Egy hónap alatt kétszer is találkoztunk a Hegyháti Csillagvizsgálóban. Ennek egyik indítéka, hogy a Horváth Tibor által készített, és mostanáig az udvarán álló Scutum Csillagvizsgálót áthelyezték a csillagvizsgáló udvarára, ahol felújított állapotában avattuk. A második találkozásra a Hegyháti Csillagvizsgáló felújítása adott okot.
A rakétatechnika történetéről, a rakéták kialakulásának történetéről Jandó Attila tartott egy 54 perces előadást a Virtuális Csillagászati Klubon 2019. április 17. Az előadás a youtube-on ingyenesen megtekinthető itt!
A második világháború előtt is folytak már elméleti számítások és gyakorlati rakétakísérletek, amelyek aztán elvezettek az űrkorszakhoz 1957-ben, amikor is az első műhold pályára állt a Föld körül. Ennek a hőskornak három úttörője volt:
Konsztantyin Eduardovics Ciolkovszkij (1857-1935), ” a modern rakétatechnika és űrkutatás elméleti megalapozója”. A róla elnevezett egyenlet ma is a rakéták végsebességének kiszámítására használt egyenlet, és elsőként mutatott rá a többlépcsős rakéták hasznára (ilyenek a mai, világűrbe hasznos terhet juttató rakéták is).
Nürnberg nemcsak a játékipar fellegvára ma, de nagy csillagászati múlttal is rendelkezik. Itt dolgozott pl. 1471-1475 között Regiomontanus, Mátyás király korábbi udvari csillagásza, a heliocentrikus világkép egyik megsejtője; vagy Tobias Mayer, aki egy holdtérkép elkészítése mellett tanulmányozta a Hold librációját és számos egyéb eredménye is volt a csillagászat terén. A nürnbergi csillagászati társaság egy 25 stációból álló “AstronomieWeg“-et, vagyis csillagászati körtúrát is összeállított a városba látogató érdeklődőnek. Ezeken számos régi csillagászati emléket, volt obszervatórium helyét vagy régi korok csillagászainak emléktábláit ugyanúgy fellelhetjük, mint annak a kazamatának a bejáratát, ahová a második világháború alatt mentették az értékeket. A kirándulás utolsó két állomása a helyi Nicolaus Copernicus Planetarium és a Regiomontanus Bemutató Csillagvizsgáló. (A bemutató csillagvizsgáló főműszere egy 600/6000-es Cassegrain-távcső, amire a helyi fényszennyezés miatt szükség is van.) Most csak a napórákra koncentrálok ezekből az alábbiakban.
Egyik 2022. február eleji pénteken (2022. feb. 4.) a déli órákban látva a szikrázó derültet, arra gondoltam, hogy jó volna aznap estére összetrombitálni néhány tagtársat és egy közös megfigyelést szervezni Kávásra!
Az ötletet megosztottam a VCSE zalaegerszegi eseményein rendszeresen résztvevő tagjainkkal, akik közül Dávid ért rá aznap estére. A többieknek sajnos nem volt alkalmas, persze a túl hirtelen jött indítványra már késő lett volna a családi, s egyéb programjaikat, teendőiket átszervezni.