2022. februári észlelésajánló – Ágoston Zsolt, Kopeczny Zsuzsanna, Csizmadia Szilárd

A következőkben februári amatőrcsillagászati megfigyelésekhez szeretnénk ajánlani néhány objektumot.

A Nap februárban 6:50 (KözEI) körül kel, 17:00 (KözEI) körül nyugszik. (A KözEI a Közép-Európai Idő rövidítése, megegyezik a polgári téli időszámításunkkal, KözEI=UT+1 h.) Az észlelés napnyugta után – témaválasztástól, távcső felállításától függően – körülbelül egy-másfél órával már elkezdhető. A csillagászati szürkület a napnyugta utáni, illetve napkelte előtti 1,5-2 órát felölelő időszak. Újhold február 1-én, első negyed február 8-án, telehold február 16-án, utolsó negyed 23-án lesz.

Csillagászati szürkület alatt azt az időszakot értjük, amikor a Nap már legalább -12°-on vagy mélyebben van a horizont alatt, de a -18° horizont alatti magasságot még nem éri el. A -18°-os érték elérése után áll be a teljes sötétség.

Látványosabb, fontosabb események UT időzóna szerint (KözEI-1 óra):

02.08. 05:25 A Merkúr kedvező hajnali láthatósága, 0,3 magnitúdó, 42%-os fázis, 5° magasság
02.13. 02:23 A 88%-os fázisú Hold peremétől 8′-re délre a 37 Geminorum (5,8 magnitúdó)
02.13. 05:17 A Vénusz kedvező hajnali láthatósága, 15° magasan, -4,6 magnitúdó, 26%-os fázis
02.19. 22:21 A 90%-os fázisú Hold súrolva fedi a ZC 1825 csillagot a déli pereme mentén, a Szűz csillagképben
02.27. 04:54 A Mars 5°-ra a 16%-os fázisú Holdtól a Nyilas csillagképben

A Merkúr napkelte előtt kereshető a délkeleti ég alján, a hónap során láthatósága lassan javul. 16-án van a legnagyobb nyugati kitérésben.

A Vénusz hajnalban kereshető, a délkeleti ég alján. -4,8 magnitúdós, átmérője 49″-ről 32″-re csökken, fázisa 15%-ról 37%-ra nő.

A Mars hajnalban figyelhető meg a Nyilas csillagképben. Fényessége 1,4 magnitúdó, látszó átmérője 4,5″.

A Jupiter megfigyelhető a Vízöntő csillagképben, egészen a kora esti órákig. -2,0 magnitúdós, átmérője 33″.

A Szaturnusz nem figyelhető meg a Nap közelsége miatt.

Az Uránusz az éjszaka első felében megfigyelhető a nyugati égen. A Kos csillagképben található.

A Neptunusz koraeste figyelhető meg, a Vízöntő csillagképben található.

A következő táblázatban Zalaegerszegre nézve a Nap és a Hold keltének, delelésének és nyugvásának időpontjait adjuk meg (óra:perc formátumban, téli időszámítás szerint), valamint a Hold aktuális fázisát az adott nap 00:00 h UT-jére (0%: újhold, 50%: első vagy utolsó negyed, 100%: telehold). A táblázat tartalmazza ezen felül, hogy milyen napról van szó (hétfő-vasárnap), a Julián dátumot az adott nap 0 h UT-jére, valamint a helyi csillagidőt (Local Sidereal Time, LST) Zalaegerszeg földrajzi hosszúságára, vagyis λ = 16º 50′-re, óra:perc:másodperc alakban. A helyi csillagidő a tavaszpont óraszöge az adott helyről nézve. Megjegyzendő, hogy az ország középső részén tipikusan kb. 15, a keleti határ mentén tipikusan kb. 30 perccel korábban történnek a kelések-nyugvások, mint Zalaegerszegen, az eltérő földrajzi hosszúságok miatt.

NGC 884 és NGC 869 ikerhalmaz – vizuális észlelőknek

Ez az ikerhalmaz az éjszakai égbolt egyik legszebb látványossága a Perzeusz csillagképben. A dupla nyílthalmaz tagjai az NGC 884 és az NGC 869. A Caldwell-katalógusban megegyezik a számuk: Caldwell 14. Mindkét halmaz nagyon fényes, körülbelül 300-350 csillagot és mintegy 5000 naptömegnyi anyagot tartalmaznak. Mivel viszonylag kevés csillag alkotja őket, ezek nagyon nagy tömegűek. A két halmaz 50 fényévre van tőlünk.

Észlelésükhöz nagy látómezejű távcső ajánlott, így kis nagyítást alkalmazva egy látómezőben figyelhetjük meg őket. Úgy tartják, a kis távcsövek számára ezek a legszebb nyílthalmazok. Bár a pár fokos látómezőbe bezsúfolható a két halmaz, szebb látvány nyújt egy rövidfókuszú távcsővel, amely legalább 1,5°-os látómezőt biztosít. A sötét égbolt a halmazok körül kiemeli az ikerhalmaz csillogó szépségét. Ezek a csillagcsoportok igazi párt alkotnak, az ismereteink szerint hozzávetőlegesen azonos korúak és tőlünk azonos távolságra is vannak. A kettős halmaz keleti tagja az NGC 884. 105 mm-es távcsővel, 68x-os nagyítással kb. 80 (a fényestől a nagyon halványig) csillagot lehet megfigyelni a halmazban. Az NGC 884-et egy maroknyi narancssárga csillag díszíti, amelyek közül kettő a két halmaz között árválkodik. A narancssárga csillagok változócsillagok, így megfigyelésük könnyebb, amikor közel vannak a maximális fényességükhöz, ilyenkor jobban látszik a színük is.

A nyugati halmaz az NGC 869. Ez egy picit kisebbnek látszik, mint a társa, viszont sűrűbb és koncentráltabb. Két fényes csillagot, és kb. 60 halványabbat lehet megszámolni benne. A központi fényes csillag DK-i részén egy nagyon jellegzetes „csillagcsésze” található. Néhány észlelő egy szemként és egy szemöldökként látja.

A kettőshalmaz után figyeljük meg a Stock 2-t. Egy 6-8 magnitúdós csillagokból álló görbe lánc kanyarog 2°-kal északra az NGC 869-től a Stock 2-ig. Az Ikerhalmaz és a Stock 2 együtt lenyűgöző látványt nyújtanak 50 mm-es távcsővel. Most is nagy látómezejű távcsövet és nagylátószögű okulárt használjunk, mivel a Stock 2 átmérője körülbelül 1°. Egy kis refraktor  47x-es nagyítással több tucat csillagot mutat egy lazán szétszórt csoportban. A legfényesebb csillagok egy pálcikafigurát alkotnak, akinek feje nyugatra, a lábai pedig keletre vannak. Olyan, mintha felemelné a karjait, mintha az izmait mutatná. Emiatt a massachusettsi amatőr, John Davis a Stock 2-t Muscle Man Clusternek nevezte el, magyarul az Izomember-halmaznak, és a név nagyon találónak tűnik.

Sue French: Deep-Sky Wonders 12.o.

A Sharpless 219 és 217 – haladóknak, fotósoknak

Mindkét célpont egyaránt hidrogén-alfa-emissziós (HII) régió, amelyek az Auriga (Szekeres) csillagképben látható. Ugyanabban a csillagkeletkezési régióban helyezkednek el és nagyjából 100 ezer évesek lehetnek. A Sh 2-217 a nagyobb HII-régió, kb. 14 200, míg a kisebb Sh 2-219 kb. 13 800 fényévre van tőlünk.

A két emissziós köd az NGC 1798 nyílthalmaztól 2,5 fokra nyugatra található. Kis távcsövekkel 76x-os nagyítással is hatalmas kihívást jelent megtalálni és észlelni őket. A Sharpless 2-217 (Sh 2-217) a h2241 jelű kettőscsillagtól 9’-re keletre fekszik, a ködösségben K-NY-i irányban párban, két fehér csillag, mintha apró szemek lennének a sötétben. A köd gyenge fénye nagyjából 4 magnitúdós, amely bekebelez egy 11 magnitúdós csillagot és néhány halványabbat is. Egy UHC szűrő segít, hogy megpillanthassuk az Sh 2-217-t. De csodát azért ne várjunk vizuálisan ettől sem.

A Sharpless 2-219 (Sh 2-219) nagyon apró, csak 1,5’ területen látszik. Egy 12 magnitúdós csillag van beleágyazva a középpontjától NY-ra. Egy 25 cm-es távcsővel 118x-os nagyítással egy kis világosabb foltot is észrevehetünk az Sh 2-217 délnyugati részén, ami úgy tűnik, mintha az emissziós köd belsejében lenne. 192x-es nagyítással nézve még jobban látszik ez a folt, de vizuálisan nem lehet egyértelműen megállapítani, hogy az a folt csillag, vagy a ködösség sűrűsödése-e. Valójában ez a világosabb rész egy zsúfolt csillaghalmaz, amely infravörös képeken látható.

Sue French: Deep-Sky Wonders 54.o.

Napnyugtától megfigyelhető a Kefeusz (Cepheus) csillagképben az Elefántormány-köd (IC 1396), a Perzeusz csillagképben (Perseus) az Ikerhalmaz, a Szív-köd és a Lélek-köd, az Androméda csillagképben (Andromeda) az Androméda-köd, a Háromszög csillagképben (Triangulum) a Triangulum-galaxis.

A Kassziopeia csillagkép (Cassiopeia) számos látványos nyílthalmaza is észlelhető az éjszakák folyamán napnyugtától, mint pl. az NGC 457 (Bagoly-halmaz), az M103, az NGC 654, az NGC 663 nyílthalmazok.

Sötétedéstől megfigyelhetők az M74 és M77 galaxisok is. Ezek viszonylag közepesen nehéz objektumok, kezdők nehezen találják meg, legalább 8 cm-es távcső kell hozzájuk, de ha valamivel többet akarunk látni egy pacánál, érdemes minimum 15 cm-est igénybe venni.

Napnyugtától látható a Fiastyúk, az M36, M37, M38 nyílthalmazok is. Ezek mindegyike könnyű, kezdőknek is ajánlható objektum, bármilyen távcsőben jól mutatnak. Kis nagyítás jobb hozzájuk, sőt, a Fiastyúk – nagy kiterjedése miatt – esetleg a keresőtávcsövekben és a binokulárokban szebb látványt is ad.

Kora estétől megfigyelhetők az Orion csillagkép (Orion) és környékének látványos mélyég-objektumai: a Nagy és a Kis Orion-köd (M42-43), a Rozetta-köd (NGC 2237), a Tölcsér-köd (NGC 2264) és a Lófej-köd (Barnard 33, IC 434). Február szinte a legkényelmesebb láthatóságukat jelenti, amennyiben derült van…

Sötétedéstől már láthatók a Hajófara és az Egyszarvú csillagkép (Puppis és Monoceros) nyílthalmazai, az M46, M47, M48 és az M50 halmazok, melyek vizuálisan és fotografikusan megfigyelve is nagyon látványosak; az M46 egy kisebb planetáris köddel (NGC 2438) együtt látható. Az NGC 2301 a Monoceros-ban már 5 cm-es távcsőben, illetve 7×50-es binokulárban is feltűnik: fényes és nagy.

Az Egyszarvúban az NGC 2264 jelű köd és csillaghalmaz nagyon látványos közepes méretű távcsövektől felfelé.

Este kilenc órától megfigyelhetőek a Leo-tripletként is ismert galaxisok (Messier 65, Messier 66, NGC 3628).

Éjszaka tizenegy körül a Virgo-halmaz is kedvező pozícióba kerül, számos galaxist figyelhetünk meg egymás közelében.

Éjszaka tíz-tizenegy körül megfigyelhetőek a Nagy Medve és a Vadászebek csillagképben elhelyezkedő fényesebb, “közeli” galaxisok (M51, M81, M82, M94, M102, M106).

Az ajánló összeállításához a Meteor Csillagászati Évkönyv 2022-t, a Stellariumot és a SkyChartot (Cartes du Ciel) használtuk, február 15-i dátummal.

Related posts:

2021. novemberi észlelésajánló – Ágoston Zsolt, Kopeczny Zsuzsanna, Csizmadia Szilárd 2021. decemberi észlelésajánló – Ágoston Zsolt, Kopeczny Zsuzsanna, Csizmadia Szilárd 2022. januári észlelésajánló – Ágoston Zsolt, Kopeczny Zsuzsanna, Csizmadia Szilárd 2021. februári észlelésajánló – Ágoston Zsolt, Csizmadia Szilárd, Kopeczny Zsuzsanna 2021. októberi észlelésajánló – Ágoston Zsolt, Kopeczny Zsuzsanna, Csizmadia Szilárd