2026. márciusi észlelésajánló – Ágoston Zsolt, Csizmadia Szilárd

A következőkben a márciusi amatőrcsillagászati megfigyelésekhez szeretnénk ajánlani néhány objektumot.

A Nap márciusban 06:00 (KözEI) körül kel, 17:50 (KözEI) körül nyugszik. (A KözEI a Közép-Európai Idő rövidítése, megegyezik a polgári téli időszámításunkkal, KözEI=UT+1 h.) Az észlelés napnyugta után – témaválasztástól, távcső felállításától függően – körülbelül egy-másfél órával már elkezdhető. A csillagászati szürkület a napnyugta utáni, illetve napkelte előtti 1,5-2 órát felölelő időszak. Telehold március 3-án, utolsó negyed március 11-én, újhold március 19-én, első negyed március 25-én lesz. (Holdfázis-táblázat 2025-2029.)

Csillagászati szürkület alatt azt az időszakot értjük, amikor a Nap már legalább -12°-on vagy mélyebben van a horizont alatt, de a -18° horizont alatti magasságot még nem éri el. A -18°-os érték elérése után áll be a teljes sötétség, a csillagászati éjszaka.

VCSE – Az égbolt látványa Zalaegerszegről nézve 2026. március 15-én este 22 órakor. (Az égtájak rövidítése: N: észak, NE: északkelet, E: kelet, SE: délkelet, S: dél, SW: délnyugat, W: nyugat, NW: északnyugat.) A világoskék sáv a Tejút sávja. A koncentrikus körök húsz fokonként (20°, 40°, 60° és 80°) a horizont feletti magasságok, a sugarasan kiágazó vonalak az azimutok 20 fokonként. – A kép a Cartes du Ciel (SkyChart) programmal készült.
VCSE – Az égbolt látványa Zalaegerszegről nézve 2026. március 15-én este 22 órakor. (Az égtájak rövidítése: N: észak, NE: északkelet, E: kelet, SE: délkelet, S: dél, SW: délnyugat, W: nyugat, NW: északnyugat.) A világoskék sáv a Tejút sávja. A koncentrikus körök húsz fokonként (20°, 40°, 60° és 80°) a horizont feletti magasságok, a sugarasan kiágazó vonalak az azimutok 20 fokonként. – A kép a Cartes du Ciel (SkyChart) programmal készült.

 

Látványosabb, fontosabb események UT időzóna szerint (KözEI-1 óra):

03.02 05:00 A Regulus (a Leonis) 3°-kal északnyugatra a 99,4%-os, növekvő Holdtól a hajnali szürkületben
03.03             A 218P/LINEAR üstökös perihélium átmenete (1,13 CSE)
03.03 11:34   Teljes holdfogyatkozás, hazánkból nem látható!
03.03 11:39   Telehold az Oroszlán csillagképben
03.06 17:24   A Spica (alfa Virginis) 3°50′-cel északnyugatra a 87,7%-os, fogyó Holdtól
03.10 05:30  Az Antares (alfa Scorpii) 4°-kal északkeletre a 61,5%-os, fogyó Holdtól
03.10 13:43   A Hold földtávolban (404 385 km)
03.11 09:41   Utolsó negyed a Kígyótartó csillagképben
03.16              A 88P/Howell-üstökös perihéliumátmenete (1,36 CSE)
03.19 01:26   Újhold a Halak csillagképben
03.20 12:30   A Vénusz 4°-kal délre a 2,8%-os, növekvől Holdtól a nappali égen
03.20 14:46  Tavaszi nap-éj egyenlőség
03.22 11:40      A Hold földközelben (366 858 km)
03.25 19:19      Első negyed az Ikrek csillagképben
03.26 07:00    A Mars napközelben (1,38126 CSE, 206,6 millió km) .
03.26 16:30     A Jupiter 4°25′-cel délnyugatra a 60,6%-os, növekvő Holdtól
03.27 0:05        A Pollux (béta Geminorum) 4°-kal északkeletre a 63,5%-os, növekvő Holdtól


Merkúr: A hónap elején még napnyugta után kereshető a délnyugati égen, 1-én egy órával nyugszik a Nap után. Láthatósága rohamosan romlik, 7-én már alsó együttállásban van a Nappal. 10-én ismét kereshető napkelte előtt a keleti látóhatár közelében, fél órával kel a Nap előtt, Láthatósága később kissé javul, 31-én is csak háromnegyed órával kel korábban a Napnál.
Vénusz: Napnyugta után látszik a nyugati égen mint ragyogó, fehér fényű égitest. Láthatósága tovább javul, a hónap elején még egy órával, a végén közel két órával nyugszik később a Napnál, Fényessége -3. 9 magnitúdó, átmérője 10,1″-ről 10,6″-re nő, fázisa 0,98-ról 0,94-re csökken.
Mars: Előretartó mozgást végez a Vízöntő csillagképben. Az ekliptika látóhatárhoz viszonyított lapos szöge miatt továbbra is kedvezőtlen az égi helyzete. A hónap utolsó napjaiban próbálkozhatunk a felkeresésével napkelte előtt a keleti láróhatár közelében. Fényessége 1,1 magnitúdóről 1,2 magnitúdóra csökken, látszó ármérője 4,0″-ről 4,1″-re nő.
Jupiter: Hátráló, majd 11-étől előretartó mozgást végez az Ikrek csillagképben. Az éjszaka első felében látható a déli-nyugati égen mint erős fényű égitest, hajnalban nyugszik. Fényessége -2,3 magnitúdó, átmérője 41″.
Szaturnusz: Előretartó mozgást végez a Halak csillagképben, 25-én van együttállásban a Nappal. A Nap közelsége miatt nem figyelhető meg. Fényessége 1,0 magnitúdó, átmérője 16″.
Uránusz: A hónap folyamán napnyugta után a nyugati ég alján kereshető, éjfél előtt nyugszik. Előretartó mozgást végez a Bika csillagképben.
Neptunusz: A Nap közelsége miatt nem figyelhető meg, 22-én együttállásban van a Nappal Előretartó mozgást végez a Halak csillagképben.

Hold legkisebb déli deklinációja: 2026. 03. 11. 22:03 KözEI (-28° 25′)

Hold legnagyobb északi deklinációja: 2026. 03. 25. 05:35 KözEI; (+28° 22′)

Hold földtávolban: 2026. 03. 10. 14:42 KözEI 404 386 km-re a Föld középpontjától / 29.5′ látszó átmérő

Hold földközelben: 2026. 03. 22. 12:43 KözEI 366 858 km-re a Föld középpontjától / 32.6′ látszó átmérő

A következő táblázatban Zalaegerszegre nézve a Nap és a Hold keltének, delelésének és nyugvásának időpontjait adjuk meg (óra:perc formátumban, téli időszámítás szerint), valamint a Hold aktuális fázisát az adott nap 00:00 h UT-jére (0%: újhold, 50%: első vagy utolsó negyed, 100%: telehold). A táblázat tartalmazza ezen felül, hogy milyen napról van szó (hétfő-vasárnap), a Julián Dátumot az adott nap 0 h UT-jére, valamint a helyi csillagidőt (Local Sidereal Time, LST) Zalaegerszeg földrajzi hosszúságára, vagyis λ = 16º 50′-re, óra:perc:másodperc alakban. A helyi csillagidő a tavaszpont óraszöge az adott helyről nézve. Megjegyzendő, hogy az ország középső részén tipikusan kb. 15, a keleti határ mentén tipikusan kb. 30 perccel korábban történnek a kelések-nyugvások, mint Zalaegerszegen, az eltérő földrajzi hosszúságok miatt. A Nap és a Hold kelési, delelési, nyugvási időpontjai KözEI-ben vannak megadva.

Hó nap JD (0h UT)LST (Zeg) Nap  Hold Hold fázisa
KelDelelNyugszikKelDelelNyugszik0h UT-kor
03. 01.V2461100.510:35:1506:3312:0517:3815:1922:5205:4493%
03. 02.H2461101.510:39:1206:3112:0517:3916:3823:4006:0797%
03. 03.K2461102.510:43: 806:2912:0517:4117:53-06:25100%
03. 04.Sze2461103.510:47: 506:2712:0517:4219:0500:2506:42100%
03. 05.Cs2461104.510:51: 206:2512:0417:4420:1601:0806:5797%
03. 06.P2461105.510:54:5806:2312:0417:4521:2601:5107:1393%
03. 07.Szo2461106.510:58:5506:2112:0417:4722:3602:3407:3187%
03. 08.V2461107.511: 2:5106:1912:0417:4823:4503:1907:5280%
03. 09.H2461108.511: 6:4806:1812:0317:50-04:0408:1772%
03. 10.K2461109.511:10:4406:1612:0317:5100:5204:5408:5063%
03. 11.Sze2461110.511:14:4106:1412:0317:5201:5405:4509:3154%
03. 12.Cs2461111.511:18:3706:1212:0317:5402:5006:3610:2344%
03. 13.P2461112.511:22:3406:1012:0217:5503:3507:2811:2535%
03. 14.Szo2461113.511:26:3106:0812:0217:5704:1108:1912:3326%
03. 15.V2461114.511:30:2706:0612:0217:5804:4009:0913:4618%
03. 16.H2461115.511:34:2406:0412:0217:5905:0309:5715:0111%
03. 17.K2461116.511:38:2006:0212:0118:0105:2210:4416:175%
03. 18.Sze2461117.511:42:1706:0012:0118:0205:4011:3017:331%
03. 19.Cs2461118.511:46:1305:5812:0118:0405:5712:1618:510%
03. 20.P2461119.511:50:1005:5612:0018:0506:1513:0520:121%
03. 21.Szo2461120.511:54: 605:5412:0018:0606:3513:5721:355%
03. 22.V2461121.511:58: 305:5212:0018:0807:0114:5223:0011%
03. 23.H2461122.512: 1:6005:5011:5918:0907:3415:52-20%
03. 24.K2461123.512: 5:5605:4811:5918:1108:1816:5300:2230%
03. 25.Sze2461124.512: 9:5305:4611:5918:1209:1617:5701:3441%
03. 26.Cs2461125.512:13:4905:4411:5918:1310:2718:5802:3252%
03. 27.P2461126.512:17:4605:4211:5818:1511:4519:5503:1563%
03. 28.Szo2461127.512:21:4205:4011:5818:1613:0420:4703:4774%
03. 29.V2461128.512:25:3906:3812:5819:1815:2222:3505:1183%
03. 30.H2461129.512:29:3506:3612:5719:1916:3723:2005:3190%
03. 31.K2461130.512:33:3206:3412:5719:2017:49-05:4895%

Messier 42/43 – az Orion-köd a télvégi, tavaszi „kötelező” fényes célpont

Ha februárban vagy márciusban csak egy Messier-objektumra jut idő, legyen az az M42, azaz a Nagy Orion-köd: nagy, látványos, és már puszta szemmel is „sejthető” a csillagkép kardjában, mint egy enyhén elmosódott, csillagszerű folt. Sokszor még városokból is látszik szabad szemmel, persze részleteket nem mutat, csak egy homogén, fél-háromnegyed telihold látszó méretű ködösség látszik az Orion öve alatt. Binokulárban a köd már egyértelműen kiterjedt, a kis távcső pedig azonnal megmutatja a fényes központi részt és a szárnyszerű, íves ködfonalakat – azt a tipikus „szárnyas” formát, ami miatt az M42 az egyik legnépszerűbb téli mélyég-objektum.

Az M42 azért is hálás célpont, mert rengeteg „megfigyelési szintje” van. Laikusok is gyönyörködhetnek benne: azok is csodálni fogják szépségét és nagyságát, akik először néznek csillagászati távcsőbe. Kezdőtől a haladó amatőr szintjéig van benne mindig valami érdekes, új, szeretnivaló. Kis nagyításon érdemes az egész ködöt egyben nézni (a köd látszó mérete nagyjából 65×60 ívperc, fényessége pedig ~3-4 magnitúdó, tehát igazán fényes a mélyég-objektumok között). Utána jöhet a központi, legfényesebb zóna, ahol megfelelő nyugodtságnál egyre több finom sötét bemetszés és kontrasztos részlet ugrik elő. A klasszikus tipp itt a nagy nagyítás + elfordított látás kombinációja, amivel a sötét, „csomós” struktúrák is meglepően plasztikusan látszódhatnak.

A köd mélyén zajló csillagkeletkezés miatt az M42 nemcsak szép, hanem fizikailag is izgalmas: a forró, fiatal csillagok sugárzása vájatokat és üregeket farag a gáz- és poranyagba, és pont egy ilyen, felénk nyíló „ablak” miatt tudunk belátni a köd belsejébe. A távolságra a források kicsit eltérő számot adnak meg; jó, közérthető megfogalmazás, hogy kb. 1350–1500 fényév.

Megfigyelési tipp februárra, márciusra: kezdd binokulárral vagy kis nagyítással (hogy a teljes köd „képe” összeálljon), majd lépj feljebb nagyításban a fényes központ részleteiért; ha van szűrőd, egy UHC jellegű ködszűrő sokszor látványosan javítja a kontrasztot. Érdemes az UHC mellett bizony CLS-sel és OIII-mal is megnézni. A végére hagyd a „játékot”: a köd közepén ülő Hubble Space Telescope által is híressé tett környezetben a csillagkeletkezés apró jelei (sűrűsödések, sötét bemetszések) vizuálisan is vadászhatók – ettől az M42 tényleg olyan objektum, amit évről évre érdemes újranézni.

Kis, 5 cm-es távcsővel és a keresőtávcsövekben is élmény nézni – nagy, 30-45 cm-es műszerek pedig annyi részletet mutatnak, hogy elveszünk e csillagkeletkezési régió részletei között.

Amikor az M42 (Nagy Orion-köd), és a vele sokszor egy látómezőben látszódó M43 (Kis Orion-köd). Pl. Váczi Szilvia itt látható rajzán a nagy köd beöblösödésével egy magasságban látszik balra. Egy vékony sötét sáv választja el a nagy ködtől. Amikor az M42-43 ködtömegét figyeljük a műszerben, gondoljunk arra, hogy itt ma is születnek új csillagok és köröttük bolygók – egyiken-másikon talán pár százmillió év múlva élet is kialakulhat.

 


Napnyugtától látható a Fiastyúk, az M36, az M37, az M38 nyílthalmazok is. Ezek mindegyike könnyű, kezdőknek is ajánlható objektum, bármilyen távcsőben jól mutatnak. Kis nagyítás jobb hozzájuk, sőt, a Fiastyúk – nagy kiterjedése miatt – esetleg a keresőtávcsövekben és a binokulárokban szebb látványt is ad.


Kora estétől megfigyelhetők az Orion csillagkép (Orion) és környékének látványos mélyég-objektumai: a Nagy és a Kis Orion-köd (M42-43), a Rozetta-köd (NGC 2237), a Tölcsér-köd (NGC 2264), a Lófej-köd (Barnard 33), és hátterében az IC 434.

Sötétedéstől már láthatók a Hajófara és az Egyszarvú csillagképek (Puppis és Monoceros) nyílthalmazai, az M46, az M47, az M48 és az M50 halmazok, melyek vizuálisan és fotografikusan megfigyelve is nagyon látványosak; az M46 egy kisebb planetáris köddel (NGC 2438) együtt látható.



Az Egyszarvúban az NGC 2264 jelű köd és csillaghalmaz nagyon látványos közepes méretű távcsövektől felfelé.

Sötétedéstől megfigyelhetőek a Leo-tripletként is ismert galaxisok (Messier 65, Messier 66, NGC 3628).

Este kilenc-tíz óra körül a Virgo-halmaz is kedvező pozícióba kerül, számos galaxist figyelhetünk meg egymás közelében.

Sötétedéstől kezdve megfigyelhetők a Nagy Medve és a Vadászebek csillagképekben elhelyezkedő fényesebb, “közeli” galaxisok (M51, M81, M82, M94, M102, M106).




Az ajánló összeállításához a Meteor évkönyvet és a Stellariumot használtuk, március 15-i dátummal.