Sikeresen észlelte több tagtársunk is az 1994 PC1 ideiglenes jelzésű, (7482) sorszámú, még név nélküli kisbolygó Föld melletti elhaladását 2022. január 18-án este. Mintegy két millió km-re haladt el a Földtől, ez kb. 25%-kal nagyobb távolság, mint majd a James Webb Űrtávcsőé lesz, amikor eléri a Nap-Föld rendszer L2 pontját, ami körül keringve végzi majd az észleléseit. Az 1994 PC1 történetéről, pályájáról, adatairól itt írtunk bővebben. Számos kisebb kisbolygó ennél is közelebb jár időről-időre a Földhöz, de ilyen nagy, 1 km körüli kisbolygó ritkábban, csak néhány évente. A 4-5 km-es Florence-kisbolygó például 2017-ben járt a Földtől 7 millió km-re. (A Florence akkor mintegy 19-szeres átlagos holdtávolságra járt a Földtől, az 1994 PC1 most a Hold távolságának kb. ötszörösére haladt el mellettünk.)

Schmall Rafael észlelése Kaposfőről

VCSE - Schmall Rafael észlelése az 1994 PC1 kisbolygóról. A távcső a csillagokat követi, ezért a Naprendszerben gyorsan mozgó kisbolygó csíkot húz a felvételen. Minden egyes csíkdarab egy-egy 75 másodperces felvételen hagyott nyom, a megszakítások azért vannak, mert a képek letöltése során nem észlelt a műszer. - Kép: Schmall Rafael
VCSE – Schmall Rafael észlelése az 1994 PC1 kisbolygóról. A távcső a csillagokat követi, ezért a Naprendszerben gyorsan mozgó kisbolygó csíkot húz a felvételen. Minden egyes csíkdarab egy-egy 75 másodperces felvételen hagyott nyom, a megszakítások azért vannak, mert a képek letöltése során nem észlelt a műszer. – Kép: Schmall Rafael

Az észlelés során a VCSE-tagoknak este 7-9 közöttre egy zoom-meetinget szerveztünk, így tagtársaink megoszthatták egymással azonnal képeiket, tapasztalataikat, illetve akinek nincs távcsöve vagy borult, ködös, fátyolfelhős ege volt, nézhette mások észleléseit és részt vehetett a közös csillagdai észlelésben a távolból is.

Schmall Rafael a Somogy megyei Kaposfőről, az udvarukon álló házi magán-csillagvizsgálójából észlelte a kisbolygót. Ahogy írja, “Egy élmény volt a zoom csoportban beszélgetni veletek. Ez a helyzet kicsit más, mint a mélyeges [észlelések], amikor a rendszerek órákat csak mennek és mennek, és nagyon piszkálni se merem őket, de itt minden 3-ik, 4-ik képet letöltöttem és az illesztett felvételt megosztottam azonnal.

Elsőre azt gondoltam, hogy a Hold lesz a gond, de inkább a középszintű felhők voltak, melyek – igaz hézagosan, de – vastagságuk miatt szabályosan eltüntették az aszteroidát a képről. 

Nálam meridián-flip nélkül a távcső még kényelmesen követte az aszteroidát, de aztán olyan helyre került az égboltrész, hogy a vezetőtávcső már a csillagda peremét nézte.

Nagyon izgalmas volt, ahogy az aszteroida becsúszott a kép alsó harmadába és aztán ment felfelé.

Rafael fenti képe Canon EOS 6Da fényképezőgéppel készült, ami Skywatcher gyártmányú 200/800-as Newton távcsőre volt feltéve. Egy SW f/4-es kómakorrektort használt, a mechanika EQ6 GOTO-volt, a vezetés 9×50-es keresőtávcsőre feltett ASI 120mm vezetőkamera. Észlelőszoftver: Stellarmate. A képsorozat ISO 1600 érzékenységgel készült, 18 db 75 másodperces felvételből összerakva.

 

Vámosi Flórián észlelése
VCSE - Vámosi Flórián szintén Somogy megyéből észlelte a kisbolygó mozgását, a csíkdarabok itt is az egyedi képeken felvett kisbolygónyomok, amely képeket egyesítve látszik a kisbolygó mozgása - Kép: Vámosi Flórián észlelése
VCSE – Vámosi Flórián szintén Somogy megyéből észlelte a kisbolygó mozgását, a csíkdarabok itt is az egyedi képeken felvett kisbolygónyomok, amely képeket egyesítve látszik a kisbolygó mozgása – Kép: Vámosi Flórián
Vámosi Flórián a szintén Somogy megyei Hetesről készített képeket saját privát csillagvizsgálójából. A fenti kép hasonló technikával készült, mint Rafael képe, csak nagyobb távcsővel: 250/1000 Newton, AZEQ6 Goto, ZWO ASI 183MM, L szűrő 13×60 s Gain:150 Offset:15 T: -15 °C, 2021. 01. 18. UT 17:54-18:15. Ahogy írja: “A felvételt Hetesről, a távvezérelhető csillagvizsgálómból készítettem, amelyet Szigetszentmiklós környékéről kb. 200 kilométer távolságból vezéreltem a mobiltelefonomról. A holdfény sajnos bevilágított a kihuzat csöve mellett, így a flatek nem működnek megfelelően, ezért keletkezett a látható képhiba.
13 észlelő közös észlelése a VCSE Távvezérelt Csillagvizsgálójából
VCSE - A Vega Csillagászati Egyesület Távvezérelt Csillagvizsglójából készült felvétel az 194 PC1 kisbolygó nyomáról. - Kép: Csizmadia Szilárd
VCSE – A Vega Csillagászati Egyesület Távvezérelt Csillagvizsgálójából készült felvétel az 194 PC1 kisbolygó nyomáról. – Kép: Csizmadia Szilárd

Az egyesületi levelezőlistán előre meghirdetett módon, 2022. január 18-án este 7 órától lehetett csatlakozni a tegnap küldött zoom-linken a közös egyesületi észleléshez. A VCSE Távvezérelt Csillagvizsgálójából a fenti kép született. Ágoston Zsolt a következő napokban egy animációt is igyekszik majd összeállítani belőle.

A fenti képen a jobboldali fényes csillag a Mira Ceti. 30 másodperces képek lettek összegezve, utána 45 sec szünet van minden kép után. Instant képfeldolgozás történt sötétképekkel, de flatek nélkül. A fenti kép képkivágás az eredeti képről. A csíkdarabok a kisbolygó nyomai mindössze 30-30 sec alatt. Készült a VCSE Távvezérelt Csillagvizsgálójából Zalaegerszegről, 250/1200 Newtonnal, kómakorrektorral, Canon 6D-vel, IDAS3 fényszennyezés elleni szűrővel, ISO 1000, 30-30 sec-ek összeadva. 13 észlelő képe: Csizmadia Szilárd, Schmall Rafael, Szalontai Tibor, Kocsis Antal, Péter Attila, Nagy Balázs, Ágoston Zsolt, Paragi Zsolt, Jandó Attila, Patak Ákos, Rapai Tibor, Balogh Tímea.

A képen a kisbolygó mozgása kissé hullámzó. Ez nem valós effektus, a kisbolygó ellipszis alakú pályán mozog a Naprendszerben, aminek égi vetülete egy egyenes kellett volna, hogy legyen egy-egy éjszaka folyamán. A földi légkör azonban nyugtalan, heves légköri mozgások vannak benne, főleg a földfelszíntől nagyobb távolságokban. Ezeknek a gyakran ellentétes irányba mozgó levegőrétegeknek a határán megtörik a fény. A fénytörés miatt a kisbolygót hol erre, hol arra látjuk (ez a csillagászatban refrakciónak hívott jelenség). Emiatt a légköri hullámzás miatt a kisbolygó nyoma hullámos. Látszólagos, nem valódi effektus tehát. A csillagokat követte a távcső, ezért mozog hozzájuk képest a kisbolygó. A jelenség Rafael képein is látszik. A csillagok is imbolyognak a képen a refrakció miatt, de mivel az ő látszólagos égi mozgásukat követi a távcső, a sok-sok véletlen légköri hullámzás miatt mindig visszatérnek ugyanazokra a pixelekre, és ezért alakítanak ki szép csillagkorongokat.

Kb. negyed kilencig követtük a Cet-Halak csillagképek határán látszódó kisbolygót a csillagdából, mert bement onnét nézve a fák közé – Rafitól kb. háromnegyed kilencig látszódott, akkor bukott a csillagdája pereme alá. Ma már hosszabb ideig lehet észlelni, mozgása picit lassabb lesz, kb. egy magnitúdóval halványabb, mint tegnap, de deklinációja nő és kissé nyugatra tart. (Koordinátái ebből a cikkből letölthetők.) Ma hosszabb ideig lehet észlelni, mint tegnap. Amennyiben marad a derült, akkor 2022. jan. 19-én este 7-9 között ma is észleljük a kisbolygót az egyesületi csillagdából, csatlakozni VCSE-tagoknak és az MCSE Zalaegerszegi Csoport tagjainak a tegnap e-mailben küldött linken lehet. A fenti időpontban bármikor lehet csatlakozni, szükség esetén el lehet távozni, az Egyesület elnöke végig ott lesz.

Keszthelyi Sándor vizuálisan 10,2 cm-es távcsővel kereste a kisbolygót a Mira Ceti közelében, de az erős holdfény miatt nem találta meg – ez volt egyébként a várakozás, hogy az erős holdfényben ez nem fog menni 20 cm alatti műszerrel, és ő megerősítette ezt. Jandó Attila és Dániel az egyesületi 46 cm távcsővel és a tegnapinál jobb csillagtérképekkel felszerelkezve ma is kísérletet terveznek tenni vizuális felkeresésére.

A kisbolygó mozgása rendkívül gyors volt, sokkal gyorsabb, mint a Florence kisbolygó volt 2017-ben, ami szintén rendkívüli földközelségben járt akkor (a Florence-észlelések linkjei innen elérhetők).

Nagy élmény volt, ahogy váltogattuk a képernyőmegosztásokat Zalaegerszeg és Kaposfő között. Utóbbi helyszínről Schmall Rafael közvetítette észleléseit.