Címke: kisbolygó

Üstökös- és kisbolygóadatok frissítése a Stellariumban és a Cartes du Cielben (SkyChart-ban) – Csizmadia Szilárd

Különböző planetáriumprogramokban rendszeres frissítések nélkül az üstökös- és kisbolygópozíciók rosszak lehetnek. Akár több csillagképpel odébb is lehet az üstökös, mint ahová ezek a programok frissítés nélkül előre jelzik. Ennek oka, hogy ezek az égitestek a nagybolygók – Merkúr-Neptunusz – részéről nagy gravitációs perturbációkat szenvednek el, továbbá az üstökösök esetében napközelség idején rakétaeffektusok léphetnek fel. Ezeket a rakétaeffektusokat az üstökös felszínén működő gejzírek kiáramlásai okozzák. Ugyancsak felléphet az ún. YORP-effektus; ez az effektus a Nap fényével kapcsolatos: a Napból érkező fotonok beleütköznek a kisbolygóba, és lendületüket átadják neki. Ez egy kifelé tartó fénynyomást okoz, kisebb égitestekre jelentősebb hatású, mint nagyobbakra. (Például az egészen apró, méteresnél sokkal kisebb meteoroidokra nagyon jelentős hatással van!) Az átadott energia egyben fel is melegíti a kisbolygót – akárcsak a Földön a mezőt –, és ezt a kisbolygó később infravörösben, minden irányba kisugározza. Az eltávozó fotonok lendületet is elvisznek. A beérkező lendület a Nap felől jön csak, az eltávozó minden irányba megy, emiatt az eredő lendület valamerre folyamatosan ellöki a kisbolygót, ami pályaváltozáshoz vezet. A felsorolt három effektus közül ez a legkisebb mértékű, de ez sem elhanyagolható. A planetáriumprogramok egyszerűbb algoritmusokkal számolnak üstökös- és kisbolygópozíciókat. Bemenő adatokként a pályaelemeket használják, perturbációkat nem nagyon vesznek figyelembe. A perturbációk, rakéta- és YORP-effektusok miatt ezek a pályaelemek lassan változnak, idővel más lesz az értékük. Emiatt szükséges a pályaelemeket tartalmazó adatbázist frissíteni.

...
Read more

A leggyorsabban keringő kisbolygó – Csizmadia Szilárd

A kisbolygók döntő többsége a Mars és a Jupiter között húzódó fő kisbolygóövezetben, vagy a Neptunusz pályáján túl, az Edgeworth-Kuiper övezetben kering. Csak nagyon kevés olyan van, amelynek a pályája ezeken a kisbolygóövezeteken kívülre esik részben vagy egészben. Nemrégiben felfedeztek egy olyan kisbolygót, ami mindössze 113 nap alatt kerüli meg a Napot. Ideiglenes jelölése: 2021 PH27. Ezzel ez az újonnan megismert objektum lett a legrövidebb keringésidejű kisbolygó. Megjegyzendő, hogy a Merkúr, a legbelső nagybolygó a Napot 88 nap alatt járja körbe, a Vénusz, a második leggyorsabb keringésidejű nagybolygó pedig 225 nap alatt.

...
Read more

Budai Beáta, Paragi Zsolt – Psyche a Kalózhold halmaz alatt – NGC 1647, (16) Psyche, (257) Sapientia

VCSE - Középen az NGC 1647 nyilthalmaz csillagai (Kalózhold-halmaz). A (16) Psyche csíkja a Kalózhold-halmaz alatt, a (257) Sapientiáé felette látszik (nyílakkal megjelölve) - Budai Beáta, Paragi Zsolt

...
Read more