Kategória: Cikkek – ismeretterjesztő

Mars-oppozíció 2020. október 13-án

2020. október 13-án van a Mars szembenállásban a Nappal. Ez azt jelenti, hogy ekliptikai hosszúságbeli különbségük éppen 180 fokot tesz ki, gyakorlatilag a Mars és a Nap az égbolt átellenes pontján tartózkodik. Ilyenkor a Mars napnyugtakor kel, éjféltájban delel, és hajnalban nyugszik. Fázisa 100%. Néhány nappal ezt megelőzően volt földközelségben, akkor volt a legfényesebb.

...
Read more

2020. októberi észlelésajánló – Ágoston Zsolt, Kopeczny Zsuzsanna

A következőkben az októberi amatőrcsillagászati megfigyelésekhez szeretnénk ajánlani néhány objektumot. A Nap Zalaegerszegről nézve október közepén 07:00 (NYISZ) körül kel, 18:00 (NYISZ) körül nyugszik. (A NYISZ a nyári időszámítás rövidítése – NYISZ = UT + 2 h, NYISZ = KözEI + 1 h, ahol UT a világidő, KöZEI a közép-európai idő rövidítése. Az ország keleti területein félórás, a középső területein negyedórás eltérés előfordulhat a földrajzi hosszúságkülönbség miatt a napkelte-napnyugta időpontjában.) Az észlelés napnyugta után – témaválasztástól, távcső felállításától függően – körülbelül egy órával már elkezdhető. A csillagászati szürkület a napnyugta utáni, illetve napkelte előtti 1,5-2 órát felölelő időszak. Telihold október 1-én és 31-én, utolsó negyed október 10-én, újhold október 16-án, első negyed október 23-án lesz. VCSE - Az égbolt látványa Zalaegerszegről nézve 2020. október 20-án este 22 óra NYISZ-kor. (Az égtájak rövidítése: N: észak, NE: északkelet, E: kelet, SE: délkelet, S: dél, SW: délnyugat, W: nyugat, NW: északnyugat.) A képre kattintva nagyobb méretben is megtekinthető a térkép. A koncentrikus körök húsz fokonként (20°, 40°, 60° és 80°) a horizont feletti magasságok, a sugarasan kiágazó vonalak az azimutok 20 fokonként. - A kép a Cartes du Ciel programmal készült. Csillagászati szürkület alatt azt az időszakot értjük, amikor a Nap a -18° horizont alatti magasságot még nem éri el, de már legalább -12°-on vagy mélyebben van. A -18°-os érték elérése után áll be a teljes sötétség (éjszaka). Látványosabb események UT időzóna szerint (UT = NYISZ – 2 óra): 10.01. 16:06 A Merkúr legnagyobb keleti elongációja, a Szaturnusz gyűrűjének legjobb láthatósága 10.03. 02:13 A Vénusztól 10'-re látható a Regulus 10.03. 23:47 A Hold mögé belép az Éta Ceti, ugyanekkor a Hold mögül kilép a 64 Ceti 10.07. 20:59 A Hold mögül kilép a 109 Tauri 10.14. 02:07 A Vénusz 3,6°-ra látható a 11%-os fázisú Holdtól az Oroszlán csillagképben 10.14. A Mars oppozícióban a Halak csillagképben (-2,6 magnitúdó, 22" átmérő) 10.22. 19:07 A Jupiter 3°-ra a 42%-os fázisú Holdtól 10.25. 19:50 A Merkúr alsó együttállásban a Nappal 10.31. 15:53 Az Uránusz oppozícióban a Kos csillagképben A Merkúr október 1-én van a legnagyobb keleti kitérésben, láthatósága kedvezőtlen, mivel fél órával a Nap után lenyugszik. Láthatósága tovább romlik a hónap során, de a 25-ei alsó együttállás után, 31-én már egy órával a Nap előtt kel. A Vénusz keleten, 3 órával napkelte előtt kereshető. -4 magnitúdós, 81%-ra nő a fázisa, átmérője 13"-re csökken. A Mars 14-én szembenállásba kerül a Nappal, egész éjszaka megfigyelhető. Fényessége -2,6 magnitúdóra, látszó átmérője 22,4"-re nő. A Jupiter megfigyelhető a Nyilas csillagképben napnyugta után, a koraesti órákban. -2,3 magnitúdós. A Szaturnusz késő estig megfigyelhető a délnyugati ég alján, fényessége 0,5 magnitúdó. Az Uránusz egész éjszaka megfigyelhető a délkeleti ég alján. A Kos csillagképben található. 31-én szembenállásban van a Nappal. A Neptunusz az éjszaka első felében figyelhető meg, a Vízöntő csillagképben található.

...
Read more

Az első eredmények az európai CHEOPS bolygókutató űrszondától: az ESA exobolygó-észlelő távcsöve egy extrém különös idegen világot talált

Az Európai Űrkutatási Ügynökség (European Space Agency, ESA) CHEOPS nevű új exobolygó-kutató küldetése egy közeli csillag körül megtalálta az eddig ismertek közül az egyik legforróbb és legextrémebb exobolygót: a WASP-189b-t. Ez a CHEOPS legeslegelső felfedezése és a legelső tudományos eredménye, egyben demonstrálja a CHEOPS egyedülálló képességeit, amivel fényt deríthet ezeknek az idegen bolygóvilágoknak a titkaira (1.ábra). A felfedezést közzétevő tanulmányt közlésre az Astronomy and Astrophysics című vezető európai csillagászati szakfolyóirat fogadta el, szerzői között több magyar csillagász is található. A tanulmány 106 szerzője közül a Vega Csillagászati Egyesület elnöke, Dr. Csizmadia Szilárd a második, aki a bolygó paramétereinek (pl. mérete) és különleges pályájának a CHEOPS-adatokból való meghatározásán dolgozott.

...
Read more

Csillagászat Napja – 2020. szeptember 26.

A Csillagászat napja évente kétszer: egy tavaszi és egy őszi első negyed-beli holdfázishoz közeli rendezvény, amit világszerte megtartanak. A Vega Csillagászati Egyesület és a TIT Öveges József Egyesület szervezésében a „Csillagászat Napja” zalaegerszegi programja a 2020. évi őszi Csillagászat Napján - tekintettel a kialakult járványügyi helyzetre - ezúttal egy online távcsöves bemutató lesz 2020. szeptember 26-án (szombat) este 19:00 órai kezdettel (nyári időszámítás szerint). A VCSE Távvezérelt Csillagvizsgálójából fogjuk a Holdat és más égi objektumokat (néhány fényesebb mélyeget) megfigyelni derült idő esetén, és a távcső által adott képet kivetítjük az interneten. Borult idő esetén csillagászati ismeretterjesztő, online közvetített előadásra kerül sor. Az előadó és az előadás címe: Dr. Csizmadia Szilárd csillagász: A vénuszi élet lehetőségéről.

...
Read more