A világ legnagyobb kamerája nemrég elkészítette első tesztfelvételeit a Világegyetemről, melyek alapján rendkívül ígéretes tíz éves mérési programnak néz elébe az újonnan épült Vera C. Rubin obszervatórium és annak Simonyi Égboltfelmérő Távcsöve (Simonyi Survey Telescope - SST). A projekt jelentőségének megértéséhez először nézzük meg a kamerát, az obszervatórium talán legizgalmasabb részét, mely a legnagyobb előrelépést jelenti a korábbi égboltfelmérő programokhoz képest! Legszembetűnőbb maga a kamera mérete: másfél méteres átmérőjű lencséje már nagy dolgokra teszi hivatottá a „Hagyaték” Tér- és Idő Felmérés Kamerát (Legacy Space and Time Camera – LSST, a korábbi Large Synopitc Survey Telescope tiszteletére nevezték el). A szenzor optikai előtagjával és három tonnás súlyával együtt az SST-n foglal helyet, innen kémleli majd végig az egész chilei égboltot összesen 3-4 nap alatt.
...Kategória: Cikkek – ismeretterjesztő
Az ESA XMM-Newton és a japán JAXA Suzaku röntgen űrteleszkópok segítségével nagy mennyiségű barionos anyagot fedeztek fel: kapcsolata a sötét anyaghoz? – Nagy Pál
Az ESA XMM-Newton és a japán JAXA Suzaku röntgentartományban működő űrteleszkópok segítségével nagy mennyiségű barionos anyagot fedeztek fel. Az...
Extrém körülmények között II. – Élet egy naptalan égbolt alatt? – Fröhlich Viktória
Jelen írásban Csomai Martin középiskolás diákot, Császár Kornél csillagászt és Dr. Csizmadia Tamás sejtbiológust kérdeztem az Univerzum talán legkülönlegesebb helyein elképzelhető életformákról. Mai terítékünk a kóbor bolygók holdjainak jégfelszíne alatti óceánok potenciális élővilága. A cikk első része, melyben pulzárok körül keringő bolygók körülményeit és lakóit boncolgatjuk, itt található. A Tejútrendszerben temérdek olyan bolygó kering, mely elszakadt szülőcsillagától. Egyes elméleti megfontolások szerint számuk a csillagok körül keringő bolygókéval is összemérhető lehet. Ezeknek a kóbor bolygóknak nevezett égitesteknek a naprendszerbeli bolygókhoz hasonlóan lehetnek holdjai. A holdak pályája pedig nagy eséllyel lehet excentrikus. Egy ilyen holdon - a csillag besugárzásának hiányában - jelentős szerephez juthat az árapályfűtés, így a holdak jeges felszíne alatt (az Europához, Enceladushoz hasonlóan) több tíz km mély, folyékony óceánok alakulhatnak ki (ezekről a fejtegetésekről többet itt olvashatunk). Felszín alatt vagy felett Hogy megválaszoljuk, vajon egy kóbor bolygó holdján milyen életformák alakulhatnak ki, Kornél először azt vizsgálja meg, egyáltalán túlélheti-e egészben a hold a szupernóva-robbanást. “Az explicit darabokra hullás valószínűleg kivételes eset lenne. Nem mehetünk el viszont a mellett, hogy a robbanásban ledobott, sok energiát hordozó anyag nyomást gyakorol a holdra. Ha ez a nyomás kellően aszimmetrikus, repedéseket hozhat létre a felszínen, ezzel elősegítve egy felszíni jégréteg gyors és teljes elpárolgását. A párolgás mennyisége befolyással lehet az élet keletkezésére, ugyanis ha jelentős, akkor a hold sugarának zsugorodása az árapály-fűtés (azaz egy jelentős energiaforrás) csökkenését hozza magával.”
...Extrém körülmények között I. – Élet egy csillag halála után? – Fröhlich Viktória
“A gondolatkísérlet mindent elbír!” - ígéri nekem Dr. Csizmadia Tamás, sejtbiológus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem munkatársa, gyakori beszélgetőpartnerem. A gondolatkísérlet valóban hasznos eszköze a tudománynak: példának okáért Einstein is így jutott el a relativitáselmélet ötletéhez: "mi lenne, ha ráülnénk egy fényrészecskére, és vele együtt utaznánk?" Ma Tamás képzeletét szeretném próbára tenni: arról kérdezem, szerinte mi módokon alkalmazkodna és fejlődne az élet, ha a Galaxis legkülönlegesebb és legszélsőségesebb helyein fejlődne ki. Beszélgetésünket tovább fűszerezendő, Császár Kornél csillagászt is kifaggattam véleményéről. Következzen tehát néhány gondolat a legextrémebb potenciális élőhelyekről és életformákról. Ebben a cikkben pulzárok körül keringő exobolygókról lesz szó, a folytatásban pedig kóbor bolygók holdjait vesszük górcső alá. Milyen bolygókra számíthatunk? Mára közel tucatnyi bolygót fedeztek fel a kutatók közepesen nagy tömegű csillagok maradványai, azaz pulzárok körül. A pulzárok kialakulását szupernóva-robbanások kísérik, amelyben a csillag tömegének jelentős részét leveti magáról. A visszamaradó maradvány város méretű, tömege azonban a Napénak 2-3-szorosa is lehet. A szupernóva-robbanások során rendkívüli mennyiségű energia szabadul fel, a ledobott csillaganyag pedig végigsöpör a rendszerben megmaradt bolygókon, nagy valószínűséggel megfosztva azokat légkörüktől. Meglepő lehet, de a robbanást követően is lehetőség van újabb bolygók keletkezésére! Ekkor azonban a szupernóva-robbanásban keletkezett nehezebb elemekből álló porból és gázból kell építkezni. Ezekből pedig valószínűtlen, hogy légkör alakulna ki. “Akár az eredeti rendszer bolygóit, akár egy másodlagos bolygókeletkezési hullámot tekintünk, a bolygók atmoszféra nélküliek lesznek. Tehát a kérdés az, hogy milyen élet lehetne egy olyan bolygón, ahol nincs légkör. Ebben az esetben a csillag besugárzásának egésze a felszínre jut.”, mondja Kornél. Fontos szempont továbbá, hogy légkör, vagyis légköri nyomás nélkül folyékony óceánok sem létezhetnek ezeknek a bolygóknak a felszínén, hiszen azonnal elpárolognának (elszublimálnának).
...„Az éjszaka fényei” – Buczi Zoltán
Mintegy három évvel ezelőtt, az egyik hajnalban – már elfeledve, mi lehetett a kiváltó pillanat – arra ébredtem, hogy szeretnék magamnak egy távcsövet. Bár most, hogy e betűket elkezdtem leütni, rémlik, hogy nem sokkal korábban volt egy elsőre ijesztő, mégis lenyűgöző élményem, aminek a hatása valószínűleg még bennem élt. A debreceni munkahelyemre tartottam hajnal 4-5 között, amikor is északkeleti irányban egy hatalmas felvillanást láttam, majd egy lassan halványuló csóvát, ami kb. 30 fokban kelet felé nyúlt el.
...