A Vega Csillagászati Egyesület három helyszínen négy programmal, tagtársai önkéntes munkájával járult hozzá a 2018. szept. 28-i Kutatók Éjszakája c. országos, ingyenes programrendezvény sikeréhez. Mivel néha-néha csak az utolsó pillanatban derült ki, hogy az ég derült lesz és tagtársaink ráérnek, nem mindig került bele az országos programlistába a hozzájárulásunk, de a látogatottságra így se lehet panaszunk.
Zalaegerszegen egy időben két programmal vettünk részt a Kutatók Éjszakáján a TIT Öveges József Egyesület, a Vega Csillagászati Egyesület és a Magyar Csillagászati Egyesület Zalaegerszegi Helyi Csoportja közös szervezésében.
Először a zalaegerszegi Tudomány és Technika Házában Bánfalvi Péter tartott előadást, melynek címe: A csillagos égbolt „csodái” volt. Ez egy planetáriumi jellegű előadás, utazás az égbolton térben és időben. Az előadáson 37-en voltak a hallgatóság soraiban.
Ezzel egy időben és utána a megyeszékhely Dísz terén tartottunk távcsöves bemutatót, ahol Egyesületünk részéről Ágoston Zsolt, Zelkó Zoltán és Jandó Attila vett részt, később előadása végzetével Bánfalvi Péter és hallgatósága is csatlakozott.
A bemutatón Ágoston Zsolt binokulárját és a TIT 100/1000-es Zeiss refraktorát használtuk.
Péterrel már fél nyolc körül felállítottuk a TIT távcsövét a tér észak-keleti sarkán, ahonnan kezdetben csak a Szaturnuszt tudtuk megfigyelni. A bemutató kisebb nehézséggel indult, mivel a Dísz tér közepén álló rózsaszín fényű lámpa bevilágította az egész teret. Így a látómezőben is a fekete helyett rózsaszínű égbolt előtt figyelhettük meg a Szaturnuszt. Sajnos a holdjai a fényszennyezés miatt nem voltak láthatók.
A láthatósági korlátok miatt először mindenki a Szaturnuszt csodálhatta meg, mivel a Mars még nem volt kedvező pozícióban. De Zsolt könnyen mozgatható állványos binokulárjával segített fenntartani az érdeklődést a Mars gyors bemutatásával, amíg a sorban állók még a Szaturnusz megfigyelésére vártak.
Összességében 50-60 főnek sikerült élményeket szerezni ezúttal is.
A szokásos kérdések tegnap valahogy elmaradtak: például csak ketten kérdezték meg, hogy mennyibe kerül ez a távcső, és csak egy kérdés volt arra, hogy milyen messze lehet ellátni vele.
Korábbi tapasztalatokból kiindulva Jandó Attila felkészült a Mars és a Szaturnusz lexikális anyagából. Ami hasznosnak is bizonyult több esetben, de mégis mintha a legtöbb látogatót a Szaturnusz átmérője érdekelte volna.
Meglepően sok fiatal jött el; ez lehet, hogy az egy időben zajló Sörfesztiválnak is köszönhető volt. Eddigi tapasztalatunk az volt, hogy főleg a nagyszülők hozzák el a 7-8 éves unokáikat. Tegnap viszont 8-10 középiskolás korú fiatal is érdeklődött, köztük olyan is, aki szeretne hobbi szinten csillagászattal foglalkozni (lehet, hogy észlelő hétvégén is viszont látjuk majd).
Többen szerették volna látni a Holdat, de végül mégsem volt türelmük kivárni, hogy előbukkanjon a házak mögül. Így azt vettük észre 22 óra körül, hogy mindenki elment. Már éppen összepakoltunk volna, amikor csak magunk szórakoztatására célba vettük a Hold krátereit. Ekkor újabb látogatók érkeztek – kb. 10 főnek sikerült a Holdat bemutatni. Közülük három fiatal srác egész hosszan maradt velünk, sok kérdést tettek fel Zolinak, közben bele-bele nézve a távcsőbe.
Miután a kérdések és a látogatók elfogytak, 22:30 után összepakoltunk, és Zolival, Zsolttal egy jól megérdemelt sör mellett zártuk az esti programot. (Jandó Attila)
Szombathelyen is volt járdacsillagászat a Kutatók Éjszakája program keretében. A bemutatót Varga György és Horváth Tamás tartotta. Gyuri a saját készítésű 130/1000-es, Tamás pedig a 250/1200-as távcsövével érkezett a helyszínre, ahol már várt rájuk Keszthelyi Sándor és Sragner Márta. A távcsövek felállítása után röviddel meg is jelentek az első érdeklődők. Első körben a bolygók, a Mars és a Szaturnusz kerültek bemutatásra, de a helyi adottságokat kihasználva mély-ég objektumok is távcsővégre kerültek, mégpedig az M13 a Herkulesben, az M103 és az NGC 457 (Bagoly-, más becenevén  ET-halmaz) a Kassziopejában, és az M57, a Gyűrűs-köd a Lírában. A nyolc óra után felbukkanó űrállomás sem maradt kérdezz-felelek-szerű beszélgetés nélkül. A Hold körülbelül 10 óra magasságában emelkedett a házak fölé. Sajnos a beboruló égbolt nem hagyott sok időt a megfigyelésére, de volt, aki pont a Hold előtt elúszó fátyolfelhőket tartotta a legérdekesebb látványnak. A bemutatón többnyire a fiatalabb korosztály képviseltette magát, ők jellemzően kisebb csoportokban érkeztek, de akadtak egyéni látogatók is. Az este alatt körülbelül 30 ember pillantott a távcsövekbe. (Horváth Tamás)
VCSE - Távcsöves bemutató Szombathelyen 2018. szept. 28-án a Kutatók Éjszakáján - Horváth Tamás felvétele
VCSE – Távcsöves bemutató Szombathelyen 2018. szept. 28-án a Kutatók Éjszakáján – Horváth Tamás felvétele
Csizmadia Ákos pedig  a Diósjenői Erdei Szabadidőparkba vitt csillagászati témákat és élményt a Kutatók Éjszakájának keretében. Sajnos “sikerült” úgy szervezni a programot, hogy a többek által jelzett 20:30 NYISZ körüli tűzgömbről lemaradtak a résztvevők: akkor épp’ előadáson ültek a teremben.
5 gyerek és 10 felnőtt vendég először egy gyerekekre optimalizált “A csillagok világa” előadást követett végig – a Naprendszer és az azon túli világ ismertetése között kivonultunk az ég alá, és az előadások  illusztrálásaként távcsövezést iktattunk be: szabad szemes célpontok a könnyen felismerhető csillagképek, majd különböző nagyításokkal a Szaturnusz, a Mars, az Androméda-köd, – mindezek még az első előadás aláfestéseként – 20 óra után az ISS átvonulása (már a második, Izsák Imre életére felhúzott előadás felvezetéseként) az Arcturustól a  Polaris felé tartó útvonalon.
A második előadás és némi kézzelfogható alapvető távcsőismeret (Newton, lencsés és binokulár távcsövekkel való ismerkedés) után a kelő Holdat kaphattuk még távcsővégre Diósjenőn. (Csizmadia Ákos)

Vasárnap este (2017. aug. 13.) végre derült volt, így összeraktuk az egyesületi 458/1900-as Dobsont. Az észlelési beszámoló majd később, de ami legnagyobb látványosság volt, azt itt olvashatjátok:

Amíg én még csak a keresőtérképet lapozgattam, Dani beállította az M15 gömbhalmazt.
Időpont: 20:19 UT.
Távcső: 458/1900 Dobson
Nagyítás: 68x
Átlátszóság: 20:00 UT-kor még 6-7, majd sajnos romlott 4-5-re fokozatosan 2 óra alatt. Nyugodtság: 7.

Az M15 szerkezete nagyon jól kirajzolódik, egészen magig csillagokra bontható. A benne lévő planetáris köd nem látszik.

És akkor megtörtént…

Amíg az M15-öt néztem (ami a látómezőnek kb. 1/4-ét foglalja el a 28-as Apex okulárban, egy Perseida-meteor átszáguldott az M15 mellett éppen a látómező “szabad” 3/4-ét átszelve.

Dani nulla és -1 magnitúdóra becsülte szabad szemmel. Az okulárban nézve egy gyorsan felfényesedő fénycsíkot láttam, ami lassan elhalványuló nyomot hagyott maga után.

2017. május 19-én (pénteken) 21-00 óra között nyilvánosan (a facebookon) meghirdetett csillagászati távcsöves bemutatót tartottunk Vasszécsény mellett.
Még friss az élmény, így hazaérve a bemutatóról, hát leírom, ahogy illik: fénykép nem készült, mert ez is a kapkodós szervezés következménye (gyakorlatilag előtte nap döntöttük csak el a bemutatót). Ahogy az is, hogy négyen voltunk, pedig további nyolcra számítottam, mert ígérte, hogy eljön. De mi így is jól éreztük magunkat, és jó volt látni, ahogy rácsodálkoznak az égre: “Jé, mennyi csillag!”. Szóval nem is kell távcső, elég, ha kiviszünk valakit a sötét ég alá. Jandó Dániel 150/750-es Newtonjával (SW-gyártmány) észleltünk 21:00-tól éjfélig (NYISZ szerint).
A távcső felállítása után rögtön feladatot kaptak a vendégek: ki találja meg a Polarist, hogy pólusra tudjak állni.
Aztán jöhetett a Jupiter a négy Galilei-holddal, meg felhősávokkal, először 25 mm-es, majd 10 mm-es és végül 10 mm+2x Barlow nagyítással (ezek 30x, 75x, ill. 150x-es nagyításoknak felelnek meg rendre). A felhősávok a Jupiteren és a derült ég itt a Földön lelkesítette a kis csapatot. Majd csillagképek ismertetése (részemről némi bénázással – a Coma Berenices helyét benéztem). Hanna – Tamás kollégám 13 éves lánya – rengeteg kérdést tett fel fekete lyukakról, galaxisokról, gömbhalmazról, és tényleg érdekelte, és jókat kérdezett. Aztán ahogy sötétebb lett, rámentünk a látványosabb mélyég objektumokra: M13, M82, M81, M65-M66, M92, M51. Valahogy az M57-et nem találtuk meg a látómezőben, pedig a GOTO nem téved (csak néha – a szerk.).
Végül levezetésként beszélgettünk távolságokról, fényességről, galaxisok ütközéséről, meteorokról, meg hol hogyan érdemes észlelni, mekkora távcsövek vannak, hogyan fedeznek fel exobolygókat. Szerencsére a szerény ismeretem elég volt a kielégítő válaszra. Majd a végén jött a legérdekesebb, amit nem tudok mi volt, de Ti talán segítetek:
Az történt, hogy 23:36 NYISZ-kor a Jupiter és a Denebola között kb. pár tized másodperce egy Jupiternél sokkal fényesebb -4 vagy -5 mg-sra becsülhető felvillanást láttam. Csak én néztem éppen arra, de a többiek (még aki háttal állt, az is) egyből észrevették a villanást, és kérdezték, hogy ez mi volt. Én elsőre Iridium-flare-re gyanakodtam, de ahhoz túl gyors volt. Megnéztem, a Heavens above szerint nem is volt jelezve Iridium-fler. Nem is mozgott, csak felvillant és elhalványult. Másik tippem, hogy egy meteor éppen felénk tartott – lehetséges, hogy pontszerű felvillanásnak láttam?
A szerk megj.: a leírás tűgömbre vall, a pár tizedmásodperc lehetséges, ha a tűzgömb az észlelőhöz képest nagyon kis szög alatt jött.
Szóval a kis létszám ellenére jó volt! Ha jó lesz az ég és lesz érdeklődő, akkor kedden vagy szerdán is kimegyek.
Derült eget!
Ma este végre eltakarodtak a hófelhők, és derült estének vághattunk neki Egerváron.
Igaz erős szél volt, meg hideg is, és dél felől újra tornyosulni kezdett némi felhő réteg. Ez elég volt ahhoz, hogy rapid észlelésre váltsunk: Newton bent maradt a meleg szobában és binokulárral + állvánnyal mentünk ki.

Átlátszóság: 6
Nyugodság: 2
Hőmérséklet: +2 fok (de -5nek érezhető)

A Karácsonykor szokásos fényszennyezés elől a garázs és ház közötti területre menekültünk: Ez azt jelenti, hogy pazar ég Zentiben, +30 fok felett délen (ugye a felhők), és északon 30 felett a szomszéd háza miatt. K és Ny tűzfalak takarásában, de még Hattyú nyugta éppen látszik.

Távcső: 15×70 Scopium binokulár.

Az észlelést UT19:00-kor kezdtük, és 20:02-kor fejeztük be.

Bemelegítésnek Orion-köd: ragyogó szálas szerkezet a 2 központi csillag körül.

Dani megkereste az M78-at. Számomra ez egy kis kifli a csillagok nagy kiflijén belül. A kis kifli jobb alsó része fényesebb, ezt vettem először észre.
Dani megtalálta M1-et, én nem láttam, csak sejtettem, de “leírhatatlan” volt.
Majd ugrás a nagy kedvencre: M82-M81 balról jobbra ebben a sorrendben. Gyorsan kereshető és található binokulárral is, ha már tudod mit keresel. A látómezőben balra fent M82 csíkja, tőle jobbra kb 4 óránál M81 terül el.
Ha pedig a Hattyú még látszik és nem kell a nyakunkat kitörni mint nyáron legyen valami onnét is:  Dani újabb célpontja a Sadr környéki ködösségek voltak. Na ezt inkább csak sejtettem, de utána megnézve Stellárium képét igazolódott, hogy amit sejtettem az ott is van – de azért nagyon halvány. Ha nem tudod mit keresel nem találod meg.
Még csak a kíváncsiság kedvéért Fátyol-ködre is vessünk egy pillantást. Igaz elég alacsonyan van, de látszik. (nem olyan szépen mint Gyuri Dobsonjában).
Ekkor már nagyon összefagytam, így jöhet a nyaktörő M31 csípőből tüzeléssel. Ismét nagy élmény volt mint mindig.

Kár lett volna kihagyni ezt látványos 1 órát.
Használjátok ki amíg szép idő van!
Derült eget kívánok!

Ha valaki nem tudná, hogy mi van 12.28-án: Aprószentek.

Ma délután figyelhettük meg a Merkúr átvonulását a Nap előtt. Danival délután Egerváron kezdtük a megfigyelést derült időben. Vizuálisan észleltünk 150/750-es Newtonnal, 75x-ös nagyítással.
VCSE - Merkúr-átvonulás
VCSE – Merkúr-átvonulás
Igazából nagyobb Merkúrra számítottam. Valahogy még élénk volt a Vénusz emléke. De így is sikerült megbarátkozni a látvánnyal. A 2. kontaktus jól megfigyelhető volt, utána még fél órán át kísérhettük figyelemmel, ahogy a Merkúr egyre beljebb hatol a Nap fehérségébe.
VCSE - Merkúr-átvonulás - Jandó Attila
VCSE – Merkúr-átvonulás – Jandó Attila
Aztán összecsomagoltunk és irány Zalaegerszeg,  Dísz tér. Megígértem Péternek, hogy segítünk a bemutatón. Mire odaértünk Péter már az egyik távcsövet fel is állította. Miután elkészült  a másodikkal, kipakoltuk mi is a Newtont.
Az emberek pedig egyre bátrabban jöttek és kérdeztek és megfigyeltek. Voltak lelkesebbek, akik sokat kérdeztek, volt, aki nem mert belenézni a távcsőbe.
A délután folyamán 5-10 perc megfigyelés majd felhőszünet váltakozott. Péter lelkesen magyarázott a látogatóknak, közben egyre több ismerős és tagtársunk is megérkezett: Cseh Ferenc, Ágoston Zsolt, Csizmadia István, Szente Hajnalka… (ha valakit kifelejtettem elnézést kérek).