Szerző: Csizmadia Szilárd

Óriások a Naprendszeren túl: a 10 legnagyobb ismert exobolygó – Csizmadia Szilárd

Milyen nagy lehet egy bolygó? Első pillantásra egyszerű kérdésnek tűnik, a válasz azonban korántsem az. Először is: tömegét vagy sugarát tekintve beszélünk a legnagyobbról? Másodszor: az ismert exobolygók között több olyan is akad, amely tömegében már a barna törpék tartományát súrolja. A jelenlegi rekordlisták élén ráadásul többnyire nem a „klasszikus” forró Jupiterek, hanem fiatal, közvetlenül lefényképezett, a csillaguktól nagy távolságban keringő planéták állnak. A legnagyobb ismert exobolygók toplistája ezért nem pusztán rekordok gyűjteménye, hanem bepillantás a bolygók és a barna törpék közötti átmeneti tartományba is. Több objektumnál a besorolás, a sugár és a tömeg sem teljesen biztos, ezért a sorrend a jövőben még változhat. Természetesen, nem csak az eddig ismert adatok pontosítása rendezheti át a sorrendet, hanem új felfedezések is.

...
Read more

Nature-tanulmány: magyar kutatók vezetésével fedezték fel a jelenleg ismert legszorosabb, 3+1-típusú hierarchikus négyes csillagrendszert – Borkovits Tamás

A HUN-REN-SZTE Sztelláris Asztrofizika Kutatócsoport, illetve az SZTE Bajai Obszervatóriumának munkatársai, szoros együttműködésben számos külföldi kutatóval, a TESS (Transiting Exoplanet Survey Satellite) űrtávcső méréseinek elemzésével, majd követő fotometriai és spektroszkópiai mérésekkel kimutatták, hogy a Hattyú csillagképben elhelyezkedő TIC 120362137 katalógusszámú (szabad szemmel nem látható) objektum valójában egy olyan négyes csillagrendszer, ahol három, a Napunknál valamivel nagyobb tömegű és forróbb csillag, egy a Merkúr bolygó Nap körüli pályájánál kisebb méretű térrészben helyezkedik el, míg a negyedik, Napunkhoz rendkívül hasonló csillag Naprendszerünk fő kisbolygó-övének (vagyis a Mars, illetve a Jupiter pályája közti térrésznek) megfelelő távolságban kering a belső hármas csillagrendszer tömegközéppontja körül. A kutatók azt is megállapították, hogy a négyes csillagrendszer jelenleg körülbelül másfél milliárd éves, és a három belső csillag alig 300 millió éven belül egyetlen fehér törpecsillaggá fog összeolvadni. A kutatást ismertető szakcikk az egyik legnagyobb presztízsű, interdiszciplináris tudományos folyóiratban, a Nature Communications-ben jelent meg 2026. március 3-án.

...
Read more

Fényes tűzgömb 2026. február 18-án 18:52 KözEI-kor – Csizmadia Szilárd, Bánfalvi Péter, Jandó Attila

Több vizuális (azaz szabad szemmel történt) beszámolót is kaptunk a 2026. február 18-án (szerda) este 18:51 KözEI-kor (Közép-európai Idő) feltűnt tűzgömbről. Számos kamera is rögzítette a jelenséget. Az alábbiakban a Magyar Meteoritikai Társaság és a Vega Csillagászati Egyesületnek az American Meteor Society-val együtt működtetett, Zalaegerszegen lévő AMS91 jelzésű kamerájának képet és videót mutatjuk be a jelenségről. A tűzgömb a fényesebbek (de nem a legfényesebbek) közül való volt. Viszonylag lassan mozgott, ezért hosszú ideig látszódott. Ha egyáltalán maradt belőle valami, az a 10-20 grammot nem haladhatta meg, a többi elpárolgott a felsőlégkörben. Ilyen kis darabokat keresni szinte a lehetetlenséggel határos, ezért nem érdemes (és a megadott tömegérték csak felső határ).

...
Read more