Kategória: Cikkek – Észlelés

A következőkben áprilisi amatőrcsillagászati megfigyelésekhez szeretnénk ajánlani néhány objektumot. A Nap áprilisban 6:00 (KözEI) körül kel, 19:30 (KözEI) körül nyugszik (ld. lentebb részletesebben). (A NYISZ a nyári időszámítás, a KözEI a Közép-Európai Idő rövidítése, utóbbi megegyezik a polgári téli időszámításunkkal. NYISZ = UT + 2 óra, KözEI = UT + 1 óra.) Az észlelés napnyugta után – témaválasztástól, távcső felállításától függően – körülbelül egy órával már elkezdhető. A csillagászati szürkület a napnyugta utáni, illetve napkelte előtti 1,5-2 órát felölelő időszak. Újhold április 1-én és 30-án, első negyed április 9-én, telehold április 16-án, utolsó negyed április 23-án lesz. Csillagászati szürkület alatt azt az időszakot értjük, amikor a Nap már legalább -12°-on vagy mélyebben van a horizont alatt, de a -18° horizont alatti magasságot még nem éri el. A -18°-os érték elérése után áll be a teljes sötétség. Látványosabb, fontosabb események UT időzóna szerint (KözEI-2 óra): 04.05. 03:40 A Mars és a Szaturnusz 18'-es közelsége a Bak csillagképben 04.19. 06:00 A Hold minimális librációja 04.25. 10:43 A Merkúr dichotómiája (esténként kedvező láthatóság) 04.27. 02:56 A Vénusz 4°-ra a 14%-os fázisú Holdtól 04.30. 19:01 A Merkúrtól 1,4°-ra látható a Fiastyúk nyílthalmaz a Bika csillagképben A Merkúr 3-a után megjelenik az esti égen, láthatósága gyorsan javul. 29-én van a legkedvezőbb pozícióban, 20°-ra a Naptól. A Vénusz hajnalban kereshető a délkeleti égen. -4,1 magnitúdós, átmérője 22"-ről 17"-re csökken, fázisa 55%-ról 67%-ra nő. A Mars hajnalban figyelhető meg a Bak, majd a Vízöntő csillagképben keleten. Fényessége 0,9 magnitúdó, látszó átmérője 5,7". A Jupiter láthatósága a hónap során kedvezőtlen, nem figyelhető meg. A Szaturnusz a Bak csillagképben látható, napkelte előtt, délkeleten. Fényessége 0,8 magnitúdó, átmérője 16". Az Uránusz a Nap közelsége miatt nem figyelhető meg. A Neptunusz láthatósága a hónap során kedvezőtlen, nem figyelhető meg. A következő táblázatban Zalaegerszegre nézve a Nap és a Hold keltének, delelésének és nyugvásának időpontjait adjuk meg (óra:perc formátumban, nyári időszámítás szerint), valamint a Hold aktuális fázisát az adott nap 00:00 h UT-jére (0%: újhold, 50%: első vagy utolsó negyed, 100%: telehold). A táblázat tartalmazza ezen felül, hogy milyen napról van szó (hétfő-vasárnap), a Julián dátumot az adott nap 0 h UT-jére, valamint a helyi csillagidőt (Local Sidereal Time, LST) Zalaegerszeg földrajzi hosszúságára, vagyis λ = 16º 50'-re, óra:perc:másodperc alakban. A helyi csillagidő a tavaszpont óraszöge az adott helyről nézve. Megjegyzendő, hogy az ország középső részén tipikusan kb. 15, a keleti határ mentén tipikusan kb. 30 perccel korábban történnek a kelések-nyugvások, mint Zalaegerszegen, az eltérő földrajzi hosszúságok miatt. A Nap és a Hold kelési-delelési-nyugvási időpontjai NYISZ-ben vannak megadva. Sombrero-galaxis (Messier 104), a Csillagkapu és Cápa-aszterizmus A tavasz a galaxisok évszaka. A Messier 104 (M104), más nevén Sombrero-galaxis egy Seyfert 2 típusú spirálgalaxis a Szűz (Virgo) csillagképben. 1781-ben fedezte fel Pierre Méchain (francia csillagász, a Messier-katalógusban 26 objektum a saját felfedezése). Ez az első objektum a Messier-katalógusban, ami nem szerepelt az eredeti kiadásban, még Messier is csak kézzel írta hozzá a saját példányához. A listához 1921-ben Nicolas Camille Flammarion (francia csillagász) adta hozzá, miután megtalálta ezt a példányt a kézzel írott jegyzettel. Az M104 29 350 000 fényévre van Földtől és 1000 km/s sebességgel távolodik tőlünk. Nagyjából 100 milliárd csillag alkotja. A Tejútrendszernél valamivel kisebb, átmérője kb. 82 000 fényév. A Sombrero-galaxis majdnem az éléről látszódó küllő nélküli spirálgalaxis, szorosan tekeredő spirálkarokkal, nagy és fényes központi dudorral és jellegzetes porsávval a galaxis korongja előtt. A központjában egy 1 milliárd naptömegű fekete lyuk található. A Sombrero 3,6°-ra délre található a khí (χ) Virginistől és már binokulárral is jól látható, megnyúlt fényfoltként. Egy 105 mm-es refraktorral, 47x-es nagyítással az M104 kelet-nyugati irányban 7'-es méretben nyúlik el és egy fényes, 2" széles, ovális magot mutat, kis, intenzív középponttal. A galaxis élén keskeny fekete porsáv fut végig. Nyugati csúcsát egy 10 magnitúdós csillag díszíti, a mag a sötét peremétől északra helyezkedik el. Nagyobb nagyítás mellett még szembetűnőbbé válik a lenyűgöző porsáv, aminek tömege Napunk 16 milliószorosa. Ez a fenséges galaxis egy kis refraktorral 17x-es nagyítás mellett 3,6°-os látómezőn osztozik egy 6 csillagból álló aszterizmussal. Először keress meg az M104-től 24'-re nyugat-északnyugatra egy kis csoportot, amely négy 8 és 9 magnitúdós csillagból áll ½°-os területen, és amit fogas vigyorgó szájként írtak le. Ezt Philip S. Harrington Cápának nevezte el. Még hat halványabb csillag látszik egy görbe vonalban, ami a cápa teste és egy csillag ettől nyugatra, amely a hátúszója. Színes látványt nyújtanak 25 cm-es reflektorral, az egyik csillag sárga, kettő pedig sárgás-narancssárga színű. A galaxistól 1,1°-ra nyugat-délnyugat irányban látható a Struve 1659 (∑1659). A 105 mm-es távcsőben 47x-es nagyítással egy 5'-es egyenlő szárú csillagháromszög látszik, benne egy kisebb egyenlő szárú háromszöggel. A 25 cm-es távcsővel a hat csillag, a fényesség csökkenésének sorrendjében sárgás-fehérnek, mélysárgának, halványsárgának, sárgának és arany színűnek látszanak. A csoportot először John Wagoner mutatta be az 1980-as években, egy texasi csillagpartin. A csoportot - egy televíziós sorozat nyomán - Csillagkapunak nevezte el. Forrás: Sue French: Deep-sky wonders 120-121. o. Az M104 jellegzetes formájának felismeréséhez legalább 100 mm-es nyílású távcső szükséges. A mag és a korong észleléséhez legalább 200 mm-es távcső szükséges. A sötét porsáv megpillantásához pedig 250 – 300 mm-es távcső javasolt. http://vcse.hu/sombrero-galaxis/#more-655