Az elmúlt 2 nap látványossága az 1994 PC1 kisbolygó, melyről már olvashattatok a VCSE honlapján. Ezúttal a 2022.01.19. esti vizuális észlelési élményeimet osztom meg veletek.

VCSE – Látómező-rajz az 1994 PC1 kisbolygóészlelésről. Látómező: 0,75 fok. Távcső: 458/1900 Dobson. Nagyítás: 68x. – Ceruzarajz, Jandó A.

Olvasd tovább

VCSE - A sarkcsillag (Stella Polaris) és környéke nyári alpesi fenyvessel - Fotó: Román Dávid
VCSE – A Sarkcsillag (Stella Polaris) és környéke nyári alpesi fenyvessel az észlelőrétünkről – Fotó: Román Dávid

Olyan észlelőhétvégén vagyunk túl, hogy még mindig kavarognak bennünk az élmények, és feldobódunk, ha csak rájuk gondolunk. Az ég annyira jó volt, hogy a 46 cm-esben a Türkizkék Golyó nevű planetáris köd tényleg türkizkékben látszódott, és még csak mereszteni sem kellett a szemet, egyből jött a színe szűrő nélkül

Olvasd tovább

Írott-kői kilátó előtt háttérben analemma rajzzal
VCSE – Írott-kői kilátó előtt, a háttérben analemma-rajzzal – Fotó: Jandó Attila

A napokban sikerült teljesíteni az Írottkő-túra 35 km-es távját. És hogy ez miért érdekes? A képen látható, hogy itt kapcsolódik össze két hobbim: a túrázás és a csillagászat. A fotó a háttérben az Írott-kői kilátó oldalán lévő analemma-rajzot mutatja be, és a magyarázó szöveg németül a napórához. A napóra hiányzik erről a képről. A jövő évi Írottkő-túrán szívesen megmutatom bármelyik amatőrcsillagász túrázónak. (2020-ban lesz 70 km-es táv is). A napórát a következő fényképen láthatjuk, melyet egy korábbi túrámon készítettem, a napóra szerint éppen délben. A telefon szerint 2019. 04. 19-én 13:50-kor.

Napóra az országhatár felett.
Napóra az országhatár felett.

A napórát az ausztriai Rohonc városa állította fel 1999-ben. Erről az eseményről, és a napóra használatáról olvasható németül egy rövid szöveg fordított analemma rajzzal, mely segít a pontos idő leolvasásában. A tábla szövege nagy méretben az alábbi képen látható:

Magyarázó szöveg analemmával
Magyarázó szöveg analemmával

Arra kérlek benneteket, hogy aki kirándulása vagy utazása során csillagászati vonatkozású helyekkel találkozik, ossza meg velünk egy rövid leírásban. Egy cikk keretében megjelentetjük itt a honlapon.

VCSE - Az esti szürkületben Csizmadia Míra figyeli a Holdat egy 70/750-es, Celestron-gyártmányú Makszutov-Cassegrain távcsővel. Figyeljük meg a rendkívül hordozható távcsövet és állványát. - Csizmadia Ákos felvétele
VCSE – Az esti szürkületben Csizmadia Míra figyeli a Holdat egy 70/750-es, Celestron-gyártmányú Makszutov-Cassegrain távcsővel a Csillagászat Napján, az ágasvári turistaház vendégeinek tartott bemutatón. – Csizmadia Ákos felvétele
A Csillagászat napja évente kétszer: egy tavaszi és egy őszi első negyed-beli holdfázishoz közeli rendezvény, amit világszerte megtartanak. A Vega Csillagászati Egyesület  és a TIT Öveges József Egyesület szervezésében a „Csillagászat napja” zalaegerszegi programjai:
Május 10. péntek: Zalaegerszeg, Apáczai ÁMK
19.00: Rakétatechnika az űrkutatás és a csillagászat szolgálatában
Előadó: Jandó Attila
20.00: Távcsöves bemutató (derült égbolt esetén) és ismerkedés a csillagképekkel
Előadók: Bánfalvi Péter, Jandó Attila
Május 11. szombat: Zalaegerszeg, Landorhegy, Landorhegyi u. 32. előtti park
20.00: Távcsöves bemutató és ismerkedés a csillagképekkel
Előadók: Bánfalvi Péter, Jandó Attila
Csak derült égbolt esetén megtartásra kerülő program!
Május 13. hétfő: Zalaegerszeg, Dísz tér 7. II. emelet
19.00: Emberek a Holdon (Az Apollo-program)
Előadó Bánfalvi Péter
20.00: Dísz tér: Távcsöves bemutató (derült égbolt esetén) és ismerkedés a csillagképekkel
Előadók: Bánfalvi Péter, Jandó Attila
A Vega Csillagászati Egyesület (VCSE) és a Gothard Jenő Csillagászati Egyesület (GAE) közösen tart csillagászati ismertetőket Szombathelyen a Fő téren. Időpont: 2019. május 11. 18:00-tól. Utána, derült időjárás esetén, sötétedéstől ugyanott járdacsillagászati bemutatóra kerül sor. Frissítés 2019. május 11. 19:38-kor: a szombathelyi program a rossz idő miatt elmarad!
A programok ingyenesek, a részvételnek csak a terem kapacitása szab határt.
Más helyszíneken sorra kerülő, más szervezetek programjairól listát az MCSE oldala közöl.

Sajnos Európában a január nem éppen arról ismert, hogy különösebben sok derült éjszaka lenne. Ezért érthetetlen, hogy az IAU miért ekkorra szervezi a 100 óra csillagászat akcióját. Jobb lenne a déli és az északi féltekére külön, fél év eltéréssel időzíteni… Ennek ellenére sikerekről számolhatunk be!

Bánfalvi Péter “űridegenvezető” örömmel tudatta, hogy a 2019. január 10-én 16 órára meghirdetett „Utazás a Naprendszerben és azon is túl” című előadása sikerrel lezajlott. A látványos diasorral és filmbejátszásokkal színesített előadáson a 40 fős teremben, mint „űrbuszban”, minden hely elkelt. A videó szerint ketten nem kötötték be a biztonsági öveket és elúszkáltak a helyükről. Másik két utasunk engedély nélkül elhagyta a buszt és a Holdon szaladgálni kezdett. Egyikük talált egy holdautót és az Appenninek lábánál, az Apolló 15 leszállási helyén azzal száguldozott.
Minden olyan égitestre leszálltunk, amelyikre ezt korábban űrszondák megtették, így a Vénusz és a Mars bolygókra, továbbá a Szaturnusz Titán nevű holdjára is. A többi égitest közelében több-kevesebb ideig nézelődtünk. Ezek után magasabb sebességre kapcsolva megszemléltük Galaxisunk több látványos alakzatát, majd körülnéztünk a galaxisok világában. A visszafelé vezető úton már nem terhelte az előadó a zömében felnőttekből álló csoportot, hiszen az eredeti szándékkal bevállalt 1 óra csillagászat másfél órára nyúlt, de ezt a közönség nem nehezményezte.
Csak érdekességként jegyezzük meg, hogy a rédicsi iskolásokat 46 kilométerről a polgármester asszony a falugondnoki busszal hozta el.
A közönség aránya: 8 általános iskolás korú volt a vendégeink között, a többiek a felnőtt korosztályhoz tartoztak.
Az előadásról a Zalaegerszegi Városi TV is beszámolt, az alábbi linken is, 7:20-9:30 percek között megtekinthető:  http://zegtv.hu/hirado-10007/.
Szombathelyen tagtársaink (Varga György, Horváth Tamás, Jandó Attila) jan. 10-én 16:30-tól tartottak volna távcsöves bemutatót. Az akcióra érkező néhány érdeklődővel (összesen kb. 10 fő) a távcsövekről,  mechanikákról és asztrofotózásról beszélgettünk, miközben záporozott a hó.
A Zalaegerszegen 17 órára (jan. 12.) hirdetett távcsöves bemutatón (tartotta: Jandó Attila és Jandó Dániel) meglepetés ért minket: derült volt! Már kezdéskor látszott a Hold. Közben volt kisebb-nagyobb felhősödés, de összességében végig elfogadható volt az idő. Folyamatosan jöttek-mentek a látogatók. Csak néhány percet kellett várni, hogy újra eljöjjön a Hold. A Marsot is megpróbáltuk, de nem volt igazán látványos és a felhők is sokat rontottak az élményen. Szerintünk jól sikerült a bemutató, kb. 50 látogatónak adtunk élményt.

Távcsöves bemutató Zalaegerszeg 2019. január

A zalaegerszegi bemutató képei (Jandó Attila)
A január 11-i, Balatonfűzfőn a Balaton Csillagvizsgálóban szervezett eseményről Jandó Attila és Jandó Dániel hosszabb beszámolót is küldött:

“Amikor először hallottunk a 100 óra csillagászat rendezvényről, még az volt a gondolatom, hogy „de jó is lenne ebből az alkalomból Holdat észlelni Antival, akinek kisujjában van a Hold teljes térképe”. Aztán jöttek a szerveződések, és Kocsis Anti ötletére tovább bővült a program közös bemutatóval és előadással a Vega Csillagászati Egyesületről. Az előadás elkészült, a program meghirdetve, az időjárás nekünk kedvez. Csak az idősíkok véletlen összecsúszása miatt mindez nem egy napra esik. Így lett, hogy pénteken – első gondolatom beteljesült – lehetett egy kiscsoportos észlelés Antival és Lacival, előadás elmaradt, és Antiék nélkülünk tartottak bemutatót szombaton Balatonfűzfőn, mi pedig Zalaegerszegen.

Kis késéssel indultunk Egervárról Danival, de így is éppen a tervezett időben KözEI 17:00-kor értünk Balatonfűzfőre. Ebben az úton poroszkáló szarvasok sem tudtak megakadályozni, mert szerencsére derült, száraz időben, viszonylag kis forgalom mellett tettük meg a 120 km-t. Együtt érkeztünk Kocsis  Antival, és ezúttal egészen a Csillagdáig autózhattunk.

A hideg és némi fényszennyezés ellenére remek vizuális észlelési programot sikerült összehozni a bemelegítő teázás után.

Először a Holdat vettük célba, mivel a Csillagdában éppen Anti korábbi tanítványa születésnapozott, és nekik – 4 vendégnek – sikerült bemutatót tartani a Hold krátereiből. Majd végigvizsgáltuk a Theophilus, a Cyrillus és a Catarina krátereket. Ezek éppen a terminátorra estek, így megfigyelhető volt, ahogy a kráter közepén lévő csúcs először árnyékot vet a kráter oldalára, majd a kettős csúcs közepén átvilágító nap fénye megvilágítja a csúcsok közötti lejtőt.

A kráterek megfigyeléséhez használt műszer a Balaton Csillagda 12 hüvelykes, 3048 mm fókuszú Meade ACF katadioptrikus reflektora volt. 15 és 20 mm okulárokkal csodáltuk meg a fényjátékot a kráterek központi csúcsain.

Ezt követően az Aristarchus krátert néztük meg a hamuszürke fényben a 100 mm-es ED lencsés refraktorral és a Meade főműszerrel.

Ismét visszatértünk a kráterekhez: Posidonius, Plinius és végül az Apollo 17 leszállóhelye a Littrow és Vitronius kráterek között.

A Hold után megfigyeltük a 46P/Wirtanen üstököst 203-szoros nagyítással. Sajnos már jelentősen csökkent a fényessége az üstökösnek. Látványa olyan volt, mint 2018. december 13-án binokulárral.

Az üstökös közelében volt található a HJ 2444 kettőscsillag, melyet John Herschel fedezett fel. Elég nehéz volt megfigyelni, mivel a fényes főcsillag mellett nagyon halvány a kettős másik tagja, és elég közel van hozzá.

Az este folyamán megtekintett másik üstökös a 38P/Stephan–Oterma volt. Daninak ez is könnyen ment, Attilának csak harmadik próbálkozásra sikerült megtalálni.

Végül két kihagyhatatlan objektummal zártuk a napot: az Orion köd 72 fokos látószögű, 40 mm-es okulárral (N=76x), és a Trapézium részletes megfigyelése 15 mm okulárral. Dani persze megtalálta mind a hat csillagot, nekem csak a négy legfényesebb adta meg magát. A záró szám pedig az NGC 2392 (Eszkimó-köd) PL volt, éppen úgy, ahogy emlékeimben élt a 46 cm Dobson után.

20:40 KözEI volt, amikor elindultunk haza, kissé átfagyva, de tartalmas program után.”