2025. május 25-én Namíbiában, az Isabis-völgyben fekvő Isabis Astrolodge udvarán készült felvételem a Crux (Dél Keresztje) csillagképben található...
Kategória: Cikkek – Észlelés
2025. decemberi észlelésajánló – Ágoston Zsolt, Csizmadia Szilárd, Kopeczny Zsuzsanna
A következőkben a decemberi amatőrcsillagászati megfigyelésekhez szeretnénk ajánlani néhány objektumot. A Nap decemberben 07:30 (KözEI) körül kel, 16:00 (KözEI) körül nyugszik. (A KözEI a Közép-Európai Idő rövidítése, megegyezik a polgári téli időszámításunkkal, KözEI=UT+1 h.) Az észlelés napnyugta után – témaválasztástól, távcső felállításától függően – körülbelül egy-másfél órával már elkezdhető. A csillagászati szürkület a napnyugta utáni, illetve napkelte előtti 1,5-2 órát felölelő időszak. Telehold december 5-én, utolsó negyed december 11-én, újhold december 20-án, első negyed december 27-én lesz. (Holdfázis-táblázat 2025-2029.) Csillagászati szürkület alatt azt az időszakot értjük, amikor a Nap már legalább -12°-on vagy mélyebben van a horizont alatt, de a -18° horizont alatti magasságot még nem éri el. A -18°-os érték elérése után áll be a teljes sötétség, a csillagászati éjszaka. Látványosabb, fontosabb események UT időzóna szerint (KözEI-1 óra): 12.04. 03:19 A 99%-os fázisú, növekvő Hold 1 fokon belül az M45 halmaztól 12.06. A Phi Cassiopeiaidák meteorraj maximuma 12.07. 19:35 A Jupiter 4°-ra a 88%-os fázisú Holdtól 12.09. A Monoceroiták meteorraj meteorraj maximuma 12.14. A Geminidák meteorraj maximuma (aktivitás: december 4-20. ZHR= 150). A Coma Berenicidák meteorraj maximuma is 12.18. 05:49 44 órás holdsarló 3° magasan a horizont felett 12.19. A Decemberi Leo Minoridák meteorraj maximuma 12.21. 15:04 Téli napforduló, 38 órás holdsarló 2° magasan a horizont felett 12.22. Az Ursidák meteorraj maximuma (aktivitás december 17-26. ZHR=10) 12.26. 20:00 A Szaturnusz 4°-ra a 39%-os Holdtól 12.27. 14:00 A VCSE elnökségi ülése és észlelőhétvége Őrimagyarósdon Hold földtávolban: 2025. 12. 17. 07:09 KözEI, 406 321 km távolságban a Föld középpontjától, 29.4' látszó átmérő Hold földközelben: 2025. 12. 04. 12:09 KözEI, 356 965 km távolságban a Föld középpontjától, 33.5′ látszó átmérő Hold legkisebb déli deklinációja: 2025. 12. 20. 00:07 KözEI (-28° 14′) Hold legnagyobb északi deklinációja: 2025. 12. 05. 22:44 KözEI; (+28° 16′) A bolygók részletes havi adatai itt érhetők el. (A bolygók kelése, delelése és nyugta Zalaegerszegen; RA, Dec adataik; nap- és földtávolságuk; látszó átmérőjük; látszó magnitúdójuk; fázisuk). A Merkúr megfigyelésre kedvező helyzetben van napkelte előtt a délkeleti égen. 7-én kerül a legnagyobb keleti kitérésbe, két órával kel a Nap előtt. Láthatósága lassan romlik innentől, de a hónap végén is 50 perccel kel a Nap előtt. A Vénusz a hónap elején megfigyelhető napkelte előtt, a hónap közepétől már nem látható a Nap közelsége miatt. A Mars a Nap közelsége miatt nem figyelhető meg. A Jupiter kora este kel, utána egész éjszaka megfigyelhető a déli égen. A Szaturnusz éjfélig figyelhető meg a délnyugati égen. Az Uránusz Az éjszaka nagyrészén megfigyelhető, hajnalban nyugszik. A Neptunusz éjfélig figyelhető meg. A következő táblázatban Zalaegerszegre nézve a Nap és a Hold keltének, delelésének és nyugvásának időpontjait adjuk meg (óra:perc formátumban, téli időszámítás szerint), valamint a Hold aktuális fázisát az adott nap 00:00 h UT-jére (0%: újhold, 50%: első vagy utolsó negyed, 100%: telehold). A táblázat tartalmazza ezen felül, hogy milyen napról van szó (hétfő-vasárnap), a Julián Dátumot az adott nap 0 h UT-jére, valamint a helyi csillagidőt (Local Sidereal Time, LST) Zalaegerszeg földrajzi hosszúságára, vagyis λ = 16º 50′-re, óra:perc:másodperc alakban. A helyi csillagidő a tavaszpont óraszöge az adott helyről nézve. Megjegyzendő, hogy az ország középső részén tipikusan kb. 15, a keleti határ mentén tipikusan kb. 30 perccel korábban történnek a kelések-nyugvások, mint Zalaegerszegen, az eltérő földrajzi hosszúságok miatt. A Nap és a Hold kelési, delelési, nyugvási időpontjai KözEI-ben vannak megadva. NGC 1 és 2. Mini Kereszt Barangoljunk a Pegazus csillagképben! Az Alpha Andromedae-tól (α And), azaz az Alpheratztól (az Alpheratz a Pegazus csillagkép északkeleti sarkát képezi, de hivatalosan az Androméda csillagképhez tartozik) 1,4°-ra délre található két aprócska objektum, amelyek bizonyos szempontból nagyon különlegesek, hiszen a Ködök és Csillaghalmazok Új Általános Katalógusában, azaz az NGC katalógusban az 1-es és a 2-es számot kapták. Kövess egy három darab 6,5 magnitúdós csillagból álló vonalat, amely Alpheratztól dél-délnyugat felé halad 1,6°-t. A galaxisduó 30’-re keletre fekszik az utolsó csillagtól. Az NGC 1-et Heinrich Louis d’Arrest fedezte fel 1861-ben, a koppenhágai obszervatórium tesztelése közben. A becslések szerint 140 000 fényév átmérőjű, körülbelül 160 000 fényévnyire van tőlünk és 4450 km/s sebességgel távolodik tőlünk. Az NGC 2-t először Lawrence Parsons, Rosse 4. grófja figyelte meg az NGC 1 „társaként”, 1873. augusztus 20-án; nagyon halványnak, kicsinek írta le, amely az NGC 1-től délre látható. Halvány spirálgalaxis, amelynek vizuális magnitúdója 14,2. Az NGC 2 sokkal halványabb, mint „társa” és nagyon közel látszik az NGC 1-hez. A valóságban azonban a két objektum távol van egymástól és nem is tartoznak össze. Az NGC 2 átmérője körülbelül 115 000 fényév, de 3-5-ször fényesebb, mint a Tejútrendszer, mivel meglehetősen kompakt. Sue French így írt a két apróságról: A 25 cm-es távcsövemben, 68x-os nagyítással az NGC 1 halványan látszik félúton egy 11,6 és egy 13,2 magnitúdós csillag között. 115x-ös nagyításnál már sokkal könnyebb észlelni, és ennél a nagyításnál az NGC 1-től délre és egy halványabb csillagtól keletre az NGC 2 is láthatóvá válik elfordított látással. 166x-os nagyításnál az NGC 2 nagyon kicsinek, halványnak és egyenletesen világosnak tűnik. Hosszúkás formája kelet-délkelet felé hajlik. Az enyhén ovális NGC 1 ugyanilyen tájolású, és apró, halvány magját is megmutatja. Hatalmas, 213x-os nagyítással már a viszonylag nagy és valamivel világosabb mag is jól kivehető. Az NGC 1 azzal szerezte meg első helyét, hogy az eredeti NGC katalógus összeállításakor (1860-as évek) a legkisebb rektaszcenzió-értékkel (RA-val) rendelkezett - 00h 00m 04s. Ez azonban az 1860-as koordinátáira vonatkozott, és a precesszió a RA nullavonalát távolabb vitte azóta az NGC 1-től. 2000-es epochájú koordinátákban néhány tucat NGC galaxis már kisebb rektaszcenziójú, mint az NGC 1. Most már tényleg egy igazi Pegazus objektum következik. A Gamma (γ) Pegasi a Pegazus csillagkép délkeleti sarka. A Gamma-tól 40’-re nyugatra és egy kicsit északra fekszik egy újabb csillagkép-utánzat, a „Mini-Kereszt” (korábban már ajánlottuk a Mini-Kassziopeiát). Ez az aszterizmus kisebb távcsövekkel is könnyen észrevehető. Egy 12 cm-es reflektorral, az Északi Keresztre emlékeztet, amely a Cygnus, a Hattyú csillagképet uralja. A 16,5'-es Mini-Kereszt öt csillagból áll, amelyek 8-10 magnitúdósak. Rövid része megközelítőleg észak-déli irányban, hosszú része kelet-nyugati irányban fut. Az Északi Kereszttel ellentétben, amelynek legfényesebb csillaga koronázza a csúcsát, a Mini-Keresztnél a leghalványabb csillag látható a csúcson. Sue French: Deep-Sky Wonders 291. o. A hónap során egyre halványodva megfigyelhető lesz a 3I/2025 N1 (Atlas) csillagközi üstökös az Oroszlán csillagképben. Jelenleg 10 magnitúdós, de várhatóan gyorsan halványodni fog, ahogy egyre távolabb kerül a Naptól az októberi Napközelség után.
...A Nagy Magellán-felhő fotografikus megfigyelése
A 2025. évi namíbiai utazásom első célpontja volt a Nagy Magellán-felhő, amit az első derült éjszaka el is kezdtem fényképezni. A május közepi időpontban még megfigyelhető volt, de már csak alacsonyan és hamar el is tűnt, ezért két koraestényi anyagot gyűjtöttem csak össze róla. Szabad szemmel és binokulárral is nagyon látványos volt!
...A nyugodtság (seeing) becslése – Csizmadia Szilárd
Neked is ugrált már a csillagok képe, hullámzott a Hold képe nagy nagyításnál a távcsőben? Láttál-e már olyat, hogy a Jupiter vagy a Mars képe homályos volt, hiába próbáltad állítani az élességet, aztán egyszer csak kitisztult egy fél másodpercre a kép? Hitted azt, hogy rosszul állítottad be az élességet, és a tiszta fél másodperc után kerested az élességállító csavart megint? Felesleges volt: a kép hiába éles, ha az úgynevezett légköri nyugodtság rossz, akkor bizony - különösen nagy nagyításoknál - a kép nem lesz éles. Nem lehet mit tenni: vissza kell állni kisebb nagyításra, ahol a nyugodtság (angolul: seeing) hatása nem olyan jelentős. A nyugodtság okozta problémák egyaránt érintik a vizuális és a fotografikus észlelőket. A fotografikus észlelők megtehetik, hogy bolygók, Hold, Nap esetében rövid expozíciós idejű képeket készítenek (millimásodperc vagy rövidebb), és azok legjobbjait használják fel a végső képhez. A kép nyugodtsága ugyanis rövid időszakokra lehet jobb, és minél rövidebb időtartamokról beszélünk, annál több az esély jó képre. Igaz, rövid expozíciónál az objektumok is halványabbak lesznek, szóval ez csak a fényes bolygókra, Holdra, Napra jó technika... Mi az oka a kép szétesésének, hullámzásának? A csillagok és más égitestek fénye áthalad a földi légkörön és csak azután jut szemünkbe, távcsöveinkbe. Az áthaladás során rengeteg, mozgó, talajközeli és magaslégköri szelek hajtotta légrétegen is áthalad. Két, egymáshoz képest mozgó légréteg sűrűsége különböző, mert a szélsebesség más sűrűséget alakít ki benne. Különböző sűrűségű közegekben a fény törésmutatója más és más. Különböző törésmutatójú közegek határán a fény megtörik. Mire a földi légkörön a csillag fénye áthalad, nagyon sokszor is megtörhet a fénye, és különböző irányokba halad. Ezt a távcsőben úgy látjuk nagy nagyításnál, hogy a csillag képe ugrál, mozog, nem marad egy helyben, sőt, ha nagyon nagy a nagyítás vagy gyenge a jusztírozás, akár a csillag alakja eltorzul, fényesebb-halványabb részek jelennek meg benne. A jelenség nagyon zavaró, pl. a Hold képe hullámzik, a bolygók képe nagy nagyítással szétesik - csak kisebb-közepes nagyításon elfogadható a kép. Fotografikus észlelőket is zavarja a probléma, náluk a képen a csillagok mérete nagy lesz, a bolygók, Hold, mély-ég objektumok részletei elmosódnak, a gömbhalmazok nem felbonthatóak, szorosabb kettőscsillagok nem válnak szét komponenseikre nyugtalan éjszakákon - miközben nyugodt égen ilyen probléma nincs. A jelenséget nyugtalan légkörnek nevezzük, mértéke a nyugodtság (angolul: seeing).
...2025. novemberi észlelésajánló – Ágoston Zsolt, Csizmadia Szilárd
A következőkben a novemberi amatőrcsillagászati megfigyelésekhez szeretnénk ajánlani néhány objektumot. A Nap novemberben 06:60 (KözEI) körül kel, 16:30 (KözEI) körül nyugszik. (A KözEI a Közép-Európai Idő rövidítése, megegyezik a polgári téli időszámításunkkal, KözEI=UT+1 h.) Az észlelés napnyugta után – témaválasztástól, távcső felállításától függően – körülbelül egy-másfél órával már elkezdhető. A csillagászati szürkület a napnyugta utáni, illetve napkelte előtti 1,5-2 órát felölelő időszak. Telehold november 5-én, utolsó negyed november 12-én, újhold november 20-án, első negyed november 28-án lesz. (Holdfázis-táblázat 2025-2029.) Csillagászati szürkület alatt azt az időszakot értjük, amikor a Nap már legalább -12°-on vagy mélyebben van a horizont alatt, de a -18° horizont alatti magasságot még nem éri el. A -18°-os érték elérése után áll be a teljes sötétség, a csillagászati éjszaka. Látványosabb, fontosabb események UT időzóna szerint (KözEI-1 óra): 11.04. 03:16 A Merkúr dichotómiája. 11.10. 00:00 A 72%-os fázisú Hold, a Pollux és a Jupiter együttállása 8°-os körön belül. 11.17. A Leonidák meteorraj maximuma ZHR=15. 11.18. 06:47 48 órás holdsarló 14° magasan a horizont felett. 11.29. 19:18 A Szaturnusz 3°-ra a 66%-os fázisú Holdtól Hold földtávolban: 2025. 11. 20. 03:48 KözEI, 406 690 km távolságban a Föld középpontjától, 29.4' látszó átmérő Hold földközelben: 2025. 11. 05. 23:30 KözEI, 356 833 km távolságban a Föld középpontjától, 33.5′ látszó átmérő Hold legkisebb déli deklinációja: 2025. 11. 22. 19:00 KözEI (-28° 18′) Hold legnagyobb északi deklinációja: 2025. 11. 08. 12:30 KözEI; (+28° 23′) A bolygók részletes havi adatai itt érhetők el. (A bolygók kelése, delelése és nyugta Zalaegerszegen; RA, Dec adataik; nap- és földtávolságuk; látszó átmérőjük; látszó magnitúdójuk; fázisuk). A Merkúr megfigyelhetősége kedvezőtlen a Nap közelsége miatt a hónap során, csak 20-ától jelenik meg a hajnali égen keleten. Utána gyorsan javul a láthatósága, a hónap végén másfél órával kel a Nap előtt. A Vénusz napkelte előtt kereshető a keleti égen, egy órával kel a Nap előtt. Láthatósága folyamatosan romlik a hónap során. A Mars a Nap közelsége miatt nem figyelhető meg. A Jupiter késő este kel, utána egész éjszaka megfigyelhető a délkeleti égen. A Szaturnusz éjfélig figyelhető meg a délnyugati égen. Az Uránusz egész éjszaka megfigyelhető. A Neptunusz az éjszaka első felében megfigyelhető. A következő táblázatban Zalaegerszegre nézve a Nap és a Hold keltének, delelésének és nyugvásának időpontjait adjuk meg (óra:perc formátumban, téli időszámítás szerint), valamint a Hold aktuális fázisát az adott nap 00:00 h UT-jére (0%: újhold, 50%: első vagy utolsó negyed, 100%: telehold). A táblázat tartalmazza ezen felül, hogy milyen napról van szó (hétfő-vasárnap), a Julián Dátumot az adott nap 0 h UT-jére, valamint a helyi csillagidőt (Local Sidereal Time, LST) Zalaegerszeg földrajzi hosszúságára, vagyis λ = 16º 50′-re, óra:perc:másodperc alakban. A helyi csillagidő a tavaszpont óraszöge az adott helyről nézve. Megjegyzendő, hogy az ország középső részén tipikusan kb. 15, a keleti határ mentén tipikusan kb. 30 perccel korábban történnek a kelések-nyugvások, mint Zalaegerszegen, az eltérő földrajzi hosszúságok miatt. A Nap és a Hold kelési, delelési, nyugvási időpontjai KözEI-ben vannak megadva.
...