Játék és felkészítés a Nemzetközi Csillagászati és Asztrofizikai Diákolimpia 2020 hazai válogatójára (International Olympiad in Astronomy and Astrophysics, IOAA)
Regisztráció és tájékoztató előadás
Helyszín: Zalaegerszeg, Dísz tér 7. 2. emelet 241. terem (Tudomány és Technika háza)
Időpont: 2019. szeptember 20. 17:00 – 18:00 óra között
Az ismertetést tartják:
Dr. Csizmadia Szilárd, csillagász (Német Lég- és Űrkutatási Központ), a 2019. évi IOAA feladatkitűző és pontozó (Academic Committee) bizottságának tagja
Császár Kornél, amatőrcsillagász, a 2019. évi IOAA egyik magyar olimpikonja (dicséret)
Bánfalvi Péter, amatőrcsillagász, 2019. évi IOAA távcsőasszisztens
Jandó Dániel, amatőrcsillagász, 2019. évi IOAA-válogatón országos döntős
2020. évi VCSE Nyári Amatőrcsillagászati Megfigyelőtábori részvételi lehetőségek
2020. évi válogatóverseny és nemzetközi verseny Kolumbiában
Miért érdemes jelentkezned a szakkörbe:
Egy klassz, fiatalos és vidám közösség tagja lehetsz.
Megismerheted kozmikus környezetünket anélkül, hogy elérhetetlen űrutazásra vágyakoznál.
Olyan csillagászati távcsövekkel észlelhetsz, amelyeket csak sok-sok zsebpénzed árán tudnál megvásárolni.
A szakkörvezető jóvoltából ismerkedhetsz más csillagok körül keringő bolygók kutatásának eredményeiről és a galaxisok világáról is.
Ha szorgalmasan tanulsz, akkor esélyed van bekerülni e témában a legrangosabb világversenyre, a XIV. Csillagászati és asztrofizikai diákolimpiára – de ettől függetlenül is kötelezettség és stressz nélkül jót szórakozhatsz csillagászati témakörökben.
Ha megtetszik ez a tudomány, akkor akár csillagász is lehet belőled.
A szakköri foglalkozásokon a saját okostelefonod, vagy otthoni számítógéped használatával tudsz részt venni.
A szakkör célja:
Az iskolai csillagászati ismeretek oktatásának hiányát pótolni.
Gyakorlati ismereteket és élményeket nyújtani.
Felkészítés a csillagászati és asztrofizikai diákolimpia hazai selejtezőjére, illetve a diákolimpiára.
A szakköri foglalkozások:
A tanítási hetek megadott napján és időpontjában (általában keddenként este háromnegyed kilenckor) a Skype alkalmazásával elméleti jellegű foglalkozás, előadás.
Gyakorlati bemutatók, észlelési lehetőségek Zalaegerszegen (időjárás függvényében tűzzük ki az ajánlott találkozásokat).
A szakkör tagjai számára szorgalmazzuk a tavaszi észlelőhétvégén való részvételt és a nyári táborba való jelentkezést.
A VCSE Távvezérelt Csillagvizsgálójával csillagászati objektumok távészlelése.
Kiknek a jelentkezését várjuk?
Olyan középiskolások (9-12. évfolyam) jelentkezését várjuk, akiket érdekel a csillagászat és a világűr, és a következő további feltételek legalább egyikének megfelelnek:
ha jó vagy matematikából és fizikából,
ha szeretnéd tét nélkül kipróbálni magad érettségi előtt,
jól szórakozva érdekes dolgokon keresztül akarsz tanulni,
ha csak egy jó bulit, kellemes társaságot keresel, és eközben tudományos érdeklődésű vagy.
Gyere és jelentkezz!
A 2019/2020-as tanévben háromfordulós verseny lesz, az első forduló időpontja: 2019. október 15. (Ez egyben amolyan csillagászati OKTV-nek is számít.)
A szakkörön legfeljebb 20 tanuló vehet részt.
A szakkörön a részvételi díj egy tanévre 2500.- Ft/fő, amit a VCSE bankszálájára (75500258-10819342-00000000) kérünk befizetni 2019. október 31-ig. A VCSE tagjai a szakkörön ingyenesen vehetnek részt, az ifjúsági tagdíj 500.- Ft/fő/év. Részletek a tagságról és a jelentkezés módjáról itt olvashatók.
A VEGA ’19 Nyári Amatőrcsillagászati Megfigyelőtáborban egy mobiltelefonnal körbejártunk, és megkérdeztünk egy-két táborozót. A válaszokat ebben a filmben gyűjtöttük össze – minősége a mobiltelefoné. A filmben feltűnnek drónfelvételek és éjszakai time-lapse-ek, illetve tagtársaink csillagászati felvételei. Mindenkinek köszönjük a segítséget!
A filmet 2019. szeptember 21-én, a VCSE Őszi Észlelőhétvégéjén mutatjuk be. Előzetese a fenti videóra kattintva megtekinthető.
Rendező és vágó: Román Dávid
Ötlet és filmterv: Csizmadia Szilárd
Operatőrök: Ágoston Zsolt, Román Dávid
Drónfelvételek: Schmall Rafael
Éjszakai time-lapse-ek: Schmall Rafael
Munkatársak: Szarka Bence, Kelemen Tamás
Mélyég-felvételek: Ágoston Zsolt
Szereplők: Dr. Csizmadia Szilárd, Ágoston Zsolt, Fuccaro Orsolya, Schmall Rafael, Csizmadia Ákos, Dr. Csizmadia Tamás, Mikics Alexandra, Poór Petra és sokan mások.
VCSE – A dobronhegyi észlelőéjszakán készült Tejút-felvétel. Előtérben az észlelőrét látszik, háttérben a kb. 30 ezer fényévre lévő Tejút-centrum. – Fotó: Ágoston Zsolt
Aki kérdez: Csizmadia Szilárd, aki válaszol: Ágoston Zsolt.
– Ki kezdeményezte az észlelőhétvégét?
– Szarka Bence tagtársunk, aki ügyesen megkereste a többieket időpont és elérhetőség szempontjából.
– Kik vettek rajta részt?
– Természetesen maga Bence, továbbá Ágoston Zsolt, Vizsi Csaba, Balogh Boglárka, Tornyos Rózsa Viola, Péter Attila, Fehér Norbert.
– Hat óra körül érkeztünk meg kora este, és kivártuk a zivatar elvonulását a fejünk fölül. Este 10 körül kiderült az ég, és nekiálltunk észlelni. Egész hajnali kettőig észleltünk, akkor ismét beborult az ég.
– Miket láttatok?
– A Jupitert és holdjait. A Jupiteren látszódott a Nagy Vörös Folt a 200/1000-esben, 4 mm-es okulárral (250x-es nagyítás). Megnéztük a Szaturnuszt is, ami sajnos elég alacsonyan volt. Szabad szemmel is gyönyörködtünk az égben. Én a Sadr környékét fotóztam.
– Jó hely Dobronhegy?
– Igen, nagyon jó! Kiemelkedik a zalai dombok közti párából, jó sötét ég van, jó körpanoráma és nagy észlelőhely. A szállás nagyon jó. Mindeközben a hely könnyedén elérhető Zalaegerszegről.
– Szerinted miért szeretnek az emberek észlelőhétvégére járni?
– Sok hasonló érdeklődésű személy fut itt össze, ezért megteremtődik a közösségi élmény. Ráadásul a városi környezethez képest jobb az ég határmagnitúdója, kisebb a fényszennyezés.
– Az észlelőmunka végzése az amatőrcsillagászat legfelső foka szerinted?
– Tyúha, ez gonosz kérdés… Lehet, hogy az adatbányászat, a különböző adatelemzések inkább az. A saját magunk által végzett észleléseknek azonban mindenképpen előkelő helye van az amatőrcsillagászatban.
A fenti videót Ágoston Zsolt készítette a VCSE Tavaszi Észlelőhétvégéjén 2019. április 27/28-a éjjelén, kb. éjféltől 2:30 NYISZ-ig. A képen a távcsövek, az észlelők, lent Dobronhegy fényei, fenn a csillagok (majd a hajnali fél kettő felé megérkező felhők és a távcsőbontás) látható.
VCSE – Csillagívek – Ágoston Zsolt felvétele. Képei 2019. ápr. 27-én, illetve 27/28-a éjszakáján készültek
Az észlelőhétvégén részt vettek névsora és az elhozott távcsövek listája:
A távcsőtulajdonosok között említett 11 főn kívül távcső nélkül eljött még: Fehér Norbert, Szarka Bence és barátnője, Anita, Varga György, Zelkó Zoltán (csak a második éjszakára), Vámosi László. Így összesen 16 fő vett részt a jól sikerült észlelőhétvégénken.
VCSE – Dobronhegyi horizont – Ágoston Zsolt
Maga a rendezvény 2019. április 26-án, pénteken este kb. hat órakor kezdődött a megérkezéssel, helyfoglalással. Kevés esélyt láttunk az első éjszakai derültre. Végül mindössze 20 percnyi felhőlyuk volt, amiben a kisebb távcsöveket azért kipróbáltuk, optikai minőségüket, mechanikájukat tesztelgettük. A péntek/szombat éjszaka így snapszerozással, borozgatással egybekötött beszélgetéssel, óriási mennyiségű nevetéssel telt el, és természetesen tervezgettük az Egyesület jövőjét.
VCSE – Munkában és megbeszélést folytatva (Jandó Attila, Csizmadia Szilárd, Szarka Bence, Anita, Nagy Balázs, Császár Kornél, Naszvadi István) – Ágoston Zsolt felvétele
Másnap későn keltünk, kényelmesen reggeliztünk, és örvendeztünk a reggeli napsütésnek. Komoly egyesületi eseményre is sor került: Csizmadia Szilárd elnök a VCSE házipénztárát, a benne lévő 16 750.- Ft-ot, és az adminisztrációját átadta Jandó Attila titkárnak. 1991 óta Szilárd kezelte a házipénztárt, többszöri felkérés ellenére sem vállalta senki ügyintézését. Pedig a sok költözködés, a külföldi lét, illetve a sok ezernyi apró egyéb teendő csak nehezítette a személyes és készpénzes be- és kifizetéseket. Úgy tűnik, ez most megnyugtató megoldást kapott.
Ezután bementünk Zalaegerszegre, ahol egy Jókai utcai pizzériában 11:45-től 13:30-ig ebédeltünk, beszélgettünk. Csatlakozott hozzánk Mikics Károly és Hegyi Norbert is az ebédhez.
VCSE – Pizzériában az Egyesület – A pincérnő felvétele Ágoston Zsolt kamerájával
Ezután átsétáltunk a Dísz téri Tudomány és Technika Házába, ahol jó hangulatú közgyűlésre került sor (erről külön számolunk majd be), fekete lyukakról szóló ismeretterjesztő előadáson vettünk részt. Ez a legfrissebb kutatási eredményeket taglalta hivatásos csillagásztól.
Némi beszélgetés után felmentünk a VCSE Távvezérelt Csillagvizsgálójához, amit megtekintettünk. 1969-ben Felső Géza az akkor Zalaegerszeg bemutatótávcsöveként szolgáló 30 cm-es Kulin-Orgoványi-féle Newton-távcsövénél állt a lentebbi képen, még 19 évesen. A kép az egerszegi József Attila Általános Iskola udvarán készült (azóta az iskola átalakult nyugdíjasotthonná). A még lentebbi képen pedig, éppen 50 évvel később, Egyesületünk elnökével, Csizmadia Szilárddal látható a VCSE 25 cm-es távcsöve alatt. Szép felvételpár, ami akár úgy is értelmezhető, hogy az idősebb generáció a fiatalabbnak adja át a stafétabotot. Reméljük, Géza bácsi még sokáig velünk lesz, és megírja emlékeit az évtizedekkel ezelőtti zalaegerszegi, zalai amatőrcsillagászatról.
VCSE – Felső Géza 1969-ben a zalaegerszegi 30 cm-es Kulin-Orgoványi-féle távcsővel (lehúzható tető védte, balra ennek egy részlete látszik) – Felső Géza fényképe
Ezután visszamentünk Dobronhegy-Balázsfára, vacsoráztunk, és összeraktuk ismét a műszereket. Kb. este negyed tízkor ki is derült, és nagyon jó átlátszóságú derültünk lett, ami kb. hajnali 1:45-ig ki is tartott. Mindegyik távcsőbe belenéztünk, mindegyikben érdekességeket láttunk. Ágoston Zsolt 20 cm-esével a Markarjan-láncot fotózta, ebből majd külön cikk fog születni. A többiek vizualizáltak. Ez érdekes váltás volt, és nem azért, mert Rafael barátunk most nem tudott eljönni munkahelyi elfoglaltságai miatt. Hiszen a többiek közül is jópáran fotóztak a múltban, de az asztrofotózás túltengése (2-3 vizuális távcső 7-10 asztrofotóssal szemben) után most a vizualizálás tengett túl (11 vizuális távcső 1 asztrofotós-célúval szemben). Ez egyfelől azt mutatja, hosszabb távon átlagolva egészséges egyensúly alakul ki, valamint egyáltalán nem kell temetni sem a vizualizálást, sem az ifjúságot. Az ifjúság egyaránt
VCSE – Felső Géza (balra) és Csizmadia Szilárd, egyesületünk két hivatásos csillagásza a sok közül 2019-ben a VCSE 25 cm-es távcsöve alatt – Ágoston Zsolt felvétele
vágyik a legmodernebb technika alkotta lehetőségekre ugyanúgy, mint a természetes, eredeti és ősi vizuális közvetlen ingerekre! Így van ez jól, a kettő az amatőrcsillagász gyakorlatban egymás mellett, nem egymás ellen vagy egymást kiváltva kell, hogy megéljen. Hiszen amíg az egyik műszer a fényképezőgépbe terelgeti a fotonokat órákon át, addig egy másikkal lehet bóklászni az égen, vagy bele lehet nézni a másikéba…
(Azt azonban nem lehet elfelejteni, hogy egy égitestről készült fotó információtartalma sokszorosa egy szöveges leírásénak, de még egy rajzénak is. A határmagnitúdóban óriási különbség van, ezért a fotón több részlet előjön. Ezen felül egy szöveges beszámoló általában keveseket fog meg, egy-egy jól sikerült asztrofotó viszont sokakat vonzhat a csillagászat felé. A vizuális élmény csak azt éri, aki éppen a távcsőbe néz, egy asztrofotót sok ezren is megnézhetnek. Ráadásul egy fotón akár évtizedekkel később is lehet azonosítani égitesteket, a vizuális élmény gyakran törlődik az emberi memóriából (máskor meg életreszólóan bevésődik a retinán keletkezett kép), és még lehetne sokáig folytatni…)
Az is óriási öröm, hogy azok, akiknek egyébként volt vagy jelenleg is van GoTo-s távcsövük, most Dobsonokat hoztak el, és azokkal kerestek. Vagyis tényleg mindenre van igénye mindenkinek: az objektumok felkeresése ugyanolyan örömet és sikerélményt ad, mint a GoTo használata. Mindegyiknek megvan a maga helye és ideje.
VCSE – Hegyi Norbert a 250/1200-asnál – Ágoston Zsolt felvétele
Különösen jó volt Horváth Tamással beszélgetni, aki az általa készített távcsőmechanikát mutatta be. Ez a mechanika Dobson-távcsövekhez készült, és mintegy 10-15 percen át a látómező közepén tartja az objektumokat (a látómezőben tovább is). Több másik mechanikájáról és ötletéről is mesélt, amelyek egyikét-másikát a 46-osnál később talán hasznosítani is fogjuk. Tamás távcsőmechanika-építési, egyéb kiegészítők gyártásában mutatott tapasztalata nagyon hasznos. Sikeres eszközeinél és tudásánál talán csak szerénysége nagyobb.
A többi távcsővel vizualizáltunk. A nyugati égbolt lenyugvás előtti Messier-nyílthalmazai közül az M35-36-37-38 került sorra. Igen érdekes volt a 7 cm-estől a 46 cm-esig több távcsőben összehasonlítani az M37 látványát. A 7 cm-esek egyikében, 20x-os nagyításnál nem bomlott a halmaz, kis, szerény méretű ködösségként látszott a nagy látómezőben (kb. annak egytizede volt). A 46 cm-esben 68x-os nagyításban éppen befért a látómezőbe, kb. annak 70%-át kitöltötte, és gyűrű alakban körötte alig voltak csillagok. Természetesen a 46-osban teljesen bontott volt, ködösség nélkül, több száz csillag egyre jobban koncentrálódott a közepe felé. Egyesek szerint a 7 cm-esben 20x-ossal inkább diffúz ködre, a 46-osban hatalmas gömbhalmazra emlékeztetett a látványa.
VCSE – Távcsövek és emberek a derültség megérkezte előtt – Ágoston Zsolt felvétele
Számos Messier-objektum került távcsővégre, a fentieken túl pl. az M65-M66 párosa kiegészítve az NGC 3628-cal (e három galaxis együtt a Leo-triplet), az M13, M92 gömbhalmazok. Az M92-t is különböző méretű távcsövekben megnéztük, összehasonlítottuk. Az ilyen összehasonlítások az egyik legjobb amatőrcsillagász gyakorlatot jelentik, mindenki láthatja, melyik távcső mire képes, és jobban meg tudja ítélni az objektumokat és a távcsöveket. Természetesen az M3, M5 és M53 gömbhalmazok sem maradtak ki. Volt, aki a Tű-galaxist kereste fel 20 cm-esével (NGC 4565, Vámosi Flórián), más életében először a Mizárt állította be. Itt kell elkezdeni! Az M81-82 sem maradt ki, de igen sok más galaxist is észleltünk (a leghalványabb felkeresett galaxis talán az NGC 4608 volt, egy 12 magnitúdó körüli, 2 ívperces vagy kisebb galaxis a Szűzben, amit igazából utólag azonosítottunk be. Az M49 és az M87 környékén csak hemzsegtek a galaxisok a 46-osban. Jandó Dániel beállított egy fényesebb csillagvárost, majd felkiáltott: “Várj, van még egy. Meg még egy!” És így tovább, amíg nyolc közepes fényű galaxis alig nagyobb területen, mint egy látómező, elő nem jött. Nehéz volt azonosítani őket. Természetesen mindenki megmutatott mindenkinek mindent.
VCSE – Éjszakai életkép – Ágoston Zsolt felvétele
A következőkben nem soroljuk fel az összes, vizuálisan felkeresett mélyég-objektumot, csak néhány “csúcsélményt” emelünk ki. Szigorúan a szerző (Cs. Sz.) szubjektív élményei alapján. A következő észlelési élmények mindegyike a 46 cm-essel született – az objektumokat Jandó Dániel kereste meg és állította be a 46-os látómezejébe, hol lézeres segítséggel, hol anékül, csak csillagtérképet (egyesületi Égabrosz) használva:
NGC 3242 PL Hya: ezt a Vízikígyóban látszó planetáris ködöt a Jupiter szellemének is nevezik. Először 127/1500-as Makszutov-Cassegrainnel kereste meg a szerző 2018-ban. Már ott is feltűnt nagy mérete (kb. fél ívperces). A 46 cm-esben, 28 mm-es Apex okulárral (nagyítás: 68x) is nagy volt és sárgás. OIII szűrővel egészen fehéres és elmosódott lett, a legjobb látványt UHC-szűrővel adta. Ezzel a nagyítással felülete homogén, élesen, határozottan elválik az égi háttértől, és kör alakú, nagyon enyhe ellipticitással (a kis- és a nagytengely hossza vizuálisan talán csak 5%-ot különbözött, a lapultság kisebb, mint a Jupiteré). Mintha egyik oldalán az egyik kistengelynél lenne valami sötét bevágás a széléhez közel. A távcsőbe tekintve mindenki megértette, miért a Jupiter szellemének becézik ezt a csillagmaradványt: ha felhősávok lennének rajta, akkor teljesen jupiterszerű lenne. Azonban érezhetően kisebb, talán háromötöd-akkora, mint a Naprendszer óriása.
M104 GX Vir: a Sombrero-galaxis vizuálisan is nagyszerű a 28 mm-es Apex okulárban (N=68x). A kb. 1 fokos LM-ben is nagy, olyan 10 ívperc hosszúságú lehet. Hosszúságához képest keskenynek láttuk, csak olyan 2-3 ívpercesnek. Nagyon fényes volt. Látszódott híres porsávja is ebben a viszonylag nagy amatőr műszerben: egyik oldalán, a mag alatti, a hosszanti oldalon teljesen eltűnt a galaxis, mintha valaki levágta volna. A levágás alatt viszont még egy kicsit kifényesedett az ég, mintha hozzátartozna egy rész – valószínűleg a központi dudor másik felét láttuk. nagyszerű látvány volt, de jobb lett volna deleléshez közelebb megfigyelni. Sokat számít, ha öt-hat fokkal feljebb van.
M97 PL UMa: a Bagoly-köd azonnal feltűnő, homogén fényességeloszlású, hatalmas méretű (talán 3-4 ívperces is lehetett – a telehold ugye 30 ívperces), fényes, de az M27-nél azért sokkal halványabb planetáris köd. Ez is teljesen homogén volt 68x-ossal, de 190x-essel páran sejtették az egyik szemét. Nekem olyannak tűnt, mintha valaki kék festéket sok feketével és kevéske szürkével egybeöntött volna, és a keveréket, egy sötétes árnyalatú valamit szétkent volna homogén módon. A bagolyság látásához az 1 méteres piszkéstetői távcsővel szórakozásból, hajnali szürkületben készült képre nem hasonlított a vizuális látvány, de a szerzőnek hatalmas élmény volt ennyire biztosan, markánsan, az égi háttértől jól elválva látni ezt a planetárist.
VCSE – Az M97 (Bagoly-köd) az MTA Csillagvizsgáló Intézete piszkéstetői 1 m-es RCC távcsövével. A kép V, R és I szűrőkkel készült 1300 x 1300 pixeles Roper Scientific CCD kamerával (képskála: 0,3 ívmásodperc/pixel) 2005. március 1/2-a éjszakáján. – Csizmadia Szilárd felvétele
M108 GX UMa: az M97 közelében látszik, de jobb volt, ha mindkettőt külön-külön középre állítottuk. Feltétlenül az est csúcspontja volt – legalábbis a szerző számára. Nem egyszerűen fényes volt és nagy, hanem a 46x-osban bizony részleteket: porsávokat lehetett látni. Vizuálisan kisebb távcsőben csak egy homogén, elnyúlt folt, ekkora távcsőben viszont porsávokkal kaotikusan szabdalt téglalap alakú folt volt. Jó ötlet volt a zenithez közel megfigyelni.
Ahogy Ágoston Zsolt fenti videója is mutatja, háromnegyed kettő körül elkezdett beborulni, úgyhogy fél három után el is pakolták a műszerek többségét a résztvevők. Igen jól sikerült észlelőeste volt ennek ellenére! Találkozunk a nyári táborban. Mindenkinek köszönjük a részvételét, és a távcsövek szállításában, felállításában, lebontásában, az objektumok felkeresésében, és a jó hangulat megteremtésében mutatott segítségét.
A Vega Csillagászati Egyesület Alapszabályának V. fejezet 7. pontja mondja meg, melyik tagtársunkból lehet szenior tag, és hogy ez mivel jár:
“V/7. Szenior tag címet adományozhat az elnökség annak a rendes tagnak, aki legalább nyolc éve megszakítás nélkül tagja az Egyesületnek és kiemelkedő csillagászati ismeretterjesztő, amatőrcsillagászati vagy csillagászati tevékenysége alapján erre a címre érdemessé vált. A szenior tagok tagdíjat nem kötelesek fizetni. Az elnökség évente legfeljebb egy személynek adhat szenior tag címet.”
Vagyis szenior tagjaink azok, akik hosszabb ideje elkötelezetten szolgálják a csillagászati ismeretterjesztést, az Egyesületet, vagy kiemelkedő észlelő- vagy kutatómunkát végeznek. Korábbi szenior tagjaink listája megtalálható itt.
A 2018. dec. 23-i elnökségi ülésen Dr. Csizmadia Tamásnak adományoztuk a 2019. évi szenior tag címet – doktori címe (PhD-fokozata) akkor még nagyon friss volt, mindössze kb. egy hónapos.
VCSE – Csizmadia Tamás a VCSE 250/1200-as Newtonjával (EQ-6, GoTo-funkcióval) 2010 körül az egyik zalalövői észlelőhétvégén. – Fotó: Csizmadia Szilárd
Véletlen egybeesés, de az 1987-ben született Tomi már hat éves korában részt vett csillagászati táborban! 1993-ban ugyanis a VCSE-tábort Dióskálban (Zala megye, Kis-Balaton közelében) tartottuk Csizmadia Szilárd, Ákos és Tomi közös nagymamájának házán és birtokán. (Szilárd és Ákos testvérek, Tomival pedig unokatestvérek.) Az ún. “felső hegy” felett hatalmas rét terült el, körpanorámával. Kiváló kilátást biztosított. Az akkor bekövetkező Perseida-szupermaximum, ami a raj szülőüstökösének azévi visszatéréséhez kapcsolódott, felejthetetlen élményt nyújtott. Ketten rajzolták a meteorpályákat (Paksa Sebestyén, Csizmadia Ákos), Szilárd írnokként funkcionált, a három további észlelő (Simonkay Piroska, Smodics Mónika, Konkoly Péter) neki diktálták be az adatokat. 842 darab meteort láttak, köztük 13, a tájat bevilágító tűzgömböt hét óra alatt. A lelkesedés mértékére jellemző, hogy a hét óra megszakítás nélküli észlelést jelentett. Még egy nagyon ritka jelenségnek is szemtanúi voltak: a kb. utolsó negyedbeli Holdról visszaverődő napfény rávetült a Perseidák sűrű rajfelhőjére, és a meteoritikus porfelhőről visszavert fény a szemükbe jutott. Így saját szemükkel láthattak egy kb. másfél fok kiterjedésű meteoroidfelhőt a világűrben! Nagyon is egyedi, megismételhetetlen látvány, csak a Hold fázisának szerencsés összjátéka (se túl nagy, se túl kicsi ne legyen) és az üstökös visszatérése idején a raj legsűrűbb részének megjelenése hozhatja össze. Pár évszázadonként ismétlődik ennek megfigyelhetősége.
A következő éjszakákon is többnyire meteoroztak, csak nagyon keveset néztek Szilárd 50/540-es lencsés távcsövébe.
Eközben ott téblábolt egy szintén a nagyszülőre bízott kisfiú köztük, aki még nem járt iskolába. Visszaemlékezése szerint nem nagyon értette, mit csinálnak a többiek, főleg éjjel. Meglehet, ekkor fertőződött meg a tudomány szeretetével?
De lehet, hogy Sármelléken, ahol a gyerekkorát töltötte. Fekete István: Tüskevár és Téli berek c. regényei a Sármellék melletti nádasban – a berekben – játszódnak ott, ahol a Zala folyó a Balatonba ömlik. (A régebbi, még fekete-fehér filmben el is hangzik a kalauz kiáltása: “Sármellék! Sármellék állomás!”, amikor Tutajos megérkezik nyaralása és kalandjai helyszínére.) Itt kirándulva, sőt, gyerekként itt játszva, nincs az az ember, akit a természet szépsége, csodája, működése meg ne érintene.
Tomi a biológiában erős, keszthelyi Vajda János Gimnáziumban érettségizett, és az ELTE biológus szakán végzett. 2018-ban ugyancsak az ELTE-n doktorált a mirigysejtekben zajló sejtes önemésztési folyamatoktanulmányozásával. Védése befejeztével az egyik bírálóbizottsági tag (pontosabban az elnök) megjegyezte, “Bárcsak minden védés ilyen jó lenne!”.
VCSE – A 2002. évi, kustánszegi VCSE-tábor csoportképe. A baloldalon álló ifjonc Csizmadia Tamás. Ekkoriban még csak egy 120/900-as Newton volt a legnagyobb egyesületi távcső. – Fotó: Zelkó Zoltán
Második – hivatalosan az első – csillagászati táborába 2002-ben jött el, 14 éves korában. Ez egy igencsak sorsfordító tábor volt a VCSE életében. Egész tábor alatt esett az eső, mindössze két száraz napunk volt és éjszaka mindössze két óra derült, de az legalább egyfolytában. Megnéztük a 12 cm-essel az Androméda-ködöt, a Mizárt, az Albireót… Mivel ki kellett tölteni az időt, ekkor kezdtünk el előadásokat tartani a táborban – korábban annyi derültünk volt, hogy szimplán aludtunk és pihentünk nappal. Az akkori táborozó fiatalokból többen megmaradtak a VCSE-ben, és később tisztségviselőink is lettek: pl. Bedő Veronika vagy Szente Hajni. De ugyancsak tisztségviselő lett Tomi is, először 2010-ben elnökségi tag, hogy beletanuljon és belelásson a dolgokba, majd 2012-2018 között a rendkívül fontos titkári tisztséget töltötte be. Mivel ezután főként a doktori munkájára kívánt koncentrálni – amely fokozatot meg is szerzett időközben -, 2018-tól ismét elnökségi tag. Titkárként nagyon sok elfoglaltsága volt az egyesületi szervezőmunkában.
2002 óta folyamatosan részt vett a nyári táborainkon, a közgyűlések és az észlelőhétvégék többségén. A 25 cm-es egyesületi távcső szakértőjévé nőtte ki magát. Komoly planetáris köd-programot vitt véghez, vizuális észlelési eredményei itt olvashatók el (az 5. oldaltól kezdve). De nemcsak látta őket, azt is tudta, milyen asztrofizikai természetű objektumokat lát: korábban írt ismeretterjesztő cikket (3. oldaltól) a planetáris ködök kialakulásáról, tulajdonságairól is. Egyéb mélyegeket is észlelt, hol közösen másokkal (például lásd itt a 11. oldaltól) vagy éppen egyedül (lásd itt a 3. oldaltól), de megfigyelt Szaturnusz-fedést is 2007-ben.
Egy biológus, aki érdeklődik a csillagászat iránt, természetszerűleg találkozik az asztrobiológiával. A Csillagászat Magyar Nyelvű Bibliográfiája (CSIMABI) is említi, hogy Csizmadia Tamás is közreműködött Kereszturi Ákos: Asztrobiológia c. könyvének összeállításában. Ezt olvashatjuk a CSIMABI-ban a könyv bevezetőjére alapozva:
“KERESZTURI Ákos: Asztrobiológia. Budapest, 2011. Magyar Csillagászati Egyesület. Kármán Stúdió, OOk-Press Kft. 176 p. Lektorok: Szabados László, Csizmadia Szilárd, Hargitai Henrik, Horvai Ferenc, Horváth Mária, Kiss László, Kun Ádám, Presits Péter. A könyv összeállításában még közreműködött: Csizmadia Tamás, Dániel Szidónia, Kalmár Dávid, Miklai Péter, Simon Tamás, Mizser Attila. Borítókép: Éder Iván. [KSZ.]”
(A kiemelések a laudáció VCSE-s szerzőjétől.) Tomi természetesen ezek mellett számos biológiai és asztrobiológiai témájú előadással is szórakoztatott minket a táborokban, illetve a táborbeli kirándulásokon biológiai ismeretterjesztést is folytatott. Sokat kérdeztünk tőle – és ő alaposan és pontosan válaszolt mindig.
Természetesen írt biológiai témájú ismereterjesztő cikkeket is, pl. a Természet Világába vagy a Természet Búvárba. De mi azt is nyilvántartjuk, hogy szerinte a legfontosabb teendő a VCSE-ben az, hogy a nyári táborokban az újakat – de alkalmanként bizony a régieket is… – megtanítsuk az elemi távcsőhasználatra: pólusraállásra, a csillagok és csillagképek megismerésére és felkeresésére, az objektumok térkép alapján történő megtalálására, és a vizuális, saját szemmel történő megfigyelés fontosságára, egyszóval az elemi fogásokra. Mindez azt mutatja, hogy miközben az ELTE Anatómia Tanszékének tanársegédjeként a legmodernebb technikákat használja, tudja, honnét indul a tudomány, és az összes mesterfogást át akarja adni.
Gratulálunk új szenior tagunknak!
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.Elfogadom
