Fridrich János, a kép készítője több, mint egy hetet várt észlelőhelyéről a derült időre az október 11-i napközelség után, míg végre nála is derült lett az ég. 200/1000 SW Newton-távcső, 2024. október 20., Boba, Canon EOS 4000Da fényképezőgép. Mechanika: NEQ5 PRO GoTo. 13x120sec expozíciós idő.
A C/2023 A3 (Tsuchinshan-ATLAS) üstökös felfedezéséről és pályájáról itt írtunk bővebben. Az üstökös szabadszemes volt 2024. szeptember-novemberben, amit jól mutatnak a tagtársaink észleléseiből készített animáció is. Az animáció elkészítése (2024. nov. 13.) további észleléseket kaptunk, amelyek a 2024. május – 2025. januári időszakot ölelik fel, vagyis a felfényesedés, legnagyobb fényesség körüli időszak és a Naptól távolodó üstökös halványulásának időszakát. A korábban közöltészlelésekkel érdemes összevetni az azóta beküldött észleléseket.
Fridrich János felvétele 2024. május 9-én készült 200/1000 SW Newton-távcsővel, Bobáról, ASI 178 MC színes kamerával. Mechanika: NEQ5 PRO GoTo. 20x128sec expozíció. “Itt még gyerekcipőben volt az év végi nagy szenzációs üstökös, az utolsó pillanatban, míg a diófa el nem takarta, lett pár kép róla.” – írta a kép készítője.
Fridrich János holdmentes időben, 2024. október 21-én fotózta ezt a képet a kométáról. Samyang 135mm objektív. Helyszín: Boba. Kamera: Canon EOS 4000Da. Mechanika: NEQ5 PRO GoTo. Expozíció: 28×40 sec. A képen jobbra az üstökös magjától halványan, de kontrasztosan, jól látszik az ellencsóva.
Készítője, Regály Zsolt írta a képhez: “első üstökösfotóm ezzel a rendszerrel. Szabad szemmel már nem látszott, de binokulárral (20×80) már szépen kirajzolódott. Mivel a stacking-hez a képeltolási transzformáció a csillagok helyzete alapján készült, jól látható az üstökös mozgása a magjára nagyítva.” Feldolgozás: 1) preprocessing – saját pipeline (flat/dark/bias korrekció, debayering, asztrometria, fotometriai korrekció, stacking); 2) postprocessing – Siril (RGB compositing, background removal, color calibration, green de-noise); 3) denoising – GraXpert (background extraction AI-Model 2.0.0); 4) photo cosmetic – darktable. Távcső: Canon EF 100-400mm f/4.5-5.6L IS II USM (400mm). Időpont: 2024. november 5. Helyszín: Piszkéstetői Obszervatórium. Átlátszóság: 4. Nyugodtság: 9. Kamera: Canon EOS 5D Mark IV (nem módosított): Mechanika EQ6-R Pro (ASIAIR Plus vezetéssel). Expozíciós adatok: ISO 1600, 36×120 sec Light (9xFlat+9xDark+9xBias).
Fridrich János felvétele az ekkor a Kígyó (Serpens) csillagképben látszódó, jelentősen elhalványodott és kisebbé vált égi vándorról 2024. november 23-án készült. A kép jobb alsó sarkában látszódó, fényes, nagyon szoros kettőscsillag a Théta Serpentis, amely 4,6 és 5,0 magnitúdós csillagokból áll. A csillag neve: Alya. Olyan szoros kettős, hogy ezzel a nagyítással nincs is felbontva, csak két csillagkorong sejthető (a 22′-es kettős 5 cm-es távcsővel azonban már két különálló csillagnak látszik a legkisebb nagyítással is, de ez a kép a primer fókuszban készült; egy 7 magnitúdós csillag is a rendszerhez tartozik). Távcső: 200/1000 SW Newton-távcső. Helyszín: Boba. Kamera: Canon EOS 4000Da. Mechanika: NEQ5 PRO GoTo. Expozíció: 12×150 sec.
Bácsi Csaba képe szintén 2024. november 23-án készült, és szinténa Théta Serpentis látszik rajta jobbra lenn. Távcső: Skywatcher 200/1000. Időpont: 2024-11-23. Helyszín: Nádudvar Átlátszóság: 4. Nyugodtság: 6. Kamera: Canon EOS 1300d full spektrumra átalakítva. Mechanika: EQ-5 kétmotoros vezérlés. Expozíciós adatok: ISO 800 1×30 sec. Szűrő: SVBONY UV-IR cut.
Hadházi Csaba felvétele 203/1624 RC távcsővel 2024. november 25-én készült a Herkules Obszervatóriumból (Hajdúhadház). Az üstökös valódi és látszó mérete, valamint fényessége is tovább csökkent eddigre. Átlátszóság: 3. Nyugodtság: 6. Kamera: Canon EOS 550D Mechanika: NEQ-6 Pro GOTO, Lacerta M-Gen II. Expozíció: ISO 1600-on 60 sec.
Szeitli Imre kereste fel 2024. december 21-én a Naptól és a Földtől is már jelentősen eltávolodott, elhalványodott, és kisebb por- és gázkibocsátásúvá vált üstököst. “Az ősz nagy slágerét kerestem fel, a C/2023 A3 (Tsuchinshan-ATLAS) üstököst. Kíváncsi voltam, hogy most mennyi látszik belőle. Igazából 20 db 150s-os képet készítettem, de már annyira alacsonyan volt, hogy az utolsó 15-be beleértek a fák ágai. De még van kóma is, csóva is. Azt sajnálom, hogy mire kiértem a távcsőhöz, addigra olyan alacsonyan volt már, hogy vizuálisan nem tudtam megtalálni. Talán lesz lehetőség a következő hetekben, jobban sietek, kíváncsi vagyok, hogy milyen vizuálisan is.” – írta a kép készítője. Távcső: SkyWatcher 200/1000 Newton-távcső. Helyszín: Zalaszentgrót. Kamera: ZWO Asi 294 MC Pro. Mechanika: SkyWatcher EQ6-R Pro. Expozíciós adatok: 5x150s, erősítés (gain) = 120 gain, 20 dark, 20 flat, 20 bias kép. Szűrők: SkyWatcher F4/F5 komakorrektor + Baader UV/IR-blokkszűrő.
Végezetül pedig egy szöveges, vizuális észlelést közlünk Csizmadia Szilárdtól:
2024. október 25. (Bárdudvarnok, VCSE Őszi Észlelőhétvége):
Szabad szemmel: alig látszik, Androméda-köd fényességűre becsülöm.
15×50-es IS binokulárral (Ágoston Zsolté) könnyű volt akár 4 fokos csóvát is látni.
355/1600 GoTo Dobson: 69x (23 mm SkyWatcher Skypanorama okulár): relatíve magasan (33 fok) járó C/2023 A3 (Tsuchinsan-ATLAS) üstökös volt a célpont. Alig tűnt halványabbnak a csóva az Androméda-ködnél, a magja pedig sokkal fényesebb volt; cserébe viszont hatalmas kiterjedésű volt. Legalább 10 ívperc széles. A 35,5 cm-esben több látómező hosszú csóva volt észlelhető. A csóva legfényesebb része egyenletesen fehér, Nap felé mutató vége lekerekített, éles szélű, tejfehér, kb. 20-23′-en át homogén, csillagok nem látszanak át rajta. Utána gyorsan halványodik, áttetsző, szálas szerkezetű, sok csillag átvilágít rajta.