A videóban a 2016-os VCSE nyári tábor nulladik napjának műszakja látható, illetve az az éjszaka, amikor legtöbben voltunk az észlelőréten, valamint bekerült a bepárásodó tejutas is, ahol csak a Tejút volt a cél. Van benne három elfüstölő meteor, illetve számtalan kicsi, valamint zárásként egy “motion blur”-os (elmosott mozgásos) 2015-ös tábori felvétel, illetve a hatórás csíkhúzós 2014-es tábori projekt is.

Jandó Dániel zalai amatőrcsillagász, a VCSE tagja, kiváló Hold-, meteor- és mélyégészlelő, egy 150/750-es Newton boldog használója. A MANT 2015/16-os tanévre meghirdetett, “A Marson messze túl” című pályázatán a 11-14 éves korosztályban I. díjat nyert munkájával.

VCSE - Jandó Dániel (11-14 éves korcsoport, I. díj)
VCSE – Jandó Dániel (11-14 éves korcsoport, I. díj)

 

VCSE - Jandó Dániel (11-14 éves korcsoport, I. díj)
VCSE – Jandó Dániel (11-14 éves korcsoport, I. díj)

 A nyertessel készült interjúnkat az alábbiakban lehet olvasni.

VCSE: Mi az a MANT?

Jandó Dániel: A MANT a Magyar Asztronautikai Társaság rövidítése, amely TTIT Asztronautika Bizottsága  jogutódja. Célja az űrkutatás minden ágazatához kapcsolódó ismeretterjesztés.

VCSE: Hogyan szereztél tudomást a diákpályázatukról?

Jandó Dániel: Valamikor november, vagy december folyamán olvastam egy cikket a pályázatról az urvilag.hu-n.

VCSE: Milyen kategóriákban lehetett elindulni?

Jandó Dániel: A versenyt három kategóriában hirdették meg. Ezek 11-14 éves, 15-18 éves korosztályé, és a látássérülteké.

VCSE: Mivel pályáztál?

Jandó Dániel: Az én pályaművem egy blog volt, amin rövidebb cikkeket helyeztem el. A blog fő témája egy leszállás kivitelezése volt egy gyenge gravitációjú égitesten, de kitértem egyéb ehhez kapcsolódó apróságokra is.

VCSE: Milyen eredményre számítottál? Meglepődtél a díjazáson és az első helyen?

Jandó Dániel: Nagyon meglepődtem az első helyezésen. Harmadik, negyedik, vagy ötödik helyre számítottam, már csak azért is, mert én az anyagomat kissé komolytalannak tartom, de végül is ez csak 11-14 éves kategória.

VCSE: Honnét gyűjtötted munkádhoz az információkat?

Jandó Dániel: Az információkat a Both Előd-féle Űrtan könyvből, és az internetről gyűjtöttem. Főleg Rosetta-küldetés tapasztalatai alapján dolgoztam. A beadás előtti pillanatokban még Csizmadia Szilárd tett néhány apró szövegváltoztatási javaslatot, amit megfogadtam, de sajnos, az általa javasolt pár oldalt már nem volt időm beépíteni.

VCSE: Miért tartod fontosnak az űrkutatást?

Jandó Dániel: Kicsit furán hangzik, de az űrkutatást azért tartom fontosnak, mert ha ilyen ütemben növekszik a Föld népessége, akkor egy idő után nem élhetünk itt ilyen sokan, és el kell költöznünk. Ehhez pedig mindenképp meg kell ismernünk a világűrt. És persze ahogy Ciolkovszkij is mondta: lehet-e örökké bölcsőben élni?

VCSE: Milyen volt a díjátadó? Milyen érzésekkel, tapasztalatokkal távoztál?

Jandó Dániel: A budapesti Millenárison rendezett díjátadó olyan volt, mint az ilyenek lenni szoktak. Nagy tömeg, nagy zaj, és néhány ember akinek igen jó napja van. Egy, a Mars klímájának megváltoztatásáról szóló érdekes előadás után hirtelen sok ember érkezett, és kezdték sorolni a neveket. Sok díjazott az egész családjával jött, így kisebb örömujjongások törtek ki, amikor megtudták, hogy a rokonuk hogyan szerepelt.

Mikor eljöttünk még mindig eléggé meglepett voltam, és örültem, hogy a munkám meghozta a gyümölcsét. Ezután természetesen még ott a helyszínen, valamint itthon is örömmel fogadtam a gratulációkat.
jandó Dániel pályaműve itt tekinthető meg: http://palyamuvem.blog.hu/ .

VEGA ’16 Nyári Amatőrcsillagász Megfigyelőtábor

Csillagászati tábor fiataloknak és idősebbeknek

A 2013. évi, őrimagyarósdi (Vas megye) táborunk csoportképe a tábor főműszerével.

A 2013. évi, őrimagyarósdi (Vas megye) táborunk csoportképe a tábor főműszerével.

Idén is kedvezményesen táborozhatnak érdeklődő fiatalok a Vega Csillagászati Egyesület, a Zala megyei TIT Öveges József Szakképző Egyesület, és az MCSE Zalaegerszegi Csoportja nyári amatőrcsillagászati táborában. A táborba minden érdeklődőt szeretettel várunk. 13 év alattiak csak nagyobb testvér vagy szülő felügyelete mellett vehetnek részt a táborban. A táborban 25 cm-es, 13 cm-es, 10 cm-es, 7 cm-es távcsövekkel észlelünk, CCD-zünk, vizualizálunk. Észleljük az Aquaridák maximumát és felszálló ágát is. Kirándulunk a Zselicben. A kezdő és középhaladó észlelőknek szól a tábor, vagy azoknak, akik mindössze saját szemükkel akarják látni az égboltot és belenéznének távcsőbe, mert nekik nincs.

A tábor fő programja: vizuális mély-ég észlelések éjfél előtt, majd (ahogy a radiáns magasra emelkedett) a Perseida-meteorraj maximum előtti és maximumkörnyéki aktivitásának megfigyelése vizuális módszerrel, illetve aki nem akar részt venni ezekben a megfigyelésekben, az folytathatja vizuálisan vagy CCD-vel a mélyegek, éppen látható bolygók, üstökösök stb. megfigyelését.

Olvasd tovább

A Vega Csillagászati Egyesület 2016. április 9-én tartotta közgyűlését. A közgyűlés mintegy negyedórás késéssel kezdődött, az első közgyűlés határozatképtelennek bizonyult (nem volt jelen a tagság több, mint fele, vagyis 50 vagy több fő), a második közgyűlés azonban időben indult és ez már a megjelentek számára való tekintett nélkül határozatképesnek bizonyult. 13 fő képviselője útján vett részt (három különböző, de személyesen jelenlévő tagtárs képviselte őket), 19-en pedig személyesen jöttek el, így összesen 32 fő számított bele a határozatképességbe (ez tagságunk egyharmada), valamint 5 fő vendég (hozzátartozók) is segítettek teljesen megtölteni a közgyűlés helyszínéül szolgáló termet: végül csak egy szék maradt üresen. A közgyűlés előtt, “napirend előtti” felszólalásában Csizmadia Ákos a Zalai Hírlap előző csütörtöki számában megjelent, a közgyűlésről szóló rövid tudósítást és felhívást ismertette és elemezte, megállapítva, igen jó sajtót kapott a zalai amatőrcsillagászat.

A közgyűlés először Preisz Zsoltot választotta meg jegyzőkönyvvezetőnek, majd egyetértett a kiküldött napirendi javaslattal. Utána Csizmadia Szilárd elnök mintegy 30 percben ismertette a VCSE 2015. évi gazdálkodását, tagságában bekövetkezett változásait, a tavalyi év legfontosabb történéseit, majd részletesebben is bemutatta a VCSE távvezérelt csillagvizsgálójának aktuális állapotát. A beszámolót, mérleget stb. a közgyűlés egyhangúlag fogadta el. A közgyűlés ezután 2017-re is változatlan összegű tagdíjat állapított meg, majd a közgyűlés levezető elnöki tisztét – érintettség okán – az elnök átadta Bánfalvi Péter elnökségi tagnak, aki ismertette az elnökség azon javaslatát, hogy a 2016. évi Hettyei János Díjjal a közgyűlés Csizmadia Szilárdot tüntesse ki. Ezek után ismertette a jelölt tevékenységét. A jelenlévők egyhangúlag meghozott határozattal, vita nélkül ítélték oda a jelöltnek a kitüntetést, aki azt nagyon röviden megköszönte. (A több, mint egy évtizeddel ezelőtt készített 10 db Hettyei Díj elfogyott, ezért a mostani kitüntetett majd akkor veheti át díját, amikor az Egyesület jobb anyagi helyzete lehetővé teszi újabb adag díj elkészítését.)

Ezután elnök ismertette az elektronikusan lezajlott tisztújítás végeredményét:

A szavazásban 63 fő elektronikusan, 1 fő pedig a közgyűlésen személyesen szavazott, az összes leadott szavazat száma így: 64, azaz a részvétel 65%-os volt. Ez nagyon magasnak számít mind abszolút számértékét, mind relatív százalékos arányát tekintve. Az Egyesület elnöke meleg szavakkal köszönte meg a tagoknak az ilyen nagyfokú egyesületi aktivitást.

Elnöki tisztségre Dr. Csizmadia Szilárd 63 szavazatot, Németh Ferenc 1 szavazatot kapott.

Alelnöki tisztségre Zelkó Zoltán 64 szavazatot kapott.

Titkári tisztségre Csizmadia Tamás 63 szavazatot, Biró Zsófia 1 szavazatot kapott.

Elnökségi tagságra hét jelölt volt, közülük legfeljebb hatra lehetett szavazni. (Az elektronikus rendszer csak akkor engedte meg a szavazatot benyújtani, ha a szavazó legalább egy főre leadott egy szavazatot. Lehetett kettő, három stb. főre is szavazni, de legfeljebb hatra; ha valaki hétre szavazott, akkor hibajelzés kíséretében nem fogadta el a szavazólapot és új kitöltést kért. Meggondolandó lehet, hogy a jövőben ne azt kérjük tagtársainktól, hogy 1-6 fő közöttire szavazzanak, hanem kifejezetten hat főre, hogy az elnökség teljes létszámúra feltöltött legyen mindig és a félreértések, hogy hány elnökségi tagra lehet szavazni, elkerülődjenek.)

Elnökségi tagságra Bánfalvi Péter 58 szavazatot, Csizmadia Ákos 55 szavazatot, Dr. Hegedüs Tibor 54 szavazatot, Oláh Patrícia 43 szavazatot, Szente Hajnalka 43 szavazatot, Mikics Károly 42 szavazatot kapott, így ők lettek az elnökség tagjai. A hetedik jelöltre is nagyon sokan szavaztak, Biró Zsófia 35 szavazatot kapott, aki azt közölte, hogy ő nagyon szívesen segíti a VCSE-t bármilyen módon, elnökségi tagság nélkül is – köszönjük szépen neki, hogy vállalta a jelöltséget és már eddig is oly sokat tett a VCSE-ért!

A Felügyelőbizottság elnöke Jandó Attila lett 64 szavazattal, tagjai pedig Bedő Veronika (64 szavazattal) és Dr. Klagyivik Péter (61 szavazattal). Gratulálunk minden tisztségviselő megválasztásához, és mindenkinek köszönjük múltbéli munkáját és hogy vállalta a jelöltség gyakran nem könnyű, hanem terhes feladatát, és reméljük, eredményes munkát végeznek majd a következő két évben.

Mindössze érdekességként jegyezzük meg, hogy ismereteink szerint ezzel az eredménnyel a Vega Csillagászati Egyesület lett a hazai csillagászattörténetben az első olyan magyar (amatőr)csillagászati szervezet, amelynek vezetésében egyszerre egynél több hölgy tölt be vezető szerepet.

Az utolsó, “Egyebek” elnevezésű napirendi pontban Csepinszky Béla elmondta, hogy a tavalyi közgyűlésen Csizmadia Ákos előadása és javaslata inspirálta őt Zala megye csillagászattörténeti emlékei összegyűjtésének elkezdésére, és az első évben sikerült jegyzékbe vennie a keszthelyi Festetics-kastélyban őrzött 19. század eleji éggömböt, számos, ritkaságnak is számító régi csillagászati könyvet (magyar és latin nyelvűeket), amelyeket szintén a kastély könyvtárában őriznek. Mindezekhez járul, hogy Zala megyei régészeti feltárások során több ezer éves, feltehetően vallási és/vagy csillagászati célú földköröket tártak fel régészek Zala megyében, amelyekről fénymásolt szakcikkeket is bemutatott. Mindezekhez hozzáadta még saját, az 1960-as évek keszthelyi amatőrcsillagászati életére vonatkozó  visszaemlékezéseit. Bár megjegyezte, hogy munkájának még csak az elején jár, bejelentése nagyon nagy érdeklődést váltott ki, és további munkára biztatták őt a jelenlévők. Bánfalvi Péter a csillagvizsgáló “bolondbiztossá” tételének előkészületeiről beszélt, illetve arról, hogy fák kivágása miatt a kilátás észak felé jelentősen javult, és a lámpacsere csillagvizsgálóra gyakorolt pozitív hatásait is megemlítette.

A részletes jegyzőkönyvet a hozott határozatok pontos szövegével később tesszük közzé.

A közgyűlést két, rendkívül színes előadás zárta. Dr. Kunsági-Máté Sándor Argentínában járt fizikusi munkájából kifolyólag szakmai tanulmányúton, és az utat kihasználva meglátogatta a neves cordóbai és Bosque Allegre-i csillagvizsgálókat egy-egy éjszaka erejéig. A látottakról és tapasztalatokról, e csillagvizsgálókban elért nevezetes csillagászati felfedezésekről, az ott használt műszerekről képeket és videókat egyaránt bemutató előadásában számolt be, nagyon színesen, közérthetően és érdekfeszítően. Csizmadia Szilárd pedig néhány tervezett és épülő, asztrometriai, kozmológiai és főként exobolygászati célú műhold tervezéséről, építésének és működtetésének nehézségeiről, előnyeiről számolt be.

<a href="https://flic.kr/s/aHskzy8Zje" target="_blank">Click to View</a>
VCSE – Közgyűlésről készített felvételek

Mintegy háromnegyed órát beszélgettünk még: igen jó volt régi barátokkal ismét találkozni. Utána mentünk ki Dobronhegy-Balázsfára mintegy 12-en észlelni. Hatkor találkoztunk ott, majd hétkor – Németh Ferencék szívességéből – igen jó babgulyást vacsoráztunk. Kezdetben felhős volt, amit rengeteg nevetéssel kísért beszélgetéssel vészeltünk át. A vészmadarak szerint legfeljebb erre lehettünk volna képesek ezen az éjjel, ezért volt, aki távcsövet sem hozott magával, mert egész estés partira készült, de nagyon megbánta, és többször elmondta, legközelebb akármilyen lesz az időjárási előrejelzés, ő bizony beteszi az autóba a távcsövet és minden felszerelését! Ugyanis minden létező, százszor megismételt, széles körben terjesztett előrejelzés ellenére nem volt eső, nem volt zivatar, nem volt szélvihar, de még csak teljesen felhős ég sem. Csupán elnökünk érezte meg, hogy lesznek tiszta szakaszok a felhőátvonulások között. Mintegy négyszer fél-egy óra vagy annál is hosszabb időre kiderült az ég, és lehetett észlelni ezekben az intervallumokban. Ez jó is volt, mert a tiszta ég alatt nagyon hideg volt, így legalább a természet is rákényszerített minket átmeneti melegedésekre az épületben. A legnagyobb jelenlévő távcső 30 cm-es Dobson volt, de azt nem állította fel tulajdonosa.

dobronhegy_01

Melegedés két távcsövezés között a házban. (Németh Ferenc felvétele.)

Az első szünetben még csak pólusra álltunk Jandóék 150/750-es Newtonjával, Ágoston Zsolt HEQ-5 mechanikára tett 20 cm-es Newtonjával és Csizmadia Szilárd 127/1500-as MC-jével, amihez ezúttal a TIT EQ-3-as, GoTo-s mechanikáját használta. Varga György 72/500-as lencsését 12x-es nagyítással használta, ami igen kedvező méretű látómezőt adott.

Ezekben a hosszabb felhőmentes időszakokban megnéztük a Jupitert, holdjainak egész éjszakán át tartó elmozdulásait, felhősávjait, összehasonlítottuk a különböző műszerek képét. Majd az M65-66 galaxispárt vizsgáltuk a Leo-ban: ki GoTo-val, ki kézzel állította be (a Jupiter és a Denebola nagyon segített a felkeresésében, mert ezek között helyezkedett el). Igen tiszta égen, nagyon sötét háttér mellett észleltünk, amíg a következő felhőcsoport meg nem érkezett. A következő szünetekben pl. az M67 nyílthalmazt vizsgáltuk, illetve megállapítottuk, hogy az M44 túlságosan bontott 53x-os nagyítással a 127/1500-asban, de annak 9×50-es keresőjében a zsúfolt csillaghalmaz  nagyon szép. Más galaxisokat is felkerestünk, de a legnagyobb örömöt az M97 UMa-beli planetáris köd látványa váltotta ki. Nyári táborokban a Göncölszekér alacsonyan jár augusztusban, ezért a horizont közeli fényelnyelés miatt az ebben a csillagképben lévő hatalmas kiterjedésű planetáris látványa nagyon gyenge, a távcsőben csak alig megpillantható. Áprilisban azonban este a Göncöl a zenitben jár, a legkedvezőbb helyen, ahol csak észlelni lehet, ezért gazdag csillagmezőben, rengeteg halvány csillag által körülvéve, nagyon jól, kontrasztosan előtűnt a közepes fényességű köd, amit elfordított látással tanulmányozva 127/1500-as távcsőben, már 53x-os nagyítással részleteket mutatott fényességeloszlásában. Bagoly-köd néven is ismerik. A 3,4×3,3 ívperces köd kb. háromszor nagyobb átmérőjű, mint a Jupiter látszó mérete. Ez a távcsőben tisztán kitűnt. Látványa elnökünket – aki korábban ilyen jól még nem látta a Bagoly-ködöt, ennyire sötét háttér előtt – egész éjjel tartó lelkendezésre késztette.

A balázsfai birtok körpanorámát nyújt, kitakarás nélkül, sötét égen, Zalaegerszeg fénykupolája felett, egy város közeli, de már fényszennyezésmentes hegytetőn. Mivel 2016-ban május 1-e hétvégére esik, nem volt lehetőségünk hosszú hétvégére szervezni tavaszi észlelőhétvégénket, de a jövőben, a holdfázis és a hosszú hétvégék alakulásának függvényében itt lehetőség lenne ismét két éjszakás tavaszi észlelőhétvégét szervezni. Zuhanyzó van, aszfaltút van, a környéken sok a látnivaló. Azt pedig meg kell tanulnunk, hogy derült ég bármikor az ölünkbe eshet, sőt fog is, ha készen állunk rá.

Első alkalommal 2016. március 18-án vehettek részt érdeklődő tagtársaink ún. “észlelői tanfolyam”-on. Ennek célja az volt, hogy bepillantást nyerhessünk a VCSE távvezérelt csillagvizsgálójának működésébe, és elkezdjük elsajátítani mi is az obszervatórium, távcső, kamera kezelését. A tanfolyam három alkalomból áll: első alkalommal figyelünk, második alkalommal mi vezérlünk felügyelet alatt, a harmadik alkalommal pedig mi kezeljük a műszert, de egy tapasztaltabb észlelő csendben, a távolból nézi ügyködésünket, és ha nem talál benne kifogásolnivalót, akkor onnéttól kezdve “ki vagyunk képezve” a csillagda önálló hazsnálatára.

Első alkalommal Ágoston Zsolt, Karsai Tibor, Jandó Dániel, Jandó Attila, Benkő Imre vettek részt ilyen demonstrációs céló összejövetelen, a távcső működését Bánfalvi Péter és Csizmadia Szilárd mutatta be. Skype-on tartottuk egymással a kapcsolatot. Szilárd megosztotta képernyőjét, így mindannyian láthattuk, hogy hogyan lép be TeamViewer-rel a csillagda mérőgépére, hogyan nyita a tetőt, áll rá objektumokra, készít felvételeket, majd hogyan parkolja le a műszert, és csukja be a tetőt. Az első alkalom kb. két és fél óráig tartott. A Hold után mi magunk javasolhattunk objektumokat észlelésre. Az erős Hold nagyon zavarta a galaxisok fotózását, de a gömb- és nyílthalmazok problémamentesen jöttek elő. Fontos tény a távvezérelt csillagdánk működéséhez, hogy az észlelés a VCSE Zalaegerszegen található Skywatcher 250/1200 típusú Newton távcsövével történt, melyet Szilárd vezérelt Berlinből, mi többiek pedig Zalaegerszeg és Zala megye más településeiről követtük nyomon, hogyan is történik a megfigyelés ezzel a műszerrel.

A vezérlés EQMOD vezérlőszoftverrel és Cartes du Ciel planetáriumszoftverrel történt, a csillagvizsgáló tetejét a VCSE Dome Controller segítségével (Zelkó Zoltán fejlesztése) lehetett távirányítva elmozgatni a távcső szabad kilátásának biztosítására, a Canon EOS 6D típusú fényképezőgépet pedig az EOS Utility tudta távolról működtetni. Az EQMOD-ot futtató számítógépet Teamviewer-el lehet bármilyen internetre csatlakozó számítógéppel irányítani.

VCSE - Hold
VCSE – Hold A képet nem vágtuk körbe, hogy lehessen érzékelni, milyen nagy látómezővel bír a jelenlegi műszerösszeállítás.

Az észlelés 20:45-kor kezdődött, a használt szoftverek gyors bemutatásával, majd a Holdról készült néhány felvétel. A következő megfigyelt objektum a mostanában kora esténként kiválóan megfigyelhető Jupiter volt, amely fotografikus megfigyeléséhez nagyobb fókusztávolság (3-4 méter), vagy kis szenzorméret szükséges, a mostani megfigyeléskor egy kisebb foltként jelent meg. Az élesség pontosabb beállítása után néhány sáv is feltűnt a Jupiteren. Meg kell jegyezni, hogy ez a műszer alapvetően nem a bolygók megfigyelésére való! A képskála ugyanis kb. 1,13 ívmásodperc/pixel, vagyis a Jupiter mindössze kb. 40 pixel átmérőjű területre képződik le. Ez pedig nem elég a finomabb feloldáshoz. A műszer jelen formájában inkább nagyobb kiterjedésű objektumok, csillagmezők fotózására, megfigyelésére alkalmas.

VCSE - NGC 884 - NGC 869
VCSE – NGC 884 – NGC 869. 2016. március 18. 20:33:32 UT, egyetlen darab 4 másodperces expozíció, ISO 6400 érzékenységgel. 250/1200 Newton + kómakorrektor + Canon 6D. A távcső jusztírozásra szorul.

 

A továbbiakban mély-ég objektumokat kerestünk, amit a 81%-os holdfázis jelentősfénye, és Zalaegerszeg még mindig meglévő – de már sokkal kisebb – fényszennyezése megnehezített, de azért sikerült fényképet készíteni az NGC 884 – NGC 869 kettős nyílthalmazról, az M3 gömbhalmazról, az M46-, és M35 nyílthalmazokról, mely során az M46 közelében halványan látható volt az NGC 2438 planetáris köd. Az M35 közelében megfigyelhető volt az NGC 2158 nyílthalmaz is.
VCSE - M46
VCSE – M46, ugyanaz a műszerösszeállítás, érzékenység, expozíciós idő, mint fentebb. 

A nyílthalmazok megfigyelése után a (37) Fides kisbolygót is megkerestük, amit az M13 gömbhalmaz fényképezése követett, majd a Wasat és Alcor-Mizar kettőscsillagok lényképezésével zártuk az első csillagdai demonstrációt.