
Hogyan láthatjuk a 2020. december 21-i Jupiter-Szaturnusz együttállást?

A Jupiter Nap körüli keringésideje mintegy 12 év, a Szaturnuszé 30 év, ebből következik, hogy kb. 5:2 arányú középmozgás-rezonanciában állnak egymással: kb. 60 évente ismétlődik az, ahogy állnak a Naphoz képest. A Földről nézve az égre vetített mozgásukat látjuk. Ha az égen a csillagokhoz képest a Szaturnusz egy helyben állna, akkor a Jupiter, amelyik jó tucatnyi év alatt ugyanoda jut az égi körmozgása révén, ennyi időközönként együttállásban lenne vele. Valójában a Szaturnusz szintén lassan odébb megy az égbolton. Így a Jupiternek a mintegy 12 évnyi teljes keringésidő után még egy kicsit mozognia kell, hogy utolérje a Szaturnuszt, és ismét együttállásban legyen vele. A keringésidők pontos figyelembevételével azt kapjuk, hogy a Jupiter és a Szaturnusz ismétlődő együttállásaira mintegy 19,86 évenként kerül sor. Míg a Mars földközelben bekövetkező szembenállásait a csillagászatban a Mars Nagy Oppozíciójának, addig a Jupiter és a Szaturnusz együttállását Nagy Együttállásnak vagy Nagy Konjunkciónak nevezik. A fenti kép azt mutatja, hogy 2020 nyarán látszólag hogyan közelített egymáshoz a két égitest.

A 2020. évi Nagy Együttállás a legszorosabb lesz 1623 óta. A Napból nézve a Jupiter és a Szaturnusz egy heliocentrikus hosszúságnál látszódtak idén, ezután hét héttel következik be a Földről nézve a legszorosabb látszó megközelítés. A két bolygó a Földről nézve egymáshoz legközelebb (legszorosabb megközelítés) 2020. december 21-én 18:20 UT-kor lesz (magyarországi téli, polgári idő szerint 19:20-kor). Ekkor a két bolygó kb. 30 fokkal keletre lesz a Naptól a Bak csillagképben és egymáshoz képest csak 6 ívpercre látszanak. Ekkor csak nagyon rossz szemű ember láthatja egyetlen összeolvadó fénypontnak a két bolygót a szemüvege nélkül. A hat ívperces látszó szögtávolság még mindig a telehold látszó átmérőjének egyötöde, így könnyen szétválaszthatónak kell lenniük szabad szemmel is a legtöbb ember számára.

Ez a szoros megközelítés azt jelenti, hogy mindkét fényes, szabad szemmel is jól látszó bolygót a távcsövekben egyetlen látómezőben láthatjuk. Az amatőr eszközökkel megfigyelhető holdrendszereik viszont – ahogy a mellékelt ábra mutatja – nem lesznek átfedésben egymással. (Milyen érdekes látvány lenne, ha egy jupiterhold elfedhetne egy távolabb lévő szaturnuszholdat… Ilyesmi most nem következik be.) Kiváló szabad szemes, távcsővel pedig vizuális és fotografikus megfigyeléseket lehet végrehajtani.
A 2020. decemberi Nagy Együttállást a délnyugati horizonton, Magyarországról nézve alacsony horizont feletti magasságnál figyelhetjük meg. Ezért olyan észlelőhelyet kell választani, ahol nagyon jó a kilátás délnyugatra. A Nap Zalaegerszegről nézve ez év december 21-én 16:07-kor nyugszik le. A két bolygót akár már fél órával napnyugta után észre lehet venni, de a jó megfigyeléshez érdemes várni, amíg kicsit jobban besötétedik. Mindkét bolygó 18:31-kor nyugszik le, mintegy másfél órával a Nap után (a Jupiter pár másodperccel előbb). A legjobb megfigyelési körülmények lényegében 17:00-17:30 között adódnak, de érdemes a megfigyelést akkortól elkezdeni és addig folytatni, amíg csak lehet. Este 5 óra felé a két bolygó csak olyan 11 és fél fok magasan lesz a horizont felett. Ilyen alacsony horizont feletti magasságban a légköri nyugtalanság és a fényelnyelés is nagyobb, mint az égboltnak a horizontközelnél jóval magasabban fekvő részein. Ezért nem igazán számíthatunk szép, jól megfigyelhető, rögzítő bolygókorongra, sok részletre a bolygókon. De a Szaturnusz gyűrűje, a Titán, a Jupiter két egyenlítői felhősávja és négy Galilei-holdja még egy 5-6 cm-es távcsővel is észlelhető lesz ekkor is.
Az ország keletebbre fekvő részeiben a nyugvási időpontok jelentősen korábbiak (akár fél órával is a keleti határ mentén), ennek megfelelően ott korábban kell a megfigyelést elkezdeni.
Érdemes észben tartani, hogy december 21-én akár borult idő is lehet. Mivel a Jupiter és a Szaturnusz közeledik, majd távolodik egymástól ezekben a napokban, érdemes rögtön az első alkalommal rápillantani a párosra, amikor derült van.


