VCSE - Az NGC 3521 spirálgalaxis - Mezei Balázs felvétele
VCSE – Az NGC 3521 spirálgalaxis – Mezei Balázs felvétele

Kép készítésének dátuma: 2020. április 14., 17., 20-23.

Kép készítésének helye: Zalaegerszeg

Expozíciós idő: 56x5perc, CLS szűrő

Érzékenység: gain200

Képfeldolgozási lépések: Bias (nullkép), Dark (sötétkép), Flatdark (mező-sötétkép), Flat-field (mezősimító), Astro Pixel Processor

Távcső és mechanika: 127/1200 Apokromát, AZ-EQ6 Pro GoTo

Kamera vagy detektor: QHY174 Mono, -25°-ra hűtött kamera.

Vezetés: PHD2

Kómakorrektor: Nem volt

nyugodtság: 3-7-ig

Átlátszóság: 2-4-ig

Fókuszreduktor: 0,6x Altair  f=722mm

Feldolgozás:Astro Pixel Processor ( Dark, flat, darkflat, 2xdrizzle)  + Fitswork wavelet elmosás.

Tőlem elégé kedvezőtlen helyen, túl alacsonyan van. Esténként 1-1,5 órát fotózható az éjszaka elején, így egyéb célpontok előtti “bemelegítésnek” szántam, de számomra meglepően jól sikerült.

VCSE - A Jupiter és négy holdja 2020. június 6-án hajnali 2 óra NYISZ-kor - Fridrich János Mihály felvétele
VCSE – A Jupiter és négy holdja 2020. június 6-án hajnali 2 óra NYISZ-kor – Fridrich János Mihály felvétele
VCSE - Az előző kép feliratozva a Galilei-holdak neveivel - Fridrich János Mihály
VCSE – Az előző kép feliratozva a Galilei-holdak neveivel – Fridrich János Mihály

Kép készítésének dátuma: 2020. június 6. 00:20 UT
Kép készítésének helye: Ság-hegy

5 000 db képkocka legjobb 25%-ából lett a végeredmény elkészítve.

Képfeldolgozási lépések: Autostakkert, Photoshop

Távcső és mechanika: 200/1000 Newton, EQ-5 GoTo

Vezetés: nem volt

Kamera: színes ASI 120 bolygókamera.

Nehéz egy képen megörökíteni a Jupiter bolygót a Galilei-holdjaival a kontraszt különbségek miatt, de kis felvétel közbeni trükkel (alapháttér szintjének megemelése) és utólagos feldolgozással sikerült.

VCSE - Az M61 spirálgalaxis és benne az SN 2020jfo szupernóva 2019. márciusában és 2020. májusában - Fridrich János Mihály felvétele
VCSE – Az M61 spirálgalaxis és benne az SN 2020jfo szupernóva 2019 márciusában és 2020 májusában – Fridrich János Mihály felvétele

Mindkét itt bemutatott kép a Ság-hegyről készült 200/1000-es Newton távcsővel, ami EQ-5-ös  (GoTo) mechanikán volt fenn. A fényképezőgép egy átalakított Canon EOS4000Da volt, a vezetéshez Lacerta MGent alkalmaztam. A kómakorrektor a SkyWatcher F5/6-os típusa volt. A képfeldolgozáshoz Deep Sky Stackert és Photoshopot használtam.

A bal oldali kép 2019. március 25-én készült, 25 db 60 másodperces (ISO 6400) kép összeadásával. A jobb oldali képen felfedezhető az SN 2020jfo jelű szupernóva. A jobb oldali 2020. május 18-án és 22-én készült összesen 43 darab 120 másodperces kép összeadásával (ISO 3200).

VCSE - Az M61 extragalaxis 2019. tavaszán (balra) és 2020. májusában. Részleteket lásd a szövegben.- Kép: Fridrich János Mihály
VCSE – Az M61 extragalaxis 2019. tavaszán (balra) és 2020. májusában. Részleteket lásd a szövegben.- Kép: Fridrich János Mihály

Így megörökítettem én is az egy év alatt bekövetkezett változást az M61-es jelű galaxis képében. Bár a halvány szupernóva nem könnyű célpont, inspirált, hogy tavaly egy rövidebb próbám alkalmával rendelkeztem már saját fotóval. Így örömmel tölt el, hogy az összehasonlítást saját képekből tehetem. A technikám és tudásom a két kép között eltelt kb. egy év alatt fejlődött, de nemcsak ezért, hanem ennek a szupernóvának a megjelenése okozta szembetűnő változás miatt is érdemes megmutatni a képpárt.

A szerk. kiegészítése: Az SN 2020jfo szupernóvát 2020. május 6-án fedezte fel a Zwicky Transient Facilty felmérés. Ez a felmérés a Palomar-hegyi 48 hüvelykes  (122 cm-es) nyílású Schmidt-távcsövet használja. A szupernóva típusa IIP. Ez azt jelenti, hogy egy csillag magja robbant fel, a szupernóva színképében a hidrogén Balmer-vonalai látszanak, de a IIL típusú szupernóvákhoz képest a robbanás után a fényesség csökkenése megáll egy ideig (platót mutat, innen a P betű az alosztályban), majd ennek végeztével tovább csökken a fényessége.

VCSE - A IIL és a IIP típusú szupernóvák tipikus fénygörbéje (fényessége: L) az idő (t) függvényében. - Forrás: wikipedia
VCSE – A IIL és a IIP típusú szupernóvák tipikus fénygörbéje (fényessége: L) az idő (t) függvényében. – Forrás: Wikipedia
A kétféle szupernóva közötti különbség oka ma még nem teljesen világos, de valószínűleg a csillagok kissé másképpen robbannak fel a két esetben. A IIP típusban a csillag kifelé lökött anyagának legkülső részének átlátszósága megváltozik az idő elteltével, talán az ionizáció változása miatt. A köztes időben – a fénygörbén a plató idején – csak a gázfelhő felszíne sugároz, de pont olyan ütemben hűl, ahogy tágul, és a fényesség állandó marad egy darabig.
E szupernóva vizuális észleléséről itt lehet olvasni – szívesen fogadunk további képeket és szöveges-rajzos észleléseket is róla.

A Centaurus A (röv.: Cen A) rádióforrás azonos az NGC 5128 extragalaxissal. A Kentaur (Centaurus) csillagképben látszik, -43°1′-es deklináción (2000-es epochára). Ez azt jelenti, hogy Zalaegerszegről nézve mindössze kilenc ívperc magasságban delel ez a remek látványt nyújtó, 6,8 magnitúdós, nagy galaxis. Érdemes Dél-Európa legdélebbi részeire vagy a Kanári-szigetekre (esetleg még délebbre) utazni jó ég alá, és ez a galaxis már binokulárokban is nagyszerű látványt fog nyújtani.

VCSE - A Cen A magja a HST látható fényben készült felvételén. - Forrás: APOD, HST, NASA
VCSE – A Cen A magja a HST látható fényben készült felvételén. – Forrás: APOD, HST, NASA

Olvasd tovább

 

A Vega Csillagászati Egyesületet már megkeresték párszor kismamák és kispapák, hogy milyen csillagászati vonatkozású keresztnevet adhatnának születendő gyermeküknek. Az alábbi lista erre a kérdésre próbál meg általánosságban válaszolni. Azt azonban figyelembe kell venni, hogy a lista nem teljes – ha valakinek lenne kiegészítése, kérjük, a vcse@vcse.hu címre küldje el. Köszönjük!

Az alább közölt névlistát a Nyelvtudományi Intézet 2009 óta havonta frissülő listájával összevetettük, hogy Magyarországon a név anyakönyvezhető-e vagy sem.

Leó. Fiúnév. Az Oroszlán csillagkép latin neve Leo. Anyakönyvezhető Magyarországon.

Míra. Lánynév. Magyarországon anyakönyvezhető. Az Omikron Ceti csillagot nevezte el Mira-nak, vagyis csodálatosnak érdekes fényváltozása miatt Hevelius a 17. században.

VCSE - A Leo (Oroszlán, alul) és a Leo Minor (Kisoroszlán, felül) csillagképek ábrázolása az Urania Mirror című, 1824-ben Londonban kiadott csillagtérképen. - Forrás: wikiwand.com
VCSE – A Leo (Oroszlán, alul) és a Leo Minor (Kisoroszlán, felül) csillagképek ábrázolása az Urania’s Mirror című, 1824-ben Londonban kiadott csillagtérképen. – Forrás: wikiwand.com

Olvasd tovább