Címke: Üstökös

Mit (nem) várhatunk a C/2024 G3 (ATLAS) üstököstől? – Csizmadia Szilárd

Az ATLAS projekt keretében üstököst fedeztek fel még 2024. április 5-én, amely a C/2024 G3 (ATLAS) jelölést és nevet kapta. Az ATLAS az Asteroid Terrestrial-impact Last Alert System rövidítése, magyarul - nem pontosan, de érthetően fordítva -  a Földi Becsapódásra Figyelmeztetést Adó Rendszeré. A felfedező személy szerint T. Linder volt.

...
Read more

Emlékeim Tuboly Vincéről – Írta: Hegyi Norbert

Tuboly Vince (1956 - 2024) a Hegyháti Csillagvizsgáló Alapítvány elnöke volt, aki csillagászatot népszerűsítő, ismeretterjesztő munkát folytatott élete végéig. 1956-ban született, majd már 1971-ben, azaz tizenévesen foglakozott a csillagászattal. Tudomásom szerint Horváth Tibort, a Hegyháti Csillagvizsgáló Alapítvány titkárát annak idején ő „fertőzte meg” a csillagászattal, majd utána közösen kezdtek el tevékenykedni. A körmendi Mosonyi Tóni bácsi nevű ember segítette mind kettejüket a fejlődésben. 1976-tól tíz éven át írt és adott ki magyar és néha kis részben angol nyelvű csillagászati folyóiratokat. A részben stenciles gépírással sokszorosított lapok neve Comet Journal (1976-1979), Üstökös Körlevél (1981-1982) és Üstökös (1983-1986) volt, melyeket antikváriumokban is fel lehet lelni. Az írás 1979 februártól 1981 februárig szünetelt, amíg Vince sorkatona volt. Hozzá kell tenni, hogy Vince általában, a beszélgetéseink folyamán Comet Journal néven említette a kiadványait. Az 1980-as években Körmenden a Művelődési Házban színvonalas ingyenes csillagászati szakkört tartott a kornak megfelelően diavetítővel, fóliavetítővel, táblával és akkori saját távcsövével. Az 1990-es években Hegyhátsálon jött az ötlet egy nyilvános csillagászati bemutatóhely létesítésére.

...
Read more

12P/Pons-Brooks üstökös és képei – Csizmadia Szilárd, Fridrich János, Hadházi Csaba

A 12P/Pons-Brooks üstökös égi koordinátái, elongációja és előrejelzett fényessége táblázatban. A 12P/Pons-Brooks üstököst Jean-Louis Pons (1761-1831) francia és William Robert Brooks (1844-1921) angol-amerikai csillagászokról nevezték el. (A francia csillagász nevének ejtése: zsan lui pon, vagyis az üstökös nevét pon-bruksznak ejtjük). Pons a történelemben mindenki másnál több üstököst fedezett fel: 1801 és 1837 között történt 37 üstökös-felfedezésének rekordját mai napig nem döntötte meg senki. A Marseille-i Csillagvizsgálóban, egy toszkán kis csillagvizsgálóban, majd a Toszkána fővárosában lévő Firenzei Csillagvizsgálóban dolgozott. A szegény családba született Pons jó tanuló volt, a Marseille-i Csillagvizsgáló gondnoka lett, onnét küzdötte fel magát észlelő csillagásszá. 1801-ben felfedezett első üstökösét Messier-vel együtt találta; észlelései dokumentálásában azonban nem jeleskedett. Öt periodikus üstököst talált, ezek közül három a 7P/Pons-Winnecke, 12P/Pons-Brooks, 273P/Pons-Gambart neveket viselik. Két további periodikus üstököséről pályaszámítók derítették ki, hogy periodikus, és nagy nehezen illesztették össze az észleléseket: ezek a 2P/Encke és a 27P/Crommelin. A többi üstökös parabola- vagy hiperbolapályán mozog, és csak egyszer látták őket napközelben.

...
Read more

2023. februári észlelésajánló – Ágoston Zsolt, Kopeczny Zsuzsanna, Csizmadia Szilárd

A következőkben februári amatőrcsillagászati megfigyelésekhez szeretnénk ajánlani néhány objektumot. A Nap februárban 6:45 (KözEI) körül kel, 17:10 (KözEI) körül nyugszik. (A KözEI a Közép-Európai Idő rövidítése, megegyezik a polgári téli időszámításunkkal, KözEI = UT+1 h.) Az észlelés napnyugta után – témaválasztástól, távcső felállításától függően – körülbelül egy-másfél órával már elkezdhető. A csillagászati szürkület a napnyugta utáni, illetve napkelte előtti 1,5-2 órát felölelő időszak. Telehold február 5-én, utolsó negyed február 13-án, újhold február 20-án, első negyed február 27-én lesz. Csillagászati szürkület alatt azt az időszakot értjük, amikor a Nap már legalább -12°-on vagy mélyebben van a horizont alatt, de a -18° horizont alatti magasságot még nem éri el. A -18°-os érték elérése után áll be a teljes sötétség. Látványosabb, fontosabb események UT időzóna szerint (KözEI-1 óra): 02.05. 00:50 A Mars 8 fokra az Aldebarantól. 02.21. 16:45 24 óra 9 perces holdsarló 9 fok magasan az égen, a Vénusztól 10 fokra délnyugatra. 02.22. 17:15 Az egymástól 7,5°-ra lévő Vénusz és Jupiter között félúton, velük háromszöget alkot a Hold. A legalacsonyabban lévő Vénusz 15°-kal a horizont felett. 02.28. 23:07 A Mars 5°-kal nyugatra a Holdtól. A hónapban nagyon látványos a C/2022 E3 (ZTF) üstökös. Jelenleg kb. 6 magnitúdós, a hónap elején lesz a legfényesebb, amikor 0,28 CSE-re közelíti meg a Földet. Februárban a Nagy Medve, Kis Medve, Zsiráf, Szekeres és Orion csillagképeken halad át (ld. a lenti térképeket). Szabad szemmel nagyon halvány, viszont akár már kis távcsövekkel, binokulárokkal könnyen észrevehető lesz. Részletesebben itt írtunk erről az üstökösről, ahol előre jelzett koordinátái is megtalálhatók. (Forrás: www.aerith.net) A Merkúr a hónap első felében napkelte előtt kereshető a délkeleti ég alján. 1-én még majdnem másfél órával kel a Nap előtt, de láthatósága fokozatosan romlik, 20-án már csak fél órával kel a Nap előtt. A hónap végére már nem figyelhető meg. A Vénusz koraeste délnyugaton kereshető, láthatósága folyamatosan javul a hónap során. Fényessége -3,9 magnitúdó, átmérője 12", fázisa 86%. A Mars koraeste kel, majdnem egész éjszaka megfigyelhető. Gyorsan távolodik, fényessége 0,2 magnitúdóra, látszó átmérője 8,3"-re csökken. A Jupiter az esti órákban megfigyelhető a Halak és a Cet csillagképekben, -2,3 magnitúdós. A Szaturnusz a hónap során nem figyelhető meg, 16-án együttállásban van a Nappal. Az Uránusz az éjszaka első felében kereshető a Kos csillagképben. A Neptunusz a koraesti órákban megfigyelhető a Vízöntő csillagképben. A következő táblázatban Zalaegerszegre nézve a Nap és a Hold keltének, delelésének és nyugvásának időpontjait adjuk meg (óra:perc formátumban, téli időszámítás szerint), valamint a Hold aktuális fázisát az adott nap 00:00 h UT-jére (0%: újhold, 50%: félhold, 100%: telehold). A táblázat tartalmazza ezen felül, hogy milyen napról van szó (hétfő-vasárnap), a Julián-dátumot az adott nap 0h UT-jére, valamint a helyi csillagidőt (Local Sidereal Time, LST) Zalaegerszeg földrajzi hosszúságára, vagyis λ = 16º 50'-re, óra:perc:másodperc alakban. A helyi csillagidő a tavaszpont óraszöge az adott helyről nézve. Megjegyzendő, hogy az ország középső részén tipikusan kb. 15, a keleti határ mentén tipikusan kb. 30 perccel korábban történnek a kelések-nyugvások, mint Zalaegerszegen, az eltérő földrajzi hosszúságok miatt.

...
Read more