Milyen nagy lehet egy bolygó? Első pillantásra egyszerű kérdésnek tűnik, a válasz azonban korántsem az. Először is: tömegét vagy sugarát tekintve beszélünk a legnagyobbról? Másodszor: az ismert exobolygók között több olyan is akad, amely tömegében már a barna törpék tartományát súrolja. A jelenlegi rekordlisták élén ráadásul többnyire nem a „klasszikus” forró Jupiterek, hanem fiatal, közvetlenül lefényképezett, a csillaguktól nagy távolságban keringő planéták állnak. A legnagyobb ismert exobolygók toplistája ezért nem pusztán rekordok gyűjteménye, hanem bepillantás a bolygók és a barna törpék közötti átmeneti tartományba is. Több objektumnál a besorolás, a sugár és a tömeg sem teljesen biztos, ezért a sorrend a jövőben még változhat. Természetesen, nem csak az eddig ismert adatok pontosítása rendezheti át a sorrendet, hanem új felfedezések is.
...Év: 2026
Nature-tanulmány: magyar kutatók vezetésével fedezték fel a jelenleg ismert legszorosabb, 3+1-típusú hierarchikus négyes csillagrendszert – Borkovits Tamás
A HUN-REN-SZTE Sztelláris Asztrofizika Kutatócsoport, illetve az SZTE Bajai Obszervatóriumának munkatársai, szoros együttműködésben számos külföldi kutatóval, a TESS (Transiting Exoplanet Survey Satellite) űrtávcső méréseinek elemzésével, majd követő fotometriai és spektroszkópiai mérésekkel kimutatták, hogy a Hattyú csillagképben elhelyezkedő TIC 120362137 katalógusszámú (szabad szemmel nem látható) objektum valójában egy olyan négyes csillagrendszer, ahol három, a Napunknál valamivel nagyobb tömegű és forróbb csillag, egy a Merkúr bolygó Nap körüli pályájánál kisebb méretű térrészben helyezkedik el, míg a negyedik, Napunkhoz rendkívül hasonló csillag Naprendszerünk fő kisbolygó-övének (vagyis a Mars, illetve a Jupiter pályája közti térrésznek) megfelelő távolságban kering a belső hármas csillagrendszer tömegközéppontja körül. A kutatók azt is megállapították, hogy a négyes csillagrendszer jelenleg körülbelül másfél milliárd éves, és a három belső csillag alig 300 millió éven belül egyetlen fehér törpecsillaggá fog összeolvadni. A kutatást ismertető szakcikk az egyik legnagyobb presztízsű, interdiszciplináris tudományos folyóiratban, a Nature Communications-ben jelent meg 2026. március 3-án.
...2026. márciusi észlelésajánló – Ágoston Zsolt, Csizmadia Szilárd
A következőkben a márciusi amatőrcsillagászati megfigyelésekhez szeretnénk ajánlani néhány objektumot. A Nap márciusban 06:00 (KözEI) körül kel,...
Európából nem látható teljes holdfogyatkozás lesz 2026. március 3-án – VCSE
Teljes holdfogyatkozás következik be 2026. március 3-án (kedden). A jelenség Európából, így Magyarországról nem látható (a mi nappalunkra esik,...
