Az elmúlt 2 nap látványossága az 1994 PC1 kisbolygó, melyről már olvashattatok a VCSE honlapján. Ezúttal a 2022.01.19. esti vizuális észlelési élményeimet osztom meg veletek.

A Vega Csillagászati Egyesület már 18-án estére is hirdetett közös online észlelést az egyesület távvezérelt csillagvizsgálójából. Míg a többiek otthonról nézhették, hogy Csizmadia Szilárd vezetésével a zalaegerszegi távcső képeket alkot kisbolygóról, illetve Schmall Rafael Kaposfőről készít felvételeket róla, addig Jandó Dániel és jómagam Egervárról próbáltuk vizuálisan észlelni az akkor még 10 magnitúdós kisbolygót. Ehhez a VCSE 458/1900 Dobson távcsövét és Dani 200/1200 Dobson távcsövét használtuk. Sajnos a párás idő és a Hold fénye miatt még a kiinduláshoz használt Mira (omikron Ceti) csillag megtalálása is nehéz volt. Így kedden este meg kellett elégednünk az online észlelés élményével.

2022.01.19-re már távolabb került a kisbolygó a Földtől, így fényessége is 11,3 magnitúdóra csökkent. Ugyanakkor kedvezőbb pozícióban kereshettük a Pegazus és az Androméda csillagképek határán. Továbbá a Hold is később kelt, és nem utolsósorban mi is felkészültebbek voltunk.

A keddi észlelés után nem pakoltuk el a 458/1900 Dobsont, így az már napnyugta után készen állt az észlelésre. Fontos, hogy ezúttal pontosabb, és főleg részletesebb keresőtérképpel készültünk: a Cartes du Ciel (Skychart) programban frissítettem a kisbolygó-adatbázist és elkészítettem a keresőtérképet kinyomtatva.

Szerdán este szintén 19:00 órától kezdődött az online közös észlelés, de én már ekkor 20 perce a keresőtérkép csillagait azonosítottam. Sajnos a térképen jóval kevesebb csillag látszik, mint amit a 458/1900 Dobsonban látni lehet 68x-os nagyítás mellett. Végül a többszöri pontosítás után a HD 691 csillagra összepontosítottam, mivel a térkép szerint mellette fog elhaladni a kisbolygó 19:50 KÖZEI-kor. Így a látómező szélére toltam, és figyeltem a látómezőben lévő pontokat, melyik fog elmozdulni. Végül 19:15 körül feltűnt, hogy az egyik “halvány csillag” közeledik a HD 691 felé.

Ez az! Megvagy! Rögtön jeleztem is a többieknek, akik az online chatbe bejelentkeztek, hogy megtaláltam. Ők sajnos még nem jártak sikerrel, mivel egy Windows frissítés miatt újra kellett kalibrálni a VCSE Távvezérelt Csillagvizsgáló távcsövét.

Hívtam Danit is, hogy nézze meg. Még jó, hogy ketten voltunk, mert amíg Dani megfigyelte a kisbolygót, lejárt az EQ-platform 70 perces vezetési ideje. Gyorsan ki kellett kapcsolnom, nehogy visszaálljon alaphelyzetbe (akkor újra kereshettem volna a bolygót). Így amíg Dani a látómezőben tartotta, nekem volt idő előkészülni a rajzoláshoz.

Az első rajzom a 28 mm fókuszú, 52 fok látómezejű okulárral készült. A rajz bal szélén (nyugat) látható pötty a HD 691 csillag. A kisbolygót “x”-szel jelöltem minden megfigyelés során, mellé írva az időpontot, mikor tartózkodott az adott pozícióban. A látómező mérete kb. 0,75 fok.

Ezt követően 9 mm-es, 66 fok látómezejű okulárra váltottunk: N=211x; LM=0,3 fok. Az alábbi rajzon a jobb alsó részen látható a HD 691, a kisbolygó pedig balra fel mozog nyugat felé.

Elfordított látással, illetve, ha egy pillanatra elfordultunk, majd visszanéztünk a kisbolygóra, érzékelni lehetett az elmozdulást. Tovább növeltük a nagyítást 317-szeresre, és már folyamatosan nézve is látható volt a kisbolygó mozgása.

Közben megnézhettük a távvezérelt távcsővel készült képeket is, hiszen mi is bejelentkeztünk zoomon a megfigyelők összejövetelébe. Nagy élmény volt a közös észlelés, és az, hogy egyáltalán GoTo és minden segítség nélkül vizuálisan megfigyeltük és két órán át nyomon követtük az 1994 PC1 kisbolygó mozgását, ami ekkor már mintegy 2 475 000 km-re volt tőlünk.