A következőkben a augusztusi amatőrcsillagászati megfigyelésekhez szeretnénk ajánlani néhány objektumot.

A Nap augusztusban 05:30 (NYISZ) körül kel, 20:00 (NYISZ) körül nyugszik. (A NYISZ a nyári időszámítás rövidítése – NYISZ = UT + 2 h, NYISZ = KözEI + 1 h, ahol UT a világidő, KözEI a közép-európai idő rövidítése.) Az észlelés napnyugta után – témaválasztástól, távcső felállításától függően – körülbelül másfél-két órával már elkezdhető. Újhold augusztus 8-án, első negyed augusztus 15-én, telehold augusztus 22-én, utolsó negyed augusztus 30-án lesz. Csillagászati szürkület alatt azt az időszakot értjük, amikor a Nap a -18° horizont alatti magasságot még nem éri el, de már legalább -12°-on vagy mélyebben van. A -18°-os érték elérése után áll be a teljes sötétség.

VCSE – Az égbolt látványa Zalaegerszegről nézve 2021. augusztus 20-án este 22 órakor. (Az égtájak rövidítése: N: észak, NE: északkelet, E: kelet, SE: délkelet, S: dél, SW: délnyugat, W: nyugat, NW: északnyugat.) A világoskék sáv a Tejút sávja. A koncentrikus körök húsz fokonként (20°, 40°, 60° és 80°) a horizont feletti magasságok, a sugarasan kiágazó vonalak az azimutok 20 fokonként. – A kép a Cartes du Ciel programmal készült.
VCSE – Az égbolt látványa Zalaegerszegről nézve 2021. augusztus 15-én este 22 órakor. (Az égtájak rövidítése: N: észak, NE: északkelet, E: kelet, SE: délkelet, S: dél, SW: délnyugat, W: nyugat, NW: északnyugat.) A világoskék sáv a Tejút sávja. A koncentrikus körök húsz fokonként (20°, 40°, 60° és 80°) a horizont feletti magasságok, a sugarasan kiágazó vonalak az azimutok 20 fokonként. – A kép a Cartes du Ciel programmal készült.

Olvasd tovább

VCSE - Szlovéniai amatőrcsillagász táborozók felett feltűnt Perseida-meteorok. A Nap Csillagászati Képe (APOD) 2017. a
VCSE – Szlovákiai amatőrcsillagász táborozók felett feltűnt Perseida-meteorok. A Nap Csillagászati Képe (APOD) 2017. aug. 10-én (Petr Horálek képe 2016-ból)

A minden év július 17-től augusztus 24-ig jelentkező Perseida-meteorraj minden évben megbízhatóan produkálja magát és látványos, megfigyelésre érdemes csillaghullást okoz. A raj aktivitása jól ismert és nagyon jól előrejelezhető. A szökőévek okozta naptárváltozások és a raj pályája miatt a maximum néha augusztus 11/12-ére, gyakrabban hol 12/13-ra, hol augusztus 13/14-e éjszakájára esik. Legalább két előrejelzés létezik arra nézve, hogy 2021-ben, mikor lesz a maximum. Az egyik szerint: 2021-ben a Nemzetközi Meteoros Szervezet (International Meteor Organization, IMO) Meteor Shower Calendarjának előrejelzése szerint a maximum éjszakája 2021. augusztus 12/13-án lesz. Egész pontosan 2021. augusztus 12-én 21-24 óra NYISZ között találkozik a Perseidák legsűrűbb meteorfelhőrészével a Föld. Teljes sötétség kb. 22:30-tól lesz, de csillagászati és közte hullócsillag-megfigyelések legtöbbjére az ég már kb. 21:30-tól kellőképpen sötét. A Perseidák radiánsa azonban ekkor még alacsonyan jár, ezért nem látunk sok meteort. Bár az aktivitás árnyalatnyit, lényegtelent csökken éjfél után, a radiáns ekkor emelkedik magasra, és ekkor lehet igazán sok meteort látni majd. Igazán tapasztalt észlelők nyomán el lehet mondani, hogy a legtöbb meteort hajnali három és fél öt között lehet látni a Perseidákból. Kompromisszumképpen az ajánlható azoknak, akik több meteort szeretnének látni egy óra alatt, hogy 23 óra után érdemes kezdeni a megfigyeléseket és egész hajnalig folytatni – az igazán elszántak, akik beérik kevesebb meteorral is, már sötétedéstől figyelhetnek, és megfigyelhetik, hogyan nő a meteorok száma az órák elteltével. A másik szerint: Robert Lunsford az American Meteor Society-tól (AMS, Amerikai Meteoros Társaság) a maximum egy nappal előbb lesz, 2021. augusztus 11/12-e éjszakáján. (Előrejelzéseit lásd pl. itt, vagy itt. Érdekes módon, a káosz növelésére, az IMO is megismételte a saját oldalán, a saját Meteor Shower Calendárjának ellentmondva Lunsford előrejelzéseit itt.)

Valójában a Perseidáknak nagyon erős az akticitása augusztus 11-től augusztus 13-a hajnaláig, erre utal is pl. maga Lunsford is, de a The Farmer’s Almanac is, és az EarthSky oldal is. E sorok szerzője az IMO előrejelzését tartja kissé megbízhatóbbnak.

Valójáb an az, aki nagyon sok hullócsillagot szeretne látni laikusként, annak elég, ha augusztus 11-e, 12-e és 13-a hajnalán kimegy nézelődni. Aki amatőrcsillagászként szeretné meghatározni a maximum pontos idejét, az a bevett észlelési módszerekkel számolja  ameteorokat lehetőség szerint a maximum előtt és után annyi éjszaka hajnalán, amennyin csak teheti. Ebből lesz meg mérési, észlelési alapon, mikor is következik be a maximum. Ezt tudományra is lehet használni, a jövőbeli előrejelzések egységesítésére és pontosítására, és hasznos, kellemes időtöltést jelent a meteorok szakszerű számlálása.

Olvasd tovább

VCSE - A fénysebesség 70%-ával forgó Vela-pulzár és környezete képe a Chandra röntgenműhold felvételén. A kilövelő nyaláb (jet) 0,7 fényév hosszú, és némi anyag is látható a pulzár körül. - Forrás: NASA, Chandra
VCSE – A fénysebesség 70%-ával forgó Vela-pulzár és környezete képe a Chandra röntgenműhold felvételén. A kilövelő nyaláb (jet) 0,7 fényév hosszú, és némi anyag is látható a pulzár körül. – Forrás: NASA, Chandra

Az ausztráliai Sydney közelében lévő Hawkesbury Rádiócsillagászati Obszervatórium (HawkRAO) egy amatőrcsillagászati megfigyelőállomás. Honlapja itt érhető el. A jelenleg használt műszer egy szimpla, Yagi-tömbantenna (Yagi Array antenna):

VCSE - A HawkRAO amatőrcsillagászati megfigyelőállomás főműszere - Kép: HawkRAO
VCSE – A HawkRAO amatőrcsillagászati megfigyelőállomás főműszere – Kép: HawkRAO

 

Steve Olney, az obszervatórium tulajdonosa már több, mint négy éve folyamatosan figyeli a Vela-pulzárt. Ez egy 11 ezer – 12 ezer éve feltűnt szupernóva maradványa, ami tőlünk 800 fényévre robbant. A pulzár 23,6 magnitúdós V-ben. Optikai, rádió- és röntgentartományban is megfigyelhető. A maradvány-neutroncsillag 11,915-ször fordul meg másodpercenként, így forgási periódusideje mintegy 89 millimásodperc. A nyolc négyzetfoknyi Vela-szupernóvamaradvány közepe -45 fokos deklináción van, így a teljes maradvány Magyarországról éppen nem figyelhető meg, de amúgy is jobb, ha magasabb horizont feletti magasságra emelkedik, akkor ugyanis a látványa jobb. Így érdemes jóval délebbre utazni megfigyeléséhez. Mérete nyolc fok, de nagyon halvány (összfényessége 12 magnitúdó). Északi része így kavarog optikaiban:

VCSE - A Vela-szupernóvamaradvány északi része. Harel Boren képe. A Kalahári-sivatagból készült kép expozíciós ideje 11:40 óra:perc volt. Észak balra van a képen. A távcső egy Officina Stellare Riccardi-Honders Veloce RH 200 OTA volt, a kamera SBIG STL-11000M, a mechanika AP GTO1200, a vezetéshez PHD-t használt. - Forrás: wikipedia
VCSE – A Vela-szupernóvamaradvány északi része. Harel Boren képe. A Kalahári-sivatagból készült kép expozíciós ideje 11:40 óra:perc volt. Észak balra van a képen. A távcső egy Officina Stellare Riccardi-Honders Veloce RH 200 OTA volt, a kamera SBIG STL-11000M, a mechanika AP GTO1200, a vezetéshez PHD-t használt. – Forrás: Wikipedia
A pulzárok gyakran mutatnak glitch-eket (ejtsd: gliccs), ami azt jelenti, hogy hirtelen a forgási sebessége megnő, periódusa szinte pillanatszerűen lecsökken. Normálisan egy pulzár periódusideje csökken, és két gliccs között csökken is, mert a pulzár mágneses tere lassítja a pulzár forgását, ami így perdületet veszít. A gliccsek oka nem ismert, de talán a pulzárbeli neutroncsillag szuperfolyékony magja és a szilárdabb külső köpeny közti súrlódás okozza – nem biztos.
2021. július 22-én ismét gliccset észleltek a Vela-pulzárban, amikor is periódusideje 1,25 milliomod résszel megváltozott. A 14808-as számú Astronomer’s Telegram szerint ezt a megfigyelést a nevezett amatőrcsillagász megerősíti, a saját adataiból is látszik a korábbi négy év és július 22-e utáni mérései összehasonlításából, hogy a pulzár forgási periódusideje megváltozott. Igen érdekes, hogy amatőrként is lehet komoly és pontos rádiócsillagászatot művelni.
A periódusugrás konkrétan mindössze 0,113 mikroszekundum nagyságú, és 30 méteres rádiótávcsövekkel történt észlelések nyomán jelentették be először hivatásos csillagászok.
(ATel 14806, 14807, 14808)

2021. július 23-án este távcsöves bemutatót tartott három tagtársunk: Jandó Attila, Jandó Dániel és Csizmadia Szilárd a 362. számú Szent Mihály cserkészcsapatnak a Zala megyei Barlahidán, ahol a helyi evangélikus templom kertjében táboroznak. A távcsöves bemutatókat amerikai eredetű kifejezéssel újabban járdacsillagászatnak is nevezik, de ez esetünkben nem megfelelő szóhasználat. Ugyanis a távcsöveket a tábor füves területére raktuk le, így talán a “fűcsillagászat” jobb megnevezés lenne.

A résztvevők első és második osztályos, tehát 6-7 éves kiscserkészek voltak, valamint idősebb kamasz és felnőtt kísérőik, felügyelőik, táborvezetőik. Idei táboruk Verne Gyula: 80 nap alatt a Föld körül című klasszikus regényére épül. Ez a regény igen sok földrajzi, és nem kevés csillagászati ismeretet (pl. naptár- és időszámítási kérdést) tartalmaz. A regény csattanója is egy, a csillagászat tárgykörébe tartozó naptártudományi szakkérdésre épül. Nekünk nagyon tetszett, hogy ilyen mesés formában, Verne Gyula egyik legjobb történetével – gyakorlatilag a természettudományok köré szervezve a tábor tematikáját – terelgetik a kiscserkészek érdeklődését és fejlesztik ismereteiket.

“A cserkészet alapvető célja, hogy támogassa a fiatalokat testi, lelki, társadalmi és szellemi képességeik teljes kifejlesztésében mind egyénként, mind felelős állampolgárként és helyi, nemzeti és nemzetközi közösségeik tagjaiként.” (wikipedia) A Magyar Cserkészszövetség honlapja itt érhető el. Honlapjukon megtalálható mottójuk szerint “Cserkészként egy jobb világért dolgozunk”.

A távcsöves bemutatáson Jandó Attila 130/1000-es Dobsonjával és Csizmadia Szilárd 127/1500-as MC-jével a teleholdat, a Szaturnusz gyűrűjét, a Jupiter Galilei-holdjait mutattuk meg. A gyerekeket teljesen lenyűgözte a látvány. A bemutatót Szalontai Tibor egy nagyon hasznosnak bizonyuló holdszűrő kölcsönzésével támogatta.

Miközben Jandóék végezték a bemutatást, Szilárd tartotta szóval a gyerekeket: mesélt nekik a holdfázisok alakulásáról, a Naprendszer bolygóiról, zöld lézer segítségével megmutatta a Nagygöncölt, és hogy hogyan lehet megtalálni vele a Sarkcsillagot és így éjszaka az északi irányt. A telehold előtti, 98%-os holdfázis miatt csak néhány fényesebb csillagot tanított meg a kisgyerekeknek az égen, és mesélt tulajdonságaikról, de a közelgő Perseidákról is. Sokat beszéltek a gyerekek kérdései alapján a Földön kívüli életről, annak kereséséről. A táborbeli felnőtteket nagyon érdekelte, hogyan lehetne megfigyelési bizonyítékot találni a multiverzum-hipotézisre. Szokott módszerével azzal kezdte, ami az égen könnyen megpillantható: a vörös színben kelő Holddal, és együtt követték végig, hogy a bemutató alatt eltelő órák során hogyan változik az egyre magasabbra hágó Hold színe vörösről citromsárgává, majd fehéressé. Sokan először figyelték meg életükben, hogy a telehold árnyékot vet. Ezután elkezdett mesélni, és hagyta, hogy a gyerekek félbeszakítsák, kérdéseket tegyenek fel, olvasmányaikról vagy a TV-ben hallottakról beszéljenek. Ezeket kommentálta, megválaszolta, ha kellett, ismereteiket az ő szintjükön beszélve korrigálta, pontosította, kiegészítette.

A kilenc órától fél tizenkettőig tartó programnak leginkább az vetett véget, hogy a cserkészek szigorú napirend szerint élnek, és másnapra is szükségük volt az erejükre, így aludni tértek.

Érdekesség, hogy ezekben a poszt-kánikulai, napi 30-32 °C hőmérsékletet elérő nappalok után is este 11 órára már nagyon hidegre fordult az idő e teleholdas éjszakán, a gyerekek pokrócokba burkolózva hallgatták az előadást a szabad, holdas ég alatt, és alaposan felöltözve mentek a távcsövekhez.