A VCSE Őszi észlelőhétvégéjén készítettem ezt a képet. Eredetileg 100 expót terveztem hozzá, de az időjárás kissé akadályozta a munkámat. Legnagyobb...
Év: 2016
Novemberi észlelési ajánló – Ágoston Zsolt
A következőkben ajánlani szeretnék néhány objektumot novemberi csillagászati megfigyelésekhez! A Nap november folyamán 07:00 körül kel, 16:30 és 16:00 között nyugszik, az észlelés ezután - témaválasztástól, távcső felállításától függően - körülbelül egy órával már elkezdhető. A csillagászati szürkületet a napnyugta utáni, illetve napkelte előtti 1,5-2 órát felölelő időszak. Újhold november 29-én, első negyed 7-én, telihold 14-án, utolsó negyed 21-én lesz. (Forrás: VCSE Holdfázisok) A Mars déli irányban nagyon alacsonyan megfigyelhető napnyugtától, a Jupiter hajnali 5 órától keleti irányban szintén megfigyelhető. Vénuszt, délután 17:00-ig lehet megfigyelhető délnyugati irányban. Látványosabb események: 11.01. 03:18 - 04:40: Az Európé és Ganümédesz árnyéka láthatóak a Jupiteren. 11.07. 10:00 Leonidák meteorraj maximuma délelőtt, a hajnali megfigyelést a fényes Hold nehezíti 11.15 A telihold 1°-ra az Aldebarantól, a horizonthoz közel 11.23. 15:34 Merkúr és Szaturnusz 3,4°-os közelsége a Kígyótartó csillagképben, az esti szürkületben 11.25. 05:29 Jupiter 2,1°-ra a 15,7%-os fázisú Holdtól. Sötétedéstől kezdve megfigyelhető az NGC 7000 Észak-Amerika köd, a Fátyol-köd és a Sadr-környéki emissziós ködök.
...
Gyorsulva tágul az Univerzum – de mennyire vehetjük ezt biztosra?
A napokban egy új tanulmány arra mutatott rá, hogy az Univerzum nemrég felfedezett gyorsuló tágulását a korábbiaknál kevésbé vehetjük biztosra. A napisajtóban ez sajnos már úgy jelent meg, hogy nem is tágul gyorsulva az Univerzum... (Pl. AZ Indexen). Az Ia típusú szupernóvák (SN Ia) abszolút fényessége többé-kevésbé állandó, vagyis ha ugyanolyan távolságról nézi valaki őket, ugyanolyan fényesnek látja őket. A "több-kevéssbé"-t pedig figyelembe lehet venni: ez függ attól, hogy milyen típusú fehér törpe robbant fel, mennyi volt a fényelnyelés a szülőgalaxisban, a mi Galaxisunkban stb. Ezek a járulékos effektusok ugyanis nyomot hagynak a fénygörbe alakján (vagyis, hogy a szupernóva fényessége milyen ütemben csökken az idő függvényében), így hosszú hónapok, akár egy évig tartó megfigyelésekkel utólag meg lehet figyelni, milyen aprónyi mértékben tér el az SN fényessége az átlagtól. Ez, és a látszó, itt a Földön megfigyelt fényesség aránya adja a távolságot (kétszer messzebb az SN-től négyszer, háromszor messzebb tőle kilencszer halványabbnak látszik stb.) A galaxis távolodási sebessége a színképe Doppler-eltolódásából ismert. A távolodási sebesség és a távolság aránya konstans, ez a Hubble-állandó. A korábbi, kisebb mintájú tanulmányok szerint ez az arány azonban nem állandó volt, hanem függött a távolságtól, ez mutatta, hogy az Univerzum gyorsulva tágul.
...
Magellán-felhők a horizont közelében, üstökös és légkörfény
A "mai kép" első fele a két Magellán-felhőt mutatja be, a kép jobb alsó részén (ránézve a képre már nem kell magyarázni, melyik a Nagy Magellán-felhő és melyik a Kis Magellán-felhő). A képet S. Guisard készítette az Andokból, 4500 méter magasságból. A horizonthoz közel a Föld felsőlégkörének zöldes fénylése látható: nappal a napsugárzás hatására keletkezett ionok rekombinációs sugárzását észleljük zöld légkörfényként. Kisebb mértékben a kozmikus sugárzás, illetve a felsőlégkörbeni oxigén és nitrogénatomok hidroxillal való kémiai reakciója is hozzájárul a légkörfényhez. A légkörfény pár száz km magasságban (lényegében a meteorok feltűnési magasságánál és afelett) jelentkezik. 1868-ban fedezte fel A. Angström svéd fizikus. A légkörfény többnyire ingadozik, nem egyenletes sem kiterjedésében, sem intenzitásában.
...
Messier 27 – Ágoston Zsolt
2016. szeptember 24-én, Zalaegerszeg-Andráshidán készült felvételem a Messier 27 planetáris ködről. 20x120s objektum (light), 10 sötét (dark), 20...