A Centaurus A (röv.: Cen A) rádióforrás azonos az NGC 5128 extragalaxissal. A Kentaur (Centaurus) csillagképben látszik, -43°1′-es deklináción (2000-es epochára). Ez azt jelenti, hogy Zalaegerszegről nézve mindössze kilenc ívperc magasságban delel ez a remek látványt nyújtó, 6,8 magnitúdós, nagy galaxis. Érdemes Dél-Európa legdélebbi részeire vagy a Kanári-szigetekre (esetleg még délebbre) utazni jó ég alá, és ez a galaxis már binokulárokban is nagyszerű látványt fog nyújtani.

VCSE - A Cen A magja a HST látható fényben készült felvételén. - Forrás: APOD, HST, NASA
VCSE – A Cen A magja a HST látható fényben készült felvételén. – Forrás: APOD, HST, NASA

Olvasd tovább

Az APOD felvételén a Centaurus A (más néven NGC 5128, Arp 153, vagy Caldwell 77) látható. A képet  Robert Gendler, Roberto Colombari dolgozta fel.

VCSE - Mai kép - Centaurus A
VCSE – Mai kép – Centaurus A

A Centaurus A egy lentikuláris galaxis a Centaurus (Kentaur) csillagképben.
(Kiegészítés : A lentikuláris galaxis (vagy másképpen mondva: “lencsegalaxis”) átmenetet képez a spirálgalaxisok és az elliptikus galaxisok között. Korongjában nincsenek spirálkarok, magja szokatlanul nagy méretű. Általában kevesebb csillagközi anyagot tartalmaz, mint a spirálgalaxisok, csillagtartalma az elliptikus galaxisokhoz áll közelebb, napjainkban már nem zajlik benne csillagkeletkezés.)
Az NGC 5128  galaxist 1826-ban fedezte fel James Dunlop skót csillagász. Ez a galaxis az égbolt ötödik legfényesebb galaxisa, és a Földhöz legközelebb található rádiógalaxis. Rádiógalaxisként jelölése Centaurus A, ezen a néven is nagyon ismert. Távolsága a Földtől 14 millió fényév, ezért nem a Lokális Csoport tagja. Jelenleg is zajlik egy kísérő galaxisával történő összeolvadása. Emiatt az égbolt egyik legérdekesebb objektumának tekintik. Olvasd tovább