A Centaurus A (röv.: Cen A) rádióforrás azonos az NGC 5128 extragalaxissal. A Kentaur (Centaurus) csillagképben látszik, -43°1′-es deklináción (2000-es epochára). Ez azt jelenti, hogy Zalaegerszegről nézve mindössze kilenc ívperc magasságban delel ez a remek látványt nyújtó, 6,8 magnitúdós, nagy galaxis. Érdemes Dél-Európa legdélebbi részeire vagy a Kanári-szigetekre (esetleg még délebbre) utazni jó ég alá, és ez a galaxis már binokulárokban is nagyszerű látványt fog nyújtani.

VCSE - A Cen A magja a HST látható fényben készült felvételén. - Forrás: APOD, HST, NASA
VCSE – A Cen A magja a HST látható fényben készült felvételén. – Forrás: APOD, HST, NASA

Olvasd tovább

 

A Vega Csillagászati Egyesületet már megkeresték párszor kismamák és kispapák, hogy milyen csillagászati vonatkozású keresztnevet adhatnának születendő gyermeküknek. Az alábbi lista erre a kérdésre próbál meg általánosságban válaszolni. Azt azonban figyelembe kell venni, hogy a lista nem teljes – ha valakinek lenne kiegészítése, kérjük, a vcse@vcse.hu címre küldje el. Köszönjük!

Az alább közölt névlistát a Nyelvtudományi Intézet 2009 óta havonta frissülő listájával összevetettük, hogy Magyarországon a név anyakönyvezhető-e vagy sem.

Leó. Fiúnév. Az Oroszlán csillagkép latin neve Leo. Anyakönyvezhető Magyarországon.

Míra. Lánynév. Magyarországon anyakönyvezhető. Az Omikron Ceti csillagot nevezte el Mira-nak, vagyis csodálatosnak érdekes fényváltozása miatt Hevelius a 17. században.

VCSE - A Leo (Oroszlán, alul) és a Leo Minor (Kisoroszlán, felül) csillagképek ábrázolása az Urania Mirror című, 1824-ben Londonban kiadott csillagtérképen. - Forrás: wikiwand.com
VCSE – A Leo (Oroszlán, alul) és a Leo Minor (Kisoroszlán, felül) csillagképek ábrázolása az Urania’s Mirror című, 1824-ben Londonban kiadott csillagtérképen. – Forrás: wikiwand.com

Olvasd tovább

VCSE - A Swan-üstökös - Kép: Fridrich János Mihály
VCSE – A Swan-üstökös – Kép: Fridrich János Mihály

 

Kép készítésének dátuma: 2020.05.22. 02:45 NYISZ

Kép készítésének helye: Ság-hegy

Expozíciós idő: 8×60 sec

Érzékenység: ISO 1600

Képfeldolgozási lépések: Deep Sky Stacker, Photoshop

Távcső és mechanika: 200/1000 Newton EQ-5 GoTo

Kamera vagy detektor: Canon EOS 4000Da, átalakított

Vezetés: Lacerta MGEN

Kómakorrektor: SkyWatcher kómakorrektor F5/6

Az eddigi egyik legnehezebb fotózásom. Az üstökös viszonylag közel van a Naphoz, és csak 5-6° a horizont feletti magassága. Ebben a szinte vízszintes módban a vezetés sem akart jól működni. Korlátozott volt a kép készítésére szánt idő is a virradat miatt. A kezdeti nagy fellángolásom az első próba után elszállt, második nekifutásra sikerült a kép. Ennek is nagyon örültem.

Az IAU ET 4776 (2020. május 21.) közölte, hogy a déli féltekén két új meteorrajt fedeztek fel: a Gamma Piscis Austrinidákat, és a Szigma Phoenicidákat. Mindkettőről azt gyanítja a felfedező, P. Jenniskens, hogy hosszú periódusú üstökösökből származnak. A felfedezéshez 2020. május 15-17-i CAMS Namíbia meteorradar-adatokat használtak fel.

Mindkét raj radiánskoordinátái és pályaelemei 2000.0-s epochára vonatkoznak.

A Gamma Piscis Austrinidák radiánsának pozíciója: RA = 341,9 ± 0.8 fok, D = -31,0 ± 0,4 fok. Ennek alapján Magyarországról delelése idején a radiáns a horizont fölé jön 11-12 foknyira, vagyis nem nagyon. Ebből következőleg nagyon kicsi, de nem nulla az esély, hogy ilyen meteorokat észleljünk hazánkból. A  rajtagok nagyon gyorsak, geocentrikus sebességük 67 ± 0,9 km/s. Tizenöt rajmeteor légkörbeli és naprendszerbeli pályáját lehetett meghatározni, ez alapján a rajtagok közepes (átlagos) pályaelemei:

Fél nagytengely: a = 18 CSE

Napközelpont: q = 0,986 ± 0,005 CSE

Excentricitás: e = 0,946 ± 0,074

Inklináció: i = 143,6 ± 0,8 fok (vagyis retrográd pályán mozog a raj)

Perihélium argumentuma: 341,6 ± 2,2 fok

Felszálló csomó hossza: 235,5  ± 0,8 fok

A raj tagjainak pályája meglehetősen szór e középértékek körül, ami arra utal, hogy már idősebb, és akár évente jelentkező rajról lehet szó, amit radiánsának kis horizont feletti magassága miatt nem vettek észre az északi féltekén élők korábban.

A Szigma Phoenicidák radiánsa a RA = 355,0 ± 1.0, D = -52,4 ± 0,9 fok pozícióban van, vagyis Magyarországról nézve sosincs a horizont felett. Ezért rajtagokat sem csíphetünk el belőle. Geocentrikus sebessége 56,7 ± 0,9 km/s. 14 rajtagra sikerült pályát mérni, ennek alapján a rajtagok közepes (átlagos) pályaelemei a következők:

Fél nagytengely: a = 29 CSE

Napközelpont: q = 1,005 ± 0,002 CSE

Excentricitás: e = 0,965 ± 0,053

Inklináció: i = 104,7 ± 1,3 fok (vagyis retrográd pályán mozog ez a raj is)

Perihélium argumentuma: 351,2 ± 1,5 fok

Felszálló csomó hossza: 235,4  ± 0,4 fok

A Szigma Phoenicidák tagjai az előző rajjal ellentétben még nem nagyon szóródtak szét a közepes pálya körül. 10 rajtag a 14-ből, aminek a pályáját sikerült megmérni, egy mindössze 12 órás időablakon belül jelentkezett. Az ilyen fiatal rajokra jellemző, hogy még nem húzódtak szét a rajtagok a teljes pálya mentén, tehát lehetséges, hogy ez a raj nem jelentkezik évről-évre, csak néhány évente.

E két raj az IAU sorszámozása szerint az 1034-ik és 1035-ik ismert meteorraj.

(Az IAU ET-khez az MCSE szívességéből jutunk hozzá.)

VCSE - Az M61 spirálgalaxis és benne az SN 2020jfo szupernóva vizuális észlelése - Rajz: Varga György
VCSE – Az M61 spirálgalaxis és benne az SN 2020jfo szupernóva vizuális észlelése – Rajz: Varga György

 

Rajz készítésének dátuma: 2020. május 10. 23:00 NYISZ

Kép készítésének helye: Vasszécseny

Távcső és mechanika: 300/1200 Dobson

Vizuális, rajzos észlelés.

Leírás:
Könnyen követhetőek a spirálkarok. A mag fényes, csillagszerű. A kelet felé forduló kar fényesebb, északi részén egy kiterjedt fényesebb csomó látszik. A nyugati kar lényegesen halványabb. Az SN 2020jfo szupernóva (két vonallal jelölve) valamivel fényesebbnek tűnik, mint a tőle délre levő előtércsillag.

Nagyítás: 190x
Látómező mérete: 25′
Szűrő: nem volt
Nyugodtság: 4/10
Átlátszóság: 3/5