Nyári Észlelőhétvége Ausztriában (2020. aug. 19-22.) – Csizmadia Szilárd, Ágoston Zsolt, Jandó Attila, Román Dávid, Jandó Dániel VCSE Őszi Észlelőhétvége Bárdudvarnokon: 2024. október 25-27.