Kategória: Cikkek – ismeretterjesztő

A Geminidák látványa – Keszthelyi Sándor

A közismert augusztusi Perseidák meteorraj ikerpárja jön a mostani éjszakákon: a Geminidák meteorraj meteorjai hullanak majd! Ez persze nem a nyári rövidnadrágos, pokrócraheverős, polifoamos, kempingszékes nézelődés lesz. Hanem a többrétegben beöltözéses, vastagzoknis, bakancsos, sálas, sapkás, kesztyűs, állva nézelődve toporgás a fagyott talajon! Robert Lunsford írja " A Geminidákat először 1862-ben figyelték meg, amikor az óránkénti darabszámuk jóval alacsonyabb volt, mint a ma megfigyelt. A raj aktivitása a 19. század fennmaradó részében és a 20. században is fokozódott, talán a 2000-es év környékén tetőzött. A 21. század első negyedében az óránkénti ráta valamivel alacsonyabb volt, mint a század elején látottak, de ez a jelenség még mindig messze az év legerősebb és legmegbízhatóbb éves meteorraja. Lehetséges, hogy a jelenség egyáltalán nem gyengült, csak az éjszakai fényszennyezés jobban kiterjedt, mint korábban, csökkentve a szabad szemmel látható meteorok számát." A Geminidák meteorraj maximumát a meteortudósok, az IMO (International Meteor Organization = Nemzetközi Meteoros Szervezet) szakértői 2025. december 13-14-re jelzik. Akkor 150 meteor lát óránként, akinek a Gemini a feje fölött lesz. Mondjuk ki: nem nekünk. Több időpont van a maximumra: december 13-án 16 óra, 14-én 9 óra és 14-én 13 óra. A raj nem éles, nem pár órán át jelentkezik, hanem 1-2 napon át, azon belül 10-20 órán át is erős lehet. Így a december 13-a hajnala jó nekünk, még inkább a december 13/14-e estéje és hajnala.

...
Read more

A hét napjai nevének (nem mindig) csillagászati eredete – Zoltán Szilárd

A hét napjai közül egyik-másiknak a neve az európai nyelvek egy jelentős részében valamelyik naprendszerbeli égitest, nevezetesen a Hold, a Nap, illetve – a Szaturnuszig bezárólag – bolygónevekből származik. Mindez leginkább az újlatin nyelvek (spanyol, francia, olasz, román stb.) esetében érhető tetten, ám ne szaladjunk ennyire előre. Először is nézzük meg dióhéjban, mi volt ennek előzménye az ókori rómaiaknál.

...
Read more

Egy nagyobb marsi helikopter tervei – Császár Kornél

A NASA Ingenuity (magyarul: Találékonyság) névre hallgató, az emberiség történetének első Földön kívüli repülését végrehajtó helikoptere az utóbbi évek talán egyik legsikeresebb űrkutatási küldetése. Ebből következően nem lehet túl meglepő, hogy a sikeren felbátorodva már tervezés alatt áll a következő marsi helikopter, mely jelenleg a "Nighthawk" (magyarul: "Éjszakai Sólyom") kódnevet viseli. Az új projektről két, a koncepciót bemutató cikk született, Pascal Lee és Derric Loya, a NASA, illetve a SETI kutatói vezetésével. A névadás mögött a tervezett landolási hely, a Noctis Labyrinthus (azaz az Éjszaka Labirintusa) fanázianevű, kanyonokkal és völgyekkel tarkított régió húzódik meg. Ez a Tharsis vulkanikus hátság és a Valles Marineris kanyonrendszer között, utóbbitól közvetlenül nyugatra terül el. A Labirintusra nem csupán a koncepció szerzőinek tetszése miatt esett a választás: a régió keleti végén elhelyezkedő, Noctis Landing-ra keresztelt hely sokszor felmerül, mint lehetséges, jövőbeli emberes utazások leszállóhelye, így a környék és a régió előzetes, részletes felderítése fontos feladat.

...
Read more

Mesterséges intelligencia az asztrofotózásban – Bartek Luca

Az elmúlt néhány évben teljesen berobbant mindennapjainkba a mesterséges intelligencia (angol rövidítésével: AI) - és vele együtt az asztrofotózás világába is. A különféle mesterséges intelligenciák egyre szélesebb körben válnak elérhetővé, és sosem látott ütemben fejlődik a technológia. Az utóbbi időszakban például egyre több példát látni arra, hogy amatőrök és haladók egyaránt elkezdtek AI-t használni a feldolgozáshoz. Egyszerűen feltöltik a saját távcsővel készüt képeiket például a ChatGPT-be vagy valamilyen hasonló rendszerbe, és megkérik a modellt, hogy “javítsa fel” az adott fotót. És a végeredmény? Kétségkívül látványos. Szebb, részletesebb, kontrasztosabb képek születnek. Ott van bennük minden, amit egy jó asztrofotótól elvárunk: élő színek, finomszerkezetek, tűéles csillagok. Néha olyan hatást keltenek, mintha a Hubble Űrtávcső készítette volna őket. Csakhogy néha annyira eltávolodnak az eredeti képtől, hogy óhatatlanul felmerül a kérdés: ez még tényleg az eredeti fotó?

...
Read more