Ez az észlelőhétvége már a második volt a VCSE őszi találkozóinak sorában. Akik nem tudtak eljönni Trahüttenbe az ausztriai hétvégére, most találkozhattak a szokásos helyszínen Dobronhegy-Balázsfán. Többen pedig mindkét rendezvényen megjelentek.

VCSE – Az őszi észlelőhétvége csapata. Akik maradtak nappal is. (Fotó: Román Dávid)

A jelentkezők száma minden korábbi létszámot felülmúlt. A meghirdetést követően 1 héten belül már sátrat is kellett javasolni, mivel 21 fő jelentkezett. (A helyszínen 16 embernek jut ágy vagy matrac.) Aztán változott az időjárás, jött az eső és jöttek a megfázásos tünetek. Betegség miatt hárman mondták le a részvételt, két főnek munka miatt nem sikerült hozzánk csatlakozni (de volt olyan, akiről nem tudjuk, hogy miért nem jött, és volt olyan is, aki nem jelentkezett, de szólt, hogy “bocs, mégsem tud jönni”). Szóval csöpörgős csütörtök este még kíváncsian vártuk, hogy végül összejön-e öt fő vagy sem, lesz-e derült pénteken, vagy csak szombaton.

Olvasd tovább

A legtöbb meteorraj üstökösökből származik. Némelyik kisbolygók ütközéseiből, mások a Marsba, a Holdba, vagy más nagyobb planetáris testbe történt becsapódások nyomán kiszórt anyagból keletkeztek. Némelyik meteorraj intersztelláris eredetű is lehet: más csillag körül kialakult meteorraj elhagyhatja azt a csillagrendszert, és idővel akár a Naprendszer is befoghatja (fordítva is megtörténhet). A meteorrajok meteoroidokból állnak, amelyek elsődlegesen a csillaguk körül keringenek (a naprendszerbeliek esetében a Nap körül). Számos más hatás is alakítja azonban a meteoroidok pályáját, amelyet a szerző a Meteor Csillagászati Évkönyv 2004-es kötetében összegzett:

“1. gravitációs kölcsönhatások a Nappal,

2. gravitációs kölcsönhatások a nagybolygókkal,

3. a napfény sugárnyomása,

4. a Poynting-Robertson- és a Jarkovszkij-Radzijevszkij-hatás,

5. kölcsönhatás az elektromosan töltött napszéllel,

6. fékeződés a bolygóközi poron,

7. fékeződés a semleges interplanetáris gázon,

8. kölcsönhatás az interplanetáris mágneses térrel.”

A közelünkben elhaladó meteoroidok esetében még a Hold hatását is célszerű figyelembe venni. Az egyes effektusok részletezése a fenti cikkben megtalálható, itt nem térünk ki rá. A lényeg az, hogy a meteorrajok mozgását nem könnyű előrejelezni, számos hatás a homályban van, és ezért csak tippelgetni lehet néha, hogy mennyire alakítják az egyes meteoroidok mozgását. Különösen nehézkes a helyzet akkor, ha egy alig ismert üstökösről kiáramlott anyag mozgását szeretnénk előrejelezni, és megmondani, mikor találkozik a Földdel. Éppen ezért jelent nagy sikert, amikor egy-egy meteorraj-kitörést sikerül előrejelezni, és az észlelések igazolják is az előrejelzést. Az első sikeres előrejelzések az 1990-es években jelentek meg. A sikertelenekkel és a sikeresekkel is sikerült újat tanulni és az előrejelzéseket biztosabbá tenni – de még ma sem válik be minden meteorraj-kitörés előrejelzése, vagy éppen egy-egy új meteorraj jelentkezésének megjóslása. Most azonban sikerült ismét egy meteorraj jelentkezését előrejelezni!

Az IAU Elektronikus Távirata (IAU Electronic Telegram) 5046-os számában ismertette ezt a legutóbbi esetet Peter Jenniskens holland-amerikai csillagász, a meteorok nagy kutatója. A közlemény további szerzői T. Cooper Dél-Afrikából és D. Lauretta Arizonából. A CAMS meteorészlelő videokamera-hálózattal Új-Zélandról és Chiléből észlelték az Arida meteorrajt, aminek radiánsa a déli Ara (Oltár) csillagképben van. Az Arida meteorraj egyértelműen a 15P/Finlay-üstökösből származik – ettől az üstököstől most először észleltek meteorokat. A meteorokat 2021. szept. 29-e és 30-a éjszakáján rögzítették. Az észlelt meteor radiánspontjai ezen a linken kereshetők vissza, először a dátumot kell kiválasztani a megtekintéshez.

Az új-zélandiak kilenc darab, 2021. szept. 28. 08:40-17:18 UT között feltűnt Arida-meteor radiánspontját és pályáját határozták meg háromszögeléssel, míg a chileiek négyet szept. 28/29. 23:49-03:45 UT között. Sajnos, más CAMS-állomások a déli féltekén rossz időjárás miatt nem észleltek. Az Arida-meteorok jelentkezése még mindig tart (2021. október 1-én írva ezeket). A radiánspont pozíciója 2000.0-s ekvinokciumra: RA = 262,7 fok és Dec = -57,8 fok. A rajtagok közepes pályaelemei a következők (ugyancsak 2000.0 ekvinokciumra):

Geocentrikus sebesség: 10,8 km/s

Fél nagytengely: a = 3,53 CSE

Napközelpont: q = 0,0010 ± 0,0004 CSE

Excentricitás: e = 0,717 ± 0,042

Inklináció: 9,10 ± 0,54 fok

Perihélium hosszúsága: ω = 356,1 ± 1,01 fok

Felszálló csomó hossza: 5,28 ± 0,29 fok

Az érdekesség továbbá az, hogy J. Vaubaillon francia csillagász egy évvel az Aridák jelentkezése előtt a WGN (Journal of International Meteor Organization) 2020. évi egyik számában (48-ik kötet, 29-ik oldal) megjósolta a meteorok jelentkezését, az ő előrejelzett radiánspozíciója RA = 260,8 ± 0,9 fok, Dec = -57,4 ± 0,5 fok volt, vagyis nagyon pontosan egyezik a megfigyelttel! A sebességre nézve 10,807 km/s-ot, a maximum időpontjára 2021. szept. 29-én 8:35 UT-t mondott, amik szintén jól egyeznek a megfigyelésekkel. Ez a mostani találkozás az Arida-meteorokkal a 15P/Finlay-üstökös 1995-ös napközelsége során kiáramlott anyagból származik. Ugyancsak megjósolta tőlük függetlenül a kitörést Ye és munkatársai (ApJ. 814, 79, 2015). Az üstökös 2008-as napközelségéből származó meteorok az előrejelzések szerint várhatóan 2021. október 7-én 00:35 UT körül érik el a Földet. A 2014-es napközelségéből származó anyag 2021. október 7-én 03:55 UT-kor érkezik a légkörünkbe.

További érdekesség, hogy a Southern-Argentina Agile Meteor Radar Orbital System (dél-argentínai meteorradar) rendszerrel is észlelték ugyanezt az Arida-jelentkezést. Az általuk mért radiánspont és pályaelemek tökéletes egyezésben vannak a fentiekben meghatározottakkal.

Az észlelések a CAMS-sal később is folytatódtak. Részlegesen derült égen 19 további Arida-meteor volt észlelve Chiléből, hat Namibiából, ugyancsak hat Texas-ból, és végül kettő Ausztráliából a 2021. október 6-a 11:04 – október 7-e 04:10 UT közötti intervallumban. A populációs index 4,2 volt, ami extrém halvány meteorokat jelent!

Nemcsak a CAMS észlelte ezeket az Aridákat. Ismét megfigyelések érkeztek a dél-argentínai SAAMER-OS-tól is, akik ugyanezidőtájt hét óra alatt észlelták a raj jelentkezését.

(IAUC 5046, 2021. okt. 1., CBET 5055, 2021. okt. 9.)

 

A következő időszakban az alábbi bemutatókat tartjuk:

október 9. Budapest, 10:00 óra: “A Világegyetem hétköznapi csodái” – ismeretterjesztő beszélgetés Bencze Balázs vezetésével KF&T Galéria, (1114 Budapest, Kosztolányi Dezső tér 11.) Az előadás során Galilei és Newton távcsöveinek másolatai a helyszínen kipróbálhatók, megtekinthetők, összevethetők egy mai kistávcső lehetőségeivel.

október 9. Budapest, 19:00 órától: kizárólag derült idő esetén távcsöves bemutató, járdacsillagászat a Feneketlen-tó (a Bocskai út felőli rész, Kosztolányi tér) mellett, Bencze Balázs vezetésével (150/1200-as Dobson és/vagy egy 70/900-as Celestron): Jupiter, Szaturnusz. Borult időjárás eseténa  program elmarad!

október 9., online: nyilvános online nyilthalmaz-észlelés, 19-20 óra (ld. lentebb)

október 11. Zalaegerszeg, 18:00-tól: Apáczai ÁMK-nál Hold-bemutató, kizárólag derült idő esetén. Ugyancsak távcsővégre kerülhet a Vénusz, a Jupiter és a Szaturnusz (Bánfalvi Péter vezetésével).

október 15. Kávás, 18 óra: Utazás a Naprendszerben és azon is túl címmel diaképes előadás Káváson (Közösségi Ház) a csillagászati környezetünk bemutatására. Azt követően távcsöves bemutató. (Bánfalvi Péter vezetésével).

október 16. Pusztaszentlászló, 19:30-tól: az Újhegyi Kilátó mellett csillagászati bemutató a Vega Csillagászati Egyesület tagjai közreműködésével

október 18., online: MCSE Zalaegerszegi Csoport zártkörű online gyűlése és online holdészlelés, 19-20 óra.

 

A Csillagászat napja évente kétszer: egy tavaszi és egy őszi első negyed-beli holdfázishoz közeli rendezvény, amit világszerte megtartanak. A Vega Csillagászati Egyesület és a TIT Öveges József Egyesület szervezésében a „Csillagászat Napja” zalaegerszegi programja a 2021. évi őszi Csillagászat Napján ezúttal egy online távcsöves bemutató lesz 2021. október 9-én (szombat) este 20:15 órai kezdettel (nyári időszámítás szerint). A VCSE Távvezérelt Csillagvizsgálójából néhány fényesebb mélyeget fogunk megfigyelni kizárólag derült idő esetén, és a távcső által adott képet kivetítjük az interneten. Borult idő esetén a rendezvény elmarad! A közvetítés linkjét szombaton tesszük itt közzé, kérjük, látogassatok vissza aznap ide további információkért. A közvetítés linkje (zoom-belépés szükséges, a részvétel 100 főre limitált): https://us06web.zoom.us/j/82721773370 (Meeting-ID: 827 2177 3370).
VCSE - 250/1200-as Newton, a távészleléshez és online bemutatóhoz használt műszer

VCSE – 250/1200-as Newton, a távészleléshez és online bemutatóhoz használt műszer Olvasd tovább

A következőkben az októberi amatőrcsillagászati megfigyelésekhez szeretnénk ajánlani néhány objektumot.

A Nap október közepén 07:00 (NYISZ) körül kel, 18:00 (NYISZ) körül nyugszik. (A NYISZ a nyári időszámítás rövidítése: NYISZ = UT + 2 h, NYISZ = KözEI + 1 h, ahol UT a világidő, KözEI a közép-európai idő rövidítése.) Az észlelés napnyugta után – témaválasztástól, távcső felállításától függően – körülbelül másfél-két órával már elkezdhető. Újhold október 6-án, első negyed október 13-án, telehold október 20-án, utolsó negyed október 28-án lesz. Csillagászati szürkület alatt azt az időszakot értjük, amikor a Nap a -18° horizont alatti magasságot még nem éri el, de már legalább -12°-on vagy mélyebben van. A -18°-os érték elérése után áll be a teljes sötétség.

VCSE – Az égbolt látványa Zalaegerszegről nézve 2021. október 15-én este 22 órakor. (Az égtájak rövidítése: N: észak, NE: északkelet, E: kelet, SE: délkelet, S: dél, SW: délnyugat, W: nyugat, NW: északnyugat.) A világoskék sáv a Tejút sávja. A koncentrikus körök húsz fokonként (20°, 40°, 60° és 80°) a horizont feletti magasságok, a sugarasan kiágazó vonalak az azimutok 20 fokonként. – A kép a Cartes du Ciel programmal készült.
VCSE – Az égbolt látványa Zalaegerszegről nézve 2021. október 15-én este 22 órakor. (Az égtájak rövidítése: N: észak, NE: északkelet, E: kelet, SE: délkelet, S: dél, SW: délnyugat, W: nyugat, NW: északnyugat.) A világoskék sáv a Tejút sávja. A koncentrikus körök húsz fokonként (20°, 40°, 60° és 80°) a horizont feletti magasságok, a sugarasan kiágazó vonalak az azimutok 20 fokonként. – A kép a Cartes du Ciel programmal készült.

Látványosabb, fontosabb események UT időzóna szerint (NYISZ-2 óra):

10.05. 04:14 31 órás holdsarló 10° magasan az hajnali égen
10.07. 16:46 30 órás holdsarló 1° magasan az esti égen
10.10. A Déli Tauridák meteorraj maximuma (ZHR=5)
10.16. 19:06 A 86%-os fázisú holdkorong peremétől 1′ 24″-re látható a Tau-2 Aquarii jelű csillag (4,1 magnitúdós)
10.21/22. Az Orionidák meteorraj maximuma
10.20. 00:46 A 100%-os fázisú holdkorong peremétől 6′ 13″-re látható a 89 Piscium jelű csillag (5,1 magnitúdós)
10.25. A Merkúr legnagyobb nyugati elongációja (56%-os fázis, Szűz csillagkép)
10.29. A Vénusz legnagyobb keleti elongációja (49%-os fázis, Kígyótartó csillagkép)

Október 29-én csak egyetlen Galilei-hold, nevezetesen az Europa fog látszódni a Jupiter mellett. 19:48 UT-kor (21:48 NYISZ-kor) az Io a bolygó elé kerül, 21:05-kor az árnyéka kerül a bolygóra; 20:55 UT-kor (22:55 NYISZ-kor) a Ganymedes, 21:25 UT-kor (23:25 UT) a Callisto fog a Jupiter árnyékába merülni (holdfogyatkozást szenvednek el). Kisebb műszerekkel ekkor csak az Europa látszik a Jupiter mellett, bár nagy műszerekkel az Io-t fel lehet ismerni a Jupiter korongja előtt.


A Merkúr a hónap első felében kedvezőtlen helyzetben van, viszont 15-én már fél órával napkelte előtt kereshető keleten. A hónap második felében láthatósága gyorsan javul, 25-én kerül a legnagyobb nyugati kitérésbe.

A Vénusz esténként délnyugaton megfigyelhető, 29-én kerül a legnagyobb keleti kitérésbe. -4,5 magnitúdós, 49%-ra esik a fázisa, átmérője 25″-re nő.

A Mars megfigyelhetősége kedvezőtlen.

A Jupiter az éjszaka első felében megfigyelhető a Bak csillagképben, -2,6 magnitúdós.

A Szaturnusz az éjszaka első felében megfigyelhető a Bak csillagképben, fényessége 0,6 magnitúdó.

Az Uránusz estétől megfigyelhető a délkeleti ég alján. A Kos csillagképben található.

A Neptunusz az éjszaka első felében megfigyelhető a Vízöntő csillagképben, délkeleten.

A következő táblázatban Zalaegerszegre nézve a Nap és a Hold keltének, delelésének és nyugvásának időpontjait adjuk meg (óra:perc formátumban, nyári időszámítás szerint), valamint a Hold aktuális fázisát az adott nap 00:00 h UT-jére (0%: újhold, 50%: első vagy utolsó negyed, 100%: telehold). A táblázat tartalmazza ezen felül, hogy milyen napról van szó (hétfő-vasárnap), a Julián dátumot az adott nap 0 h UT-jére, valamint a helyi csillagidőt (Local Sidereal Time, LST) Zalaegerszeg földrajzi hosszúságára, vagyis λ = 16º 50′-re, óra:perc:másodperc alakban. A helyi csillagidő a tavaszpont óraszöge az adott helyről nézve. Megjegyzendő, hogy az ország középső részén tipikusan kb. 15, a keleti határ mentén tipikusan kb. 30 perccel korábban történnek a kelések-nyugvások, mint Zalaegerszegen, az eltérő földrajzi hosszúságok miatt.

A hó végén visszaállunk a nyáriról a téli időszámításra! (Október 31-én, vasárnap hajnalban.)

Hó nap JD (0h UT)LST (Zeg) Nap  Hold Hold fázisa
KelDelelNyugszikKelDelelNyugszik
10. 01.P2459488.50:39:4806:5112:4218:32-08:3716:3832%
10. 02.Szo2459489.50:43:4506:5312:4218:3001:3209:2817:1123%
10. 03.V2459490.50:47:4106:5412:4118:2802:4510:1917:3715%
10. 04.H2459491.50:51:3806:5512:4118:2604:0011:0818:008%
10. 05.K2459492.50:55:3406:5712:4118:2405:1611:5718:213%
10. 06.Sze2459493.50:59:3106:5812:4018:2306:3412:4618:420%
10. 07.Cs2459494.51: 3:2706:5912:4018:2107:5513:3719:050%
10. 08.P2459495.51: 7:2407:0112:4018:1909:1714:3019:303%
10. 09.Szo2459496.51:11:2107:0212:4018:1710:4015:2620:019%
10. 10.V2459497.51:15:1707:0412:3918:1512:0316:2520:4017%
10. 11.H2459498.51:19:1407:0512:3918:1313:1917:2621:2926%
10. 12.K2459499.51:23:1007:0612:3918:1114:2518:2822:3037%
10. 13.Sze2459500.51:27: 707:0812:3918:0915:1819:2723:4049%
10. 14.Cs2459501.51:31: 307:0912:3818:0715:5920:23-60%
10. 15.P2459502.51:34:6007:1112:3818:0516:3021:1500:5370%
10. 16.Szo2459503.51:38:5607:1212:3818:0416:5522:0302:0879%
10. 17.V2459504.51:42:5307:1312:3818:0217:1622:4803:2187%
10. 18.H2459505.51:46:5007:1512:3718:0017:3423:3104:3193%
10. 19.K2459506.51:50:4607:1612:3717:5817:52-05:3997%
10. 20.Sze2459507.51:54:4307:1812:3717:5618:1000:1206:47100%
10. 21.Cs2459508.51:58:3907:1912:3717:5518:2900:5507:53100%
10. 22.P2459509.52: 2:3607:2012:3717:5318:5001:3709:0098%
10. 23.Szo2459510.52: 6:3207:2212:3717:5119:1602:2210:0695%
10. 24.V2459511.52:10:2907:2312:3717:5019:4703:0811:1190%
10. 25.H2459512.52:14:2507:2512:3617:4820:2603:5712:1384%
10. 26.K2459513.52:18:2207:2612:3617:4621:1404:4613:0976%
10. 27.Sze2459514.52:22:1907:2812:3617:4522:1005:3713:5768%
10. 28.Cs2459515.52:26:1507:2912:3617:4323:1406:2814:3858%
10. 29.P2459516.52:30:1207:3112:3617:41-07:1915:1149%
10. 30.Szo2459517.52:34: 807:3212:3617:4000:2208:0815:3839%
10. 31.V2459518.52:38: 506:3411:3616:3801:3407:5615:0229%

Olvasd tovább

VCSE - Az NGC 6960, a Fátyol-köd egyik része - Fotó: Vizsi Csaba
VCSE – Az IC 1340, a Fátyol-köd egyik része – Fotó: Vizsi Csaba

A Hattyú csillagképben látszódó híres Fátyol-ködnek egy kevésbé sokszor emlegetett része az IC 1340 jelölést viseli. Ebben a cikkben alaposan áttekintettük, hogy a hatalmas kiterjedésű, 3° látszó méretű – azaz átmérője megfelel a telehold hatszorosának az égen! – Fátyol-köd melyik része milyen néven ismert. Abban a cikkben egy igen jó áttekintő térképet is közöltünk a ködről, érdemes megtekinteni. Az IC 1340 a köd keleti részén található csomósodás. A régi időkben vizuálisan először csak a köd legfényesebb részeit fedezték fel, ezért az különböző NGC számokon ismert (NGC 6960, 6974, 6979, 6992, 6995), később fotografikusan, az egyre érzékenyebb anyagokkal dolgozva összeállt a köd teljes kiterjedése, amiben itt-ott fényesebb-halványabb részek vannak. A köd egyik része az IC 1340 nevet viseli. Az IC 1340 látszólagos fényessége V = 7 magnitúdó.

2021. augusztus 12-13-án, a VEGA ’21 Nyári Amatőrcsillagászati Megfigyelőtáborban készült a fenti fénykép a Fátyol- ködnek erről a részéről. A képen az északi irány balra van.

A Fátyol-köd egy körülbelül 5000 évvel ezelőtti szupernóva-kitörés maradványa. Összetett, szálas szerkezete összetéveszthetetlenné teszi más objektumokkal.

Vizuálisan nem könnyű megfigyelni, sötét, fényszennyezettségtől mentes eget kíván. Gyakran használnak OIII szűrőt a megfigyelésre, amely csak a kétszeresen ionizált oxigén keskeny vonalai környékén engedi át a fényt. Így gyakorlatilag minden zavaró tényezőt ki lehet szűrni, a köd és az égi háttér közötti kontraszt jelentősen megemelkedik. Ráadásul a kétszeresen ionizált oxigén fénye igen jellemző a Fátyol-ködre. Tehát a szűrővel a köd egyfajta kémiai analízisét hajthatjuk végre. A zöldes részek a hidrogénre utalnak, a sárgás részeken kén is található, míg a kék és a lila részeken az oxigén dominál. Az OIII szűrő használata akkor előnyös, ha minél nagyobb távcsövet használunk. A nyári táborban és a 2021-es ausztriai észlelőhétvégén is nagy élmény volt az egész Fátyol-ködöt látni Nagy Balázs 12 cm-es apokromátjában, amit OIII szűrővel látott el. A nagy látómező lehetővé tette az egész ködkomplexum megfigyelését, és láthattuk, hogyan látszik ma a felrobbant csillag részeinek szétvetett ködössége az égbolton.

Távcső: 200/1000 Newton (Skywatcher)

Időpont: 2021. 08. 12.

Helyszín: Őrimagyarósd

Kamera: Canon 6D átalakított

Mechanika: HEQ-5

Expozíciós adatok: 52×300 sec ISO 3200

Szűrő: Optolong L-eNhance