VCSE - Az esti szürkületben Csizmadia Míra figyeli a Holdat egy 70/750-es, Celestron-gyártmányú Makszutov-Cassegrain távcsővel. Figyeljük meg a rendkívül hordozható távcsövet és állványát. - Csizmadia Ákos felvétele
VCSE – Az esti szürkületben Csizmadia Míra figyeli a Holdat egy 70/750-es, Celestron-gyártmányú Makszutov-Cassegrain távcsővel a Csillagászat Napján, az ágasvári turistaház vendégeinek tartott bemutatón. – Csizmadia Ákos felvétele
A Csillagászat napja évente kétszer: egy tavaszi és egy őszi első negyed-beli holdfázishoz közeli rendezvény, amit világszerte megtartanak. A Vega Csillagászati Egyesület  és a TIT Öveges József Egyesület szervezésében a „Csillagászat napja” zalaegerszegi programjai:
Május 10. péntek: Zalaegerszeg, Apáczai ÁMK
19.00: Rakétatechnika az űrkutatás és a csillagászat szolgálatában
Előadó: Jandó Attila
20.00: Távcsöves bemutató (derült égbolt esetén) és ismerkedés a csillagképekkel
Előadók: Bánfalvi Péter, Jandó Attila
Május 11. szombat: Zalaegerszeg, Landorhegy, Landorhegyi u. 32. előtti park
20.00: Távcsöves bemutató és ismerkedés a csillagképekkel
Előadók: Bánfalvi Péter, Jandó Attila
Csak derült égbolt esetén megtartásra kerülő program!
Május 13. hétfő: Zalaegerszeg, Dísz tér 7. II. emelet
19.00: Emberek a Holdon (Az Apollo-program)
Előadó Bánfalvi Péter
20.00: Dísz tér: Távcsöves bemutató (derült égbolt esetén) és ismerkedés a csillagképekkel
Előadók: Bánfalvi Péter, Jandó Attila
A Vega Csillagászati Egyesület (VCSE) és a Gothard Jenő Csillagászati Egyesület (GAE) közösen tart csillagászati ismertetőket Szombathelyen a Fő téren. Időpont: 2019. május 11. 18:00-tól. Utána, derült időjárás esetén, sötétedéstől ugyanott járdacsillagászati bemutatóra kerül sor. Frissítés 2019. május 11. 19:38-kor: a szombathelyi program a rossz idő miatt elmarad!
A programok ingyenesek, a részvételnek csak a terem kapacitása szab határt.
Más helyszíneken sorra kerülő, más szervezetek programjairól listát az MCSE oldala közöl.

A fenti videót Ágoston Zsolt készítette a VCSE Tavaszi Észlelőhétvégéjén 2019. április 27/28-a éjjelén, kb. éjféltől 2:30 NYISZ-ig. A képen a távcsövek, az észlelők, lent Dobronhegy fényei, fenn a csillagok (majd a hajnali fél kettő felé megérkező felhők és a távcsőbontás) látható.

VCSE - Csillagívek - Ágoston Zsolt felvéetele. Képei 2019. ápr. 27-én, illetve 27/28-a éjszakáján készültek
VCSE – Csillagívek – Ágoston Zsolt felvétele. Képei 2019. ápr. 27-én, illetve 27/28-a éjszakáján készültek

Az észlelőhétvégén részt vettek névsora és az elhozott távcsövek listája:

70/500 L (Császár Kornél)

70/500 L, EQ-1 (Naszvadi István)

70/700 L, EQ-3 (Péter Attila)

120/600 L, AZ-4 (Nagy Balázs)

127/1500 MC, EQ-3 GoTo (Csizmadia Szilárd)

130/1000 T, Dobson (Jandó Attila)

200/800 T, HEQ-5 GoTo (Ágoston Zsolt)

200/1000 T, Dobson (Vámosi Flórián)

200/1200 T, Dobson (Császár Kornél)

200/1200 T, Dobson (Jandó Dániel)

250/1200 T, Dobson (Horváth Tamás)

458/1900 T, Dobson (VCSE, távcsőfelelős: Jandó Attila)

A távcsőtulajdonosok között említett 11 főn kívül távcső nélkül eljött még: Fehér Norbert, Szarka Bence és barátnője, Anita, Varga György, Zelkó Zoltán (csak a második éjszakára), Vámosi László. Így összesen 16 fő vett részt a jól sikerült észlelőhétvégénken.

VCSE - Dobronhegyi horizont - Ágoston Zsolt
VCSE – Dobronhegyi horizont – Ágoston Zsolt

Maga a rendezvény 2019. április 26-án, pénteken este kb. hat órakor kezdődött a megérkezéssel, helyfoglalással. Kevés esélyt láttunk az első éjszakai derültre. Végül mindössze 20 percnyi felhőlyuk volt, amiben a kisebb távcsöveket azért kipróbáltuk, optikai minőségüket, mechanikájukat tesztelgettük. A péntek/szombat éjszaka így snapszerozással, borozgatással egybekötött beszélgetéssel, óriási mennyiségű nevetéssel telt el, és természetesen tervezgettük az Egyesület jövőjét.

VCSE - Munkában és megbeszélést folytatva (Jandó Attila, Csizmadia Szilárd, Szarka Bence, Anita, Nagy Balázs, Császár Kornél, Naszvadi István) - Ágoston Zsolt felvétele
VCSE – Munkában és megbeszélést folytatva (Jandó Attila, Csizmadia Szilárd, Szarka Bence, Anita, Nagy Balázs, Császár Kornél, Naszvadi István) – Ágoston Zsolt felvétele

Másnap későn keltünk, kényelmesen reggeliztünk, és örvendeztünk a reggeli napsütésnek. Komoly egyesületi eseményre is sor került: Csizmadia Szilárd elnök a VCSE házipénztárát, a benne lévő 16 750.- Ft-ot, és az adminisztrációját átadta Jandó Attila titkárnak. 1991 óta Szilárd kezelte a házipénztárt, többszöri felkérés ellenére sem vállalta senki ügyintézését. Pedig a sok költözködés, a külföldi lét, illetve a sok ezernyi apró egyéb teendő csak nehezítette a személyes és készpénzes be- és kifizetéseket. Úgy tűnik, ez most megnyugtató megoldást kapott.

Ezután bementünk Zalaegerszegre, ahol egy Jókai utcai pizzériában 11:45-től 13:30-ig ebédeltünk, beszélgettünk. Csatlakozott hozzánk Mikics Károly és Hegyi Norbert is az ebédhez.

VCSE - Pizzériában az Egyesület - A pincérnő felvétele Ágoston Zsolt kamerájával
VCSE – Pizzériában az Egyesület – A pincérnő felvétele Ágoston Zsolt kamerájával

Ezután átsétáltunk a Dísz téri Tudomány és Technika Házába, ahol jó hangulatú közgyűlésre került sor (erről külön számolunk majd be), fekete lyukakról szóló ismeretterjesztő előadáson vettünk részt. Ez a legfrissebb kutatási eredményeket taglalta hivatásos csillagásztól.

VCSE - Közgyűlés kezdetére várva - Ágoston Zsolt felvétele
VCSE – Közgyűlés kezdetére várva – Ágoston Zsolt felvétele

 

Némi beszélgetés után felmentünk a VCSE Távvezérelt Csillagvizsgálójához, amit megtekintettünk. 1969-ben Felső Géza az akkor Zalaegerszeg bemutatótávcsöveként szolgáló 30 cm-es Kulin-Orgoványi-féle Newton-távcsövénél állt a lentebbi képen, még 19 évesen. A kép az egerszegi József Attila Általános Iskola udvarán készült (azóta az iskola átalakult nyugdíjasotthonná). A még lentebbi képen pedig, éppen 50 évvel később, Egyesületünk elnökével, Csizmadia Szilárddal látható a VCSE 25 cm-es távcsöve alatt. Szép felvételpár, ami akár úgy is értelmezhető, hogy az idősebb generáció a fiatalabbnak adja át a stafétabotot. Reméljük, Géza bácsi még sokáig velünk lesz, és megírja emlékeit az évtizedekkel ezelőtti zalaegerszegi, zalai amatőrcsillagászatról.

VCSE - Felső Géza 1969-ben a zalaegerszegi 30 cm-es Kulin-Orgoványi-féle távcsővel (lehúzható tető védte, balra ennek egy részlete látszik) - Felső Géza fényképe
VCSE – Felső Géza 1969-ben a zalaegerszegi 30 cm-es Kulin-Orgoványi-féle távcsővel (lehúzható tető védte, balra ennek egy részlete látszik) – Felső Géza fényképe

Ezután visszamentünk Dobronhegy-Balázsfára, vacsoráztunk, és összeraktuk ismét a műszereket. Kb. este negyed tízkor ki is derült, és nagyon jó átlátszóságú derültünk lett, ami kb. hajnali 1:45-ig ki is tartott. Mindegyik távcsőbe belenéztünk, mindegyikben érdekességeket láttunk. Ágoston Zsolt 20 cm-esével a Markarjan-láncot fotózta, ebből majd külön cikk fog születni. A többiek vizualizáltak. Ez érdekes váltás volt, és nem azért, mert Rafael barátunk most nem tudott eljönni munkahelyi elfoglaltságai miatt. Hiszen a többiek közül is jópáran fotóztak a múltban, de az asztrofotózás túltengése (2-3 vizuális távcső 7-10 asztrofotóssal szemben) után most a vizualizálás tengett túl (11 vizuális távcső 1 asztrofotós-célúval szemben). Ez egyfelől azt mutatja, hosszabb távon átlagolva egészséges egyensúly alakul ki, valamint egyáltalán nem kell temetni sem a vizualizálást, sem az ifjúságot. Az ifjúság egyaránt

VCSE - Felső Géza (balra) és Csizmadia SZilárd, egyesületünk két hivatásos csillagásza a sok közül 2019-ben a VCSE 25 cm-es távcsöve alatt - Ágoston Zsolt felvétele
VCSE – Felső Géza (balra) és Csizmadia Szilárd, egyesületünk két hivatásos csillagásza a sok közül 2019-ben a VCSE 25 cm-es távcsöve alatt – Ágoston Zsolt felvétele

vágyik a legmodernebb technika alkotta lehetőségekre ugyanúgy, mint a természetes, eredeti és ősi vizuális közvetlen ingerekre! Így van ez jól, a kettő az amatőrcsillagász gyakorlatban egymás mellett, nem egymás ellen vagy egymást kiváltva kell, hogy megéljen. Hiszen amíg az egyik műszer a fényképezőgépbe terelgeti a fotonokat órákon át, addig egy másikkal lehet bóklászni az égen, vagy bele lehet nézni a másikéba…

(Azt azonban nem lehet elfelejteni, hogy egy égitestről készült fotó információtartalma sokszorosa egy szöveges leírásénak, de még egy rajzénak is. A határmagnitúdóban óriási különbség van, ezért a fotón több részlet előjön. Ezen felül egy szöveges beszámoló általában keveseket fog meg, egy-egy jól sikerült asztrofotó viszont sokakat vonzhat a csillagászat felé. A vizuális élmény csak azt éri, aki éppen a távcsőbe néz, egy asztrofotót sok ezren is megnézhetnek. Ráadásul egy fotón akár évtizedekkel később is lehet azonosítani égitesteket, a vizuális élmény gyakran törlődik az emberi memóriából (máskor meg életreszólóan bevésődik a retinán keletkezett kép), és még lehetne sokáig folytatni…)

Az is óriási öröm, hogy azok, akiknek egyébként volt vagy jelenleg is van GoTo-s távcsövük, most Dobsonokat hoztak el, és azokkal kerestek. Vagyis tényleg mindenre van igénye mindenkinek: az objektumok felkeresése ugyanolyan örömet és sikerélményt ad, mint a GoTo használata. Mindegyiknek megvan a maga helye és ideje.

VCSE - Hegyi Norbert a 250/1200-asnál - Ágoston Zsolt felvétele
VCSE – Hegyi Norbert a 250/1200-asnál – Ágoston Zsolt felvétele

Különösen jó volt Horváth Tamással beszélgetni, aki az általa készített távcsőmechanikát mutatta be. Ez a mechanika Dobson-távcsövekhez készült, és mintegy 10-15 percen át a látómező közepén tartja az objektumokat (a látómezőben tovább is). Több másik mechanikájáról és ötletéről is mesélt, amelyek egyikét-másikát a 46-osnál később talán hasznosítani is fogjuk. Tamás távcsőmechanika-építési, egyéb kiegészítők gyártásában mutatott tapasztalata nagyon hasznos. Sikeres eszközeinél és tudásánál talán csak szerénysége nagyobb.

A többi távcsővel vizualizáltunk. A nyugati égbolt lenyugvás előtti Messier-nyílthalmazai közül az M35-36-37-38 került sorra. Igen érdekes volt a 7 cm-estől a 46 cm-esig több távcsőben összehasonlítani az M37 látványát. A 7 cm-esek egyikében, 20x-os nagyításnál nem bomlott a halmaz, kis, szerény méretű ködösségként látszott a nagy látómezőben (kb. annak egytizede volt). A 46 cm-esben 68x-os nagyításban éppen befért a látómezőbe, kb. annak 70%-át kitöltötte, és gyűrű alakban körötte alig voltak csillagok. Természetesen a 46-osban teljesen bontott volt, ködösség nélkül, több száz csillag egyre jobban koncentrálódott a közepe felé. Egyesek szerint a 7 cm-esben 20x-ossal inkább diffúz ködre, a 46-osban hatalmas gömbhalmazra emlékeztetett a látványa.

VCSE - Távcsövek és emberek a derültség megérkezte előtt - Ágoston Zsolt felvétele
VCSE – Távcsövek és emberek a derültség megérkezte előtt – Ágoston Zsolt felvétele

Számos Messier-objektum került távcsővégre, a fentieken túl pl. az M65-M66 párosa kiegészítve az NGC 3628-cal (e három galaxis együtt a Leo-triplet), az M13, M92 gömbhalmazok. Az M92-t is különböző méretű távcsövekben megnéztük, összehasonlítottuk. Az ilyen összehasonlítások az egyik legjobb amatőrcsillagász gyakorlatot jelentik, mindenki láthatja, melyik távcső mire képes, és jobban meg tudja ítélni az objektumokat és a távcsöveket. Természetesen az M3, M5 és M53 gömbhalmazok sem maradtak ki. Volt, aki a Tű-galaxist kereste fel 20 cm-esével (NGC 4565, Vámosi Flórián), más életében először a Mizárt állította be. Itt kell elkezdeni! Az M81-82 sem maradt ki, de igen sok más galaxist is észleltünk (a leghalványabb felkeresett galaxis talán az NGC 4608 volt, egy 12 magnitúdó körüli, 2 ívperces vagy kisebb galaxis a Szűzben, amit igazából utólag azonosítottunk be. Az M49 és az M87 környékén csak hemzsegtek a galaxisok a 46-osban. Jandó Dániel beállított egy fényesebb csillagvárost, majd felkiáltott: “Várj, van még egy. Meg még egy!” És így tovább, amíg nyolc közepes fényű galaxis alig nagyobb területen, mint egy látómező, elő nem jött. Nehéz volt azonosítani őket.  Természetesen mindenki megmutatott mindenkinek mindent.

VCSE - Éjszakai életkép - Ágoston Zsolt felvétele
VCSE – Éjszakai életkép – Ágoston Zsolt felvétele

A következőkben nem soroljuk fel az összes, vizuálisan felkeresett mélyég-objektumot, csak néhány “csúcsélményt” emelünk ki. Szigorúan a szerző (Cs. Sz.) szubjektív élményei alapján. A következő észlelési élmények mindegyike a 46 cm-essel született – az objektumokat Jandó Dániel kereste meg és állította be a 46-os látómezejébe, hol lézeres segítséggel, hol anékül, csak csillagtérképet (egyesületi Égabrosz) használva:

NGC 3242 PL Hya: ezt a Vízikígyóban látszó planetáris ködöt a Jupiter szellemének is nevezik. Először 127/1500-as Makszutov-Cassegrainnel kereste meg a szerző 2018-ban. Már ott is feltűnt nagy mérete (kb. fél ívperces). A 46 cm-esben, 28 mm-es Apex okulárral (nagyítás: 68x) is nagy volt és sárgás. OIII szűrővel egészen fehéres és elmosódott lett, a legjobb látványt UHC-szűrővel adta. Ezzel a nagyítással felülete homogén, élesen, határozottan elválik az égi háttértől, és kör alakú, nagyon enyhe ellipticitással (a kis- és a nagytengely hossza vizuálisan talán csak 5%-ot különbözött, a lapultság kisebb, mint a Jupiteré). Mintha egyik oldalán az egyik kistengelynél lenne valami sötét bevágás a széléhez közel. A távcsőbe tekintve mindenki megértette, miért a Jupiter szellemének becézik ezt a csillagmaradványt: ha felhősávok lennének rajta, akkor teljesen jupiterszerű lenne. Azonban érezhetően kisebb, talán háromötöd-akkora, mint a Naprendszer óriása.

M104 GX Vir: a Sombrero-galaxis vizuálisan is nagyszerű a 28 mm-es Apex okulárban (N=68x). A kb. 1 fokos LM-ben is nagy, olyan 10  ívperc hosszúságú lehet. Hosszúságához képest keskenynek láttuk, csak olyan 2-3 ívpercesnek. Nagyon fényes volt. Látszódott híres porsávja is ebben a viszonylag nagy amatőr műszerben: egyik oldalán, a mag alatti, a hosszanti oldalon teljesen eltűnt a galaxis, mintha valaki levágta volna. A levágás alatt viszont még egy kicsit kifényesedett az ég, mintha hozzátartozna egy rész – valószínűleg a központi dudor másik felét láttuk. nagyszerű látvány volt, de jobb lett volna deleléshez közelebb megfigyelni. Sokat számít, ha öt-hat fokkal feljebb van.

M97 PL UMa: a Bagoly-köd azonnal feltűnő, homogén fényességeloszlású, hatalmas méretű (talán 3-4 ívperces is lehetett – a telehold ugye 30 ívperces), fényes, de az M27-nél azért sokkal halványabb planetáris köd. Ez is teljesen homogén volt 68x-ossal, de 190x-essel páran sejtették az egyik szemét. Nekem olyannak tűnt, mintha valaki kék festéket sok feketével és kevéske szürkével egybeöntött volna, és a keveréket, egy sötétes árnyalatú valamit szétkent volna homogén módon. A bagolyság látásához az 1 méteres piszkéstetői távcsővel szórakozásból, hajnali szürkületben készült képre nem hasonlított a vizuális látvány, de a szerzőnek hatalmas élmény volt ennyire biztosan, markánsan, az égi háttértől jól elválva látni ezt a planetárist.

VCSE - Az M97 (Bagoly-köd) az MTA Csillagvizsgáló Intézete piszkéstetői 1 m-es RCC távcsővével. A kép V, R és I szűrőkkel készült 1300 x 1300 pixeles Roper Scientific CCD kamerával (képskála: 0,3 ívmásodperc/pixel) 2005. március 1/2-a éjszakáján. - Csizmadia Szilárd felvétele
VCSE – Az M97 (Bagoly-köd) az MTA Csillagvizsgáló Intézete piszkéstetői 1 m-es RCC távcsövével. A kép V, R és I szűrőkkel készült 1300 x 1300 pixeles Roper Scientific CCD kamerával (képskála: 0,3 ívmásodperc/pixel) 2005. március 1/2-a éjszakáján. – Csizmadia Szilárd felvétele

M108 GX UMa: az M97 közelében látszik, de jobb volt, ha mindkettőt külön-külön középre állítottuk. Feltétlenül az est csúcspontja volt – legalábbis a szerző számára. Nem egyszerűen fényes volt és nagy, hanem a 46x-osban bizony részleteket: porsávokat lehetett látni. Vizuálisan kisebb távcsőben csak egy homogén, elnyúlt folt, ekkora távcsőben viszont porsávokkal kaotikusan szabdalt téglalap alakú folt volt. Jó ötlet volt a zenithez közel megfigyelni.

Ahogy Ágoston Zsolt fenti videója is mutatja, háromnegyed kettő körül elkezdett beborulni, úgyhogy fél három után el is pakolták a műszerek többségét a résztvevők. Igen jól sikerült észlelőeste volt ennek ellenére! Találkozunk a nyári táborban. Mindenkinek köszönjük a részvételét, és a távcsövek szállításában, felállításában, lebontásában, az objektumok felkeresésében, és a jó hangulat megteremtésében mutatott segítségét.

Több kép itt.

A Hold első negyed fázisát követő két napra terveztünk bemutatókat Zalaegerszegre. Az időjárási előrejelzések 2019. április 15-re és 16-ra (hétfő, kedd) már derült estéket ígértek.

VCSE - Távcsöves bemutató a zalaegerszegi Dísz téren 2019. április 15-én este - Fotó: Bánfalvi Péter
VCSE – Távcsöves bemutató a zalaegerszegi Dísz téren 2019. április 15-én este – Fotó: Bánfalvi Péter

A facebook és a helyi média segítségét kértük, illetve a keddi programot iskolai propagandával is megtámogattuk.

Hétfőn a zalaegerszegi Dísz tér északi szélén, a szokott helyen állítottuk fel a műszereket: két Dobson-szerelésű, Newton-rendszerű műszer (20 és 15 cm-es nyílásúak, Jandó Attila és Fehér Norbert, utóbbi a VCSE egyesületi kölcsöntávcsövével jött el) egy 70/700 refraktor (Péter Attila), 20×60-as binokulár állványra szerelve (Ágoston Zsolt). A bemutatók elmaradhatatlan eszköze a 100/1000-es Zeiss-refraktor, amelyet Bánfalvi Péter hozott és kezelt. Az egyesületből velünk tartott még Hajgató Zoltán és Kirschbaum Tamás is.

A 20-25 fős közönség nagy érdeklődést mutatott és reményüket fejezték ki, hogy lesz még folytatás.

Kedden az Izsák Iskola előtt állítottuk fel Péter Attila műszerét és a TIT 100/1000 refraktorát. Velünk tartott dr. Cseh Ferenc tagtársunk is. Az érdeklődők létszáma közel azonos volt a Dísz térivel. Az iskola propagandájának köszönhetően sok volt a gyermekes család, de volt olyan érdeklődő is, aki nem marad el egyetlen bemutatóról sem.

A hűvös este ellenére 21-21.30-ig kitartottunk. A Hold erős fénye mellett néhány csillagkép legfényesebb csillagainak megmutatására telt még a lehetőségekből. A távcsövek mellett folyt beszélgetések nagyon hasznosnak bizonyultak. A magunk módján reklámoztuk az egyesületet is.

Májusra ígérjük a következő programsorozatot, amelynek apropója lesz a Csillagászat Napja is.

 

Sajnos Európában a január nem éppen arról ismert, hogy különösebben sok derült éjszaka lenne. Ezért érthetetlen, hogy az IAU miért ekkorra szervezi a 100 óra csillagászat akcióját. Jobb lenne a déli és az északi féltekére külön, fél év eltéréssel időzíteni… Ennek ellenére sikerekről számolhatunk be!

Bánfalvi Péter “űridegenvezető” örömmel tudatta, hogy a 2019. január 10-én 16 órára meghirdetett „Utazás a Naprendszerben és azon is túl” című előadása sikerrel lezajlott. A látványos diasorral és filmbejátszásokkal színesített előadáson a 40 fős teremben, mint „űrbuszban”, minden hely elkelt. A videó szerint ketten nem kötötték be a biztonsági öveket és elúszkáltak a helyükről. Másik két utasunk engedély nélkül elhagyta a buszt és a Holdon szaladgálni kezdett. Egyikük talált egy holdautót és az Appenninek lábánál, az Apolló 15 leszállási helyén azzal száguldozott.
Minden olyan égitestre leszálltunk, amelyikre ezt korábban űrszondák megtették, így a Vénusz és a Mars bolygókra, továbbá a Szaturnusz Titán nevű holdjára is. A többi égitest közelében több-kevesebb ideig nézelődtünk. Ezek után magasabb sebességre kapcsolva megszemléltük Galaxisunk több látványos alakzatát, majd körülnéztünk a galaxisok világában. A visszafelé vezető úton már nem terhelte az előadó a zömében felnőttekből álló csoportot, hiszen az eredeti szándékkal bevállalt 1 óra csillagászat másfél órára nyúlt, de ezt a közönség nem nehezményezte.
Csak érdekességként jegyezzük meg, hogy a rédicsi iskolásokat 46 kilométerről a polgármester asszony a falugondnoki busszal hozta el.
A közönség aránya: 8 általános iskolás korú volt a vendégeink között, a többiek a felnőtt korosztályhoz tartoztak.
Az előadásról a Zalaegerszegi Városi TV is beszámolt, az alábbi linken is, 7:20-9:30 percek között megtekinthető:  http://zegtv.hu/hirado-10007/.
Szombathelyen tagtársaink (Varga György, Horváth Tamás, Jandó Attila) jan. 10-én 16:30-tól tartottak volna távcsöves bemutatót. Az akcióra érkező néhány érdeklődővel (összesen kb. 10 fő) a távcsövekről,  mechanikákról és asztrofotózásról beszélgettünk, miközben záporozott a hó.
A Zalaegerszegen 17 órára (jan. 12.) hirdetett távcsöves bemutatón (tartotta: Jandó Attila és Jandó Dániel) meglepetés ért minket: derült volt! Már kezdéskor látszott a Hold. Közben volt kisebb-nagyobb felhősödés, de összességében végig elfogadható volt az idő. Folyamatosan jöttek-mentek a látogatók. Csak néhány percet kellett várni, hogy újra eljöjjön a Hold. A Marsot is megpróbáltuk, de nem volt igazán látványos és a felhők is sokat rontottak az élményen. Szerintünk jól sikerült a bemutató, kb. 50 látogatónak adtunk élményt.

Távcsöves bemutató Zalaegerszeg 2019. január

A zalaegerszegi bemutató képei (Jandó Attila)
A január 11-i, Balatonfűzfőn a Balaton Csillagvizsgálóban szervezett eseményről Jandó Attila és Jandó Dániel hosszabb beszámolót is küldött:

“Amikor először hallottunk a 100 óra csillagászat rendezvényről, még az volt a gondolatom, hogy „de jó is lenne ebből az alkalomból Holdat észlelni Antival, akinek kisujjában van a Hold teljes térképe”. Aztán jöttek a szerveződések, és Kocsis Anti ötletére tovább bővült a program közös bemutatóval és előadással a Vega Csillagászati Egyesületről. Az előadás elkészült, a program meghirdetve, az időjárás nekünk kedvez. Csak az idősíkok véletlen összecsúszása miatt mindez nem egy napra esik. Így lett, hogy pénteken – első gondolatom beteljesült – lehetett egy kiscsoportos észlelés Antival és Lacival, előadás elmaradt, és Antiék nélkülünk tartottak bemutatót szombaton Balatonfűzfőn, mi pedig Zalaegerszegen.

Kis késéssel indultunk Egervárról Danival, de így is éppen a tervezett időben KözEI 17:00-kor értünk Balatonfűzfőre. Ebben az úton poroszkáló szarvasok sem tudtak megakadályozni, mert szerencsére derült, száraz időben, viszonylag kis forgalom mellett tettük meg a 120 km-t. Együtt érkeztünk Kocsis  Antival, és ezúttal egészen a Csillagdáig autózhattunk.

A hideg és némi fényszennyezés ellenére remek vizuális észlelési programot sikerült összehozni a bemelegítő teázás után.

Először a Holdat vettük célba, mivel a Csillagdában éppen Anti korábbi tanítványa születésnapozott, és nekik – 4 vendégnek – sikerült bemutatót tartani a Hold krátereiből. Majd végigvizsgáltuk a Theophilus, a Cyrillus és a Catarina krátereket. Ezek éppen a terminátorra estek, így megfigyelhető volt, ahogy a kráter közepén lévő csúcs először árnyékot vet a kráter oldalára, majd a kettős csúcs közepén átvilágító nap fénye megvilágítja a csúcsok közötti lejtőt.

A kráterek megfigyeléséhez használt műszer a Balaton Csillagda 12 hüvelykes, 3048 mm fókuszú Meade ACF katadioptrikus reflektora volt. 15 és 20 mm okulárokkal csodáltuk meg a fényjátékot a kráterek központi csúcsain.

Ezt követően az Aristarchus krátert néztük meg a hamuszürke fényben a 100 mm-es ED lencsés refraktorral és a Meade főműszerrel.

Ismét visszatértünk a kráterekhez: Posidonius, Plinius és végül az Apollo 17 leszállóhelye a Littrow és Vitronius kráterek között.

A Hold után megfigyeltük a 46P/Wirtanen üstököst 203-szoros nagyítással. Sajnos már jelentősen csökkent a fényessége az üstökösnek. Látványa olyan volt, mint 2018. december 13-án binokulárral.

Az üstökös közelében volt található a HJ 2444 kettőscsillag, melyet John Herschel fedezett fel. Elég nehéz volt megfigyelni, mivel a fényes főcsillag mellett nagyon halvány a kettős másik tagja, és elég közel van hozzá.

Az este folyamán megtekintett másik üstökös a 38P/Stephan–Oterma volt. Daninak ez is könnyen ment, Attilának csak harmadik próbálkozásra sikerült megtalálni.

Végül két kihagyhatatlan objektummal zártuk a napot: az Orion köd 72 fokos látószögű, 40 mm-es okulárral (N=76x), és a Trapézium részletes megfigyelése 15 mm okulárral. Dani persze megtalálta mind a hat csillagot, nekem csak a négy legfényesebb adta meg magát. A záró szám pedig az NGC 2392 (Eszkimó-köd) PL volt, éppen úgy, ahogy emlékeimben élt a 46 cm Dobson után.

20:40 KözEI volt, amikor elindultunk haza, kissé átfagyva, de tartalmas program után.”

A Vega Csillagászati Egyesület három helyszínen négy programmal, tagtársai önkéntes munkájával járult hozzá a 2018. szept. 28-i Kutatók Éjszakája c. országos, ingyenes programrendezvény sikeréhez. Mivel néha-néha csak az utolsó pillanatban derült ki, hogy az ég derült lesz és tagtársaink ráérnek, nem mindig került bele az országos programlistába a hozzájárulásunk, de a látogatottságra így se lehet panaszunk.
Zalaegerszegen egy időben két programmal vettünk részt a Kutatók Éjszakáján a TIT Öveges József Egyesület, a Vega Csillagászati Egyesület és a Magyar Csillagászati Egyesület Zalaegerszegi Helyi Csoportja közös szervezésében.
Először a zalaegerszegi Tudomány és Technika Házában Bánfalvi Péter tartott előadást, melynek címe: A csillagos égbolt „csodái” volt. Ez egy planetáriumi jellegű előadás, utazás az égbolton térben és időben. Az előadáson 37-en voltak a hallgatóság soraiban.
Ezzel egy időben és utána a megyeszékhely Dísz terén tartottunk távcsöves bemutatót, ahol Egyesületünk részéről Ágoston Zsolt, Zelkó Zoltán és Jandó Attila vett részt, később előadása végzetével Bánfalvi Péter és hallgatósága is csatlakozott.
A bemutatón Ágoston Zsolt binokulárját és a TIT 100/1000-es Zeiss refraktorát használtuk.
Péterrel már fél nyolc körül felállítottuk a TIT távcsövét a tér észak-keleti sarkán, ahonnan kezdetben csak a Szaturnuszt tudtuk megfigyelni. A bemutató kisebb nehézséggel indult, mivel a Dísz tér közepén álló rózsaszín fényű lámpa bevilágította az egész teret. Így a látómezőben is a fekete helyett rózsaszínű égbolt előtt figyelhettük meg a Szaturnuszt. Sajnos a holdjai a fényszennyezés miatt nem voltak láthatók.
A láthatósági korlátok miatt először mindenki a Szaturnuszt csodálhatta meg, mivel a Mars még nem volt kedvező pozícióban. De Zsolt könnyen mozgatható állványos binokulárjával segített fenntartani az érdeklődést a Mars gyors bemutatásával, amíg a sorban állók még a Szaturnusz megfigyelésére vártak.
Összességében 50-60 főnek sikerült élményeket szerezni ezúttal is.
A szokásos kérdések tegnap valahogy elmaradtak: például csak ketten kérdezték meg, hogy mennyibe kerül ez a távcső, és csak egy kérdés volt arra, hogy milyen messze lehet ellátni vele.
Korábbi tapasztalatokból kiindulva Jandó Attila felkészült a Mars és a Szaturnusz lexikális anyagából. Ami hasznosnak is bizonyult több esetben, de mégis mintha a legtöbb látogatót a Szaturnusz átmérője érdekelte volna.
Meglepően sok fiatal jött el; ez lehet, hogy az egy időben zajló Sörfesztiválnak is köszönhető volt. Eddigi tapasztalatunk az volt, hogy főleg a nagyszülők hozzák el a 7-8 éves unokáikat. Tegnap viszont 8-10 középiskolás korú fiatal is érdeklődött, köztük olyan is, aki szeretne hobbi szinten csillagászattal foglalkozni (lehet, hogy észlelő hétvégén is viszont látjuk majd).
Többen szerették volna látni a Holdat, de végül mégsem volt türelmük kivárni, hogy előbukkanjon a házak mögül. Így azt vettük észre 22 óra körül, hogy mindenki elment. Már éppen összepakoltunk volna, amikor csak magunk szórakoztatására célba vettük a Hold krátereit. Ekkor újabb látogatók érkeztek – kb. 10 főnek sikerült a Holdat bemutatni. Közülük három fiatal srác egész hosszan maradt velünk, sok kérdést tettek fel Zolinak, közben bele-bele nézve a távcsőbe.
Miután a kérdések és a látogatók elfogytak, 22:30 után összepakoltunk, és Zolival, Zsolttal egy jól megérdemelt sör mellett zártuk az esti programot. (Jandó Attila)
Szombathelyen is volt járdacsillagászat a Kutatók Éjszakája program keretében. A bemutatót Varga György és Horváth Tamás tartotta. Gyuri a saját készítésű 130/1000-es, Tamás pedig a 250/1200-as távcsövével érkezett a helyszínre, ahol már várt rájuk Keszthelyi Sándor és Sragner Márta. A távcsövek felállítása után röviddel meg is jelentek az első érdeklődők. Első körben a bolygók, a Mars és a Szaturnusz kerültek bemutatásra, de a helyi adottságokat kihasználva mély-ég objektumok is távcsővégre kerültek, mégpedig az M13 a Herkulesben, az M103 és az NGC 457 (Bagoly-, más becenevén  ET-halmaz) a Kassziopejában, és az M57, a Gyűrűs-köd a Lírában. A nyolc óra után felbukkanó űrállomás sem maradt kérdezz-felelek-szerű beszélgetés nélkül. A Hold körülbelül 10 óra magasságában emelkedett a házak fölé. Sajnos a beboruló égbolt nem hagyott sok időt a megfigyelésére, de volt, aki pont a Hold előtt elúszó fátyolfelhőket tartotta a legérdekesebb látványnak. A bemutatón többnyire a fiatalabb korosztály képviseltette magát, ők jellemzően kisebb csoportokban érkeztek, de akadtak egyéni látogatók is. Az este alatt körülbelül 30 ember pillantott a távcsövekbe. (Horváth Tamás)
VCSE - Távcsöves bemutató Szombathelyen 2018. szept. 28-án a Kutatók Éjszakáján - Horváth Tamás felvétele
VCSE – Távcsöves bemutató Szombathelyen 2018. szept. 28-án a Kutatók Éjszakáján – Horváth Tamás felvétele
Csizmadia Ákos pedig  a Diósjenői Erdei Szabadidőparkba vitt csillagászati témákat és élményt a Kutatók Éjszakájának keretében. Sajnos “sikerült” úgy szervezni a programot, hogy a többek által jelzett 20:30 NYISZ körüli tűzgömbről lemaradtak a résztvevők: akkor épp’ előadáson ültek a teremben.
5 gyerek és 10 felnőtt vendég először egy gyerekekre optimalizált “A csillagok világa” előadást követett végig – a Naprendszer és az azon túli világ ismertetése között kivonultunk az ég alá, és az előadások  illusztrálásaként távcsövezést iktattunk be: szabad szemes célpontok a könnyen felismerhető csillagképek, majd különböző nagyításokkal a Szaturnusz, a Mars, az Androméda-köd, – mindezek még az első előadás aláfestéseként – 20 óra után az ISS átvonulása (már a második, Izsák Imre életére felhúzott előadás felvezetéseként) az Arcturustól a  Polaris felé tartó útvonalon.
A második előadás és némi kézzelfogható alapvető távcsőismeret (Newton, lencsés és binokulár távcsövekkel való ismerkedés) után a kelő Holdat kaphattuk még távcsővégre Diósjenőn. (Csizmadia Ákos)