“Idei első Mars-képem tűrhető légkör mellett készült. Az élesítési rutin nem esztétikus vonala megvan baloldalt, pedig bíztam benne hogy közel az oppozícióhoz már nem fog kialakulni. A kép feldolgozása 1,5x drizzle-vel készült.” – írta a fenti képről készítője, Fridrich János. Távcső: 200/1000 SW Newton-teleszkóp. Időpont: 2025. január 10. (hat nappal oppozíció előtt). Helyszín: Boba. Kamera: ASI 178 MC színes. Mechanika: NEQ-5 PRO GoTo. Expozíciós adatok: 5×7200 képkocka legjobb 35%-a. Szűrők és Barlow-lencse: ADC, 3xBarlow.
2025. január 12-én 14:32 Közép-Európai Időkor (a külön nem jelölt időpontok KözEI-ben vannak) volt a Mars legutóbb földközelben, amikor is 96 millió 84 ezer 787 km-re volt a Földtől, és 242 millió 829 ezer 708 km-re a Naptól. Szembenállását pedig, vagyis amikor az ég Nappal átellenes pontján látszik, január 16-én éri el. (Ekkor ekliptikai hosszúságkülönbségük 180 fok.)
A bolygó -1,4 magnitúdós lesz szembenállása idején, vagyis megközelíti az éjszakai égbolt legfényesebb csillagának, a Szíriusznak a -1,5 magnitúdóját. Nagy fényességével és mélynarancsos árnyalatával eltéveszthetetlen lesz az égbolton. Zalaegerszegen aznap 15:58-kor kel, 00:07-kor delel, és reggel 08:09-kor nyugszik le, vagyis egész éjszaka folyamatosan látható. Koraeste északkeleten lesz, éjféltájban dél felé (68° magasan delel), hajnalban nyugatra, majd a reggeli órákban északnyugatra látszik. Az Ikrek csillagképben jár, az Ikrek két fényes főcsillaga közül a délebbitől (alsótól) is délebbre (alatta) látszik, vagyis a Pollux közelében lesz.
Átmérője 14,5″, ami jócskán elmarad a Nagy Mars Oppozíciókkor észlelhető 25″-es korongtól, de a következő, 2027. februári oppozíciókor ennél is kisebbnek, 13,8″-esnek lehet majd látni.
Mivel egész éjszaka fenn van, magasra emelkedik a horizont fölé, fényes és nagy látszó átmérőjű szembenálláskor. A bolygó megfigyelhetősége értelemszerűen ekkortájt a legkedvezőbb.
Bolygókonfigurációk. A képen sárga koronggal jelöltük a Napot, kékkel a Földet és pályáját, vörössel egy külső bolygót és pályáját. A külső bolygó bármelyik bolygó, sőt kisbolygó, üstökös is lehet, amelynek pályája a Földén túlra esik a Naptól. Amikor a bolygók ekliptikai hosszúságkülönbsége 0°, akkor a bolygó együttállásban van a Nappal (a külső bolygó a Nap irányában, de mögötte van). Amikor a hosszúságkülönbség 180°, akkor van a bolygó szembenállásban a Nappal. A kvadratúrák azt jelentik, hogy a bolygó 90°-kal keletre, vagy nyugatra látszik az égen a Naptól. Mivel ezeket a bolygókonfigurációkat az ekliptikára (földpálya) síkjára vetítve értelmezzük, a valóságban előfordul, hogy a bolygó együttálláskor – a pályahajlás miatt – a Nap alatt vagy felett látszik, illetve szembenálláskor csak ekliptikai hosszúságkülönbségük 180°, de égen vett szögtávolságuk ennél pár fokkal kevesebb. (Nem méretarányos ábra.)
Fridrich János képe 2024. december 21-én készült. Ekkor a bolygó látszó átmérője 13,5″ volt. Azóta kicsit még növekedett, oppozíció után megint csökken a Mars látszó átmérője, amíg ismét nagyobb nem lesz, ahogy a bolygó majd ismét közelebb kerül hozzánk. Távcső: 200/1000 SW Newton. Helyszín: Boba. Kamera: ASI 178 MC színes. Mechanika: NEQ-5 PRO GoTo. Expozíciós adatok: 6×7000 képkocka legjobb 40%-a Szűrők: ADC. 3x-os Barlow-lencse volt használva.
Kovács Marcell rajza 2024. december 21-én 23:00-23:33 UT között készült 150/1200-as Dobson-távcsővel, Hyperion Zoom 8-24 mm okulár (8 mm) + Hyperion 2,25x Barlow-lencse, ami így 338x-os nagyítást adott. “Nem hagyhattam ki ezt a jó nyugodtságot. 150x: északi pólussapka azonnal látszik. Délen is van valami, a sarkvidék valamivel világosabb a korong többi részénél, egy kontrasztos barna sáv választja el. 338x: ez mutatja a legtöbb részletet. A korong közepe táján van egy nagy szürke folt. A magja szemet szúr, de hogy merre, meddig terjed, az bizonytalan. Egy kis idő múlva látszik, hogy az északi félteke nagy részét egy halvány uszonyszerű valami foglalja el. A pólussapka szegélyében vannak kinyúlások és kisebb foltok. Majdnem olyan, mintha a Jupiter egy sávja lenne. A déli sávban is vannak érdekességek. Megjegyzés: Használtam még 218x, 436x és 491x nagyításokat is. Volt egy-egy részlet, amit ezekben láttam, a rajzon ezek is szerepelnek, de valószínűleg 338x amúgy is mindent mutatott volna.” Helyszín: Budapest XXII. Átlátszóság: 3. Nyugodtság: 8.
Varga Mihály képe az akkor még csak 9,9″-nek látszó, távolabb járó Marsról 2024. november 10-én hajnali 5 órakor készült. “Reggel 5 órakor kezdtem el a Marsot fotózni. Sajnos, a nyugodtság nagyon gyenge volt még zenit környékén is. Ennek ellenére egész jó kis részletes kép sikeredett. Jól kivehetők a Marsi régiók, mint a Syrtis Major, Hellas Planitia, Arabia Terra, Elysium Planitia és az Északi sarki jégsapka is.” – írta. Távcső: SW 200/1000 Newton. Helyszín: Eger. Átlátszóság: 4. Nyugodtság: 3. Kamera: ASI 120 MC. Mechanika: SW HEQ5PRO GoTo. Expozíciós adatok: 180 sec videó (650 frame legjobb 10%-a).
2024. augusztus 14-én készült a kép, amikor a Mars és a Jupiter szorosan együttállt. A képet Balázs Gábor készítette.”Binokulárban is megkapó látvány volt a fényes bolygópáros, de a legszebb látvány augusztus 14-én hajnalban volt, amikor talán a legközelebb látszódtak egymáshoz. 31x-es nagyításon nézve a bolygókat és a Jupiter holdjait, megfogalmazódott a fotózásuk gondolata is. Szerencsére a bolygókamerám látómezejébe is befért a kettő bolygó. A Jupiteren a rossz nyugodtság ellenére egész sok részlet jött elő, a Mars viszont még távol van ahhoz, hogy alakzatok mutatkozzanak meg ezzel az összeállítással. A fotó egy kompozit kép, ami azt jelenti, hogy külön videót vettem fel a Galilei holdakra és a bolygókra, majd ezeket maszkoltam. A fotó a Kulturális és Innovációs Minisztérium és a Nemzeti Tehetség Program kiírt Nemzet Fiatal Tehetségeiért Ösztöndíj támogatásával valósulhatott meg.” Távcső: 150/750 Newton. Helyszín: Dabas. Kamera: ZWO ASI 585 MC. Mechanika: SkyWatcher HEQ-5 Pro Goto. Expozíciós adatok Gain 255 változó expozíciós időkkel és mennyiséggel. Szűrők: ZWO UV/IR blokk.
A 2022-es bolygófüzér megfigyelése – Ágoston Zsolt, Krischbaum Tamás, Makár Dávid, Péter Attila, Fridrich János, Román Dávid, Molnár Attila, Balázs Gábor
Magok egyesülése az NGC 3256-ban – APOD, Csizmadia Szilárd
A Mars a Perseverance marsjáró leszállása előtt pár órával – Kereszty Zsolt
A Fiastyúk élménye – Krischbaum Tamás
12P/Pons-Brooks üstökös és képei – Csizmadia Szilárd, Fridrich János, Hadházi Csaba
