Az utóbbi években, a megnövekedett távcsőidőknek, érzékenyebbek detektoroknak, a témára fordítható több munkaórának, a számítástechnika fejlődésének köszönhetően már időről-időre előfordul, hogy előre tudjuk jelezni, ha egy meteor vagy kisbolygó a Földbe csapódik. A 2013-ban Cseljabinszk felett felrobbant 17 méteres kisbolygó 1500 könnyű sérültet és mintegy 15 millió dolláros kárt hagyott maga után, aminek nagyobb része megelőzhető lett volna, ha nem váratlanul érkezik az égitest. Az előrejelzéseknek tehát akár bolygóvédelmi szempontjai is lehetnek, ami az ilyen irányú kutatásoknak a puszta tudományos érdekességén túli fontosságára is felhívja a figyelmet.
Bár nagyméretű, kontinentális vagy globális méretekben katasztrófát okozni képes kisbolygó nem ismert jelenleg (2022. márc. 12-én), a 2013-as cseljabinszki eset is rávilágít arra, hogy regionális méretekben keletkezhet személyi sérülés és anyagi kár. A nagyobb, kb. 1 km-es kisbolygók pályája ismert és talán a Földre veszélyes kisebbek pályája is felfedezésre került, de a kisebbek közül a legtöbb még ismeretlen.
A kb. négyméteres 2008 TC3 kisbolygót 2008. október 6-án fedezték fel, 11 órával később már előre is jelezték a Földbe történő becsapódását, ami 2008 október 7-én meg is történt, meteoritjait később meg is találták. A 2014. január 1-én felfedezett 2-4 méter közöttire becsült 2014 AA jelű kisbolygó becsapódását másnapra tették, ami az év jan. 2-án be is következett. A hasonló méretű 2018 LA kisbolygót 2018. június 2-án fedezték fel, de ebben az esetben a pontos helyet a becsapódásra nem tudták előrejelezni, később mégis találtak belőle meteoritokat. E három esetről részletesebben itt írtunk.
A negyedik sikeres előrejelzés a 2019 MO kisbolygó becsapódása volt, amiről itt lehet olvasni.
2022-ben pedig az ötödik sikeres előrejelzés következett be. A 2022 EB5 jelű kisbolygót Sárneczky Krisztián fedezte fel a Piszkéstetői Obszervatóriumból 2022. március 11-én 21:22 UT-kor (ez egy órával korábbi, mint a magyar téli időszámítás). Mérete a méteres tartományba eshetett, pontosabban még nem ismert. Két órával felfedezése után a norvégiai Jan Mayen szigettől délnyugatra a tengerbe esett.
A facebookon a felfedező az alábbi beszámolót osztotta meg:
„Egy másfél órával ezelőtt felfedezett 1-2 méteres kisbolygóm 22:23-kor becsapódik Izlandtól északra.”
A részletek pedig szintén a saját billentyűzetéből:
„Tegnap este helyi idő szerint 20:24-kor egy korábban ismeretlen, 17 magnitúdó körüli kisbolygó tűnt fel a piszkéstetői 60 cm-es Schmidt-távcsővel készített képeimen. A fél órával később készült megerősítő felvételek alapján derült ki, hogy 22:22-körül el fogja érni a légkörünket, a további mérések pedig azt is megmutatták, hogy Izlandtól kb. 500 km-rel északra, a Norvég-tenger felett lesz a robbanás. A mellékelt két animáció a felfedező és a megerősítő felvételeket mutatja, amelyeken jól látható, hogy fél óra alatt mennyit nőtt a sajátmozgása (mindegyik kép 6 másodperces expozícióval készült). Ekkor még kb. 100 ezer km-re volt tőlünk, de gyorsan közeledett. Ennek térbeli helyzetét mutatja a harmadik ábra (forrás: Minor Planet Center). A fényesség alapján becsült méret 2 méter körüli volt, a légköri robbanás keltette infrahangok szerint talán kicsit nagyobb, 3-4 méteres lehetett. Ez volt az ötödik eset, hogy egy becsapódó égitestet még az esemény előtt sikerült felfedezni. A kisbolygó később a 2022 EB5 jelölést kapta, bár keringeni már nem nagyon fog…”
A kisbolygó a felfedezéskor csak 108 ezer km-re volt a Földtől, jóval a Hold pályáján belül járt már és így elég jelentős elmozdulása volt az első és kontrolképek (52″/perc) között.
A fefedezést hozó képek itt megtekinthetők: https://www.facebook.com/100001167188593/videos/pcb.7887789161247071/1007406366854180
Valószínűleg a becsapódás infrahangját rögzítették ezen az észlelésen (részletek itt):
