Kategória: Cikkek – ismeretterjesztő

2025. január 16.: Mars szembenállásban a Nappal – Csizmadia Szilárd

Csizmadia Szilárd
444
Cikkek - ismeretterjesztő, Egyéb, Észlelés, Észlelés - mars, Mai kép
, , , ,

2025. január 12-én 14:32 Közép-Európai Időkor (a külön nem jelölt időpontok KözEI-ben vannak) volt a Mars legutóbb földközelben, amikor is 96 millió 84 ezer 787 km-re volt a Földtől, és 242 millió 829 ezer 708 km-re a Naptól. Szembenállását pedig, vagyis amikor az ég Nappal átellenes pontján látszik, január 16-én éri el. (Ekkor ekliptikai hosszúságkülönbségük 180 fok.) A bolygó -1,4 magnitúdós lesz szembenállása idején, vagyis megközelíti az éjszakai égbolt legfényesebb csillagának, a Szíriusznak a -1,5 magnitúdóját. Nagy fényességével és mélynarancsos árnyalatával eltéveszthetetlen lesz az égbolton. Zalaegerszegen aznap 15:58-kor kel, 00:07-kor delel, és reggel 08:09-kor nyugszik le, vagyis egész éjszaka folyamatosan látható. Koraeste északkeleten lesz, éjféltájban dél felé (68° magasan delel), hajnalban nyugatra, majd a reggeli órákban északnyugatra látszik. Az Ikrek csillagképben jár, az Ikrek két fényes főcsillaga közül a délebbitől (alsótól) is délebbre (alatta) látszik, vagyis a Pollux közelében lesz.

...
Read more

Szaturnusz gyűrű-átfordulás 2025-ben: mit is jelent az, hogy eltűnik a Szaturnusz gyűrűje? – Csizmadia Szilárd

Csizmadia Szilárd
1399
Cikkek - Észlelés, Cikkek - ismeretterjesztő, Egyéb, Hírek, Hirek - jelenségek
, ,

A Szaturnusz 2024-es látványa sokáig feledhetetlen lesz. A Szaturnusz egyenlítője és gyűrűje is térben állandó helyzetű (legalábbis jó sok ezer keringés során): 27 fokkal hajlanak az ekliptika (földpálya) síkjához. Ahogy az alábbi oktató ábra mutatja, a gyűrűre néha az éléről látunk rá, néha pedig a lapjáról. Akkor a legszebb, amikor a lapjáról nézzük. Az ábráról leolvasható, hogy néha a gyűrű alsó (déli), néha pedig a felső (északi) oldalát nézzük. Mindkettőt kb. fél Szaturnusz-keringésnyi ideig látjuk, mielőtt a kép a másikra vált. Mivel a Szaturnusz keringésideje kb. 30 év, 15 évig látjuk a gyűrű egyik, 15 évig a másik oldalát, majd a ciklus ismétlődik. A „Szaturnusz gyűrűi átfordulásának” hívják az eseményt, amikor pontosan éléről látjuk a gyűrűrendszert, és az egyik lapjáról a másikra vált a gyűrű látványa. Átforduláskor a gyűrű teljesen eltűnik az észlelő elől. Ennek oka, hogy a Szaturnusz gyűrűje nagyon vékony. Régebben csak 1 km-esnek gondolták a gyűrű vastagságát, a modern, a Cassini űrszondára alapozott mérések szerint csak olyan 10 (helyenként 100) méter. Ez olyan kevés, hogy amatőr távcsöveinkkel nem látjuk a gyűrűt ilyenkor.

...
Read more

Újévi matematika és csillagászat – Keszthelyi Sándor

jandoattila
282
Cikkek - ismeretterjesztő, Egyéb
, , , ,

A nevezetes napok és az ünnepek értelmezéséhez kell kevés matematika (talán számtani műveletek ismerete is elegendő) és kell némi csillagászat (bizony a csillagászat az, ami fontos szerepet töltött be naptárunk kialakításában és szabályozásában). Szilveszter az eltelt év utolsó napja, állandóan december 31-re esik. Újév napja a következő év első napja, állandóan január 1-én van. Ez a két nevezetes nap összekapcsolódik, szorosan egymás mellett állnak, párban járnak. Ez nem nagy bölcsesség! De miért és mióta van az év utolsó napja december 31-én? Pontosan azért és azóta, amiért és amióta az év első napja január 1-e! Ennek felderítése ismét az ókori rómaiak korába vezet bennünket.

...
Read more

A 2024. év űrszemét okozta incidensei – Csizmadia Szilárd

Csizmadia Szilárd
257
Cikkek - ismeretterjesztő, Egyéb

Az űr hasznosítása és az űrkutatás egyaránt jár szeméttermeléssel. Sok cég, űrügynökség nem gondoskodik a már használaton kívül került űreszközeinek biztonságos lehozataláról, a tovább keringő, használatlan, sőt gyakran használhatatlan, mi több irányíthatatlan eszközök szemétként keringenek tovább a Föld körül. Az űreszközök ütközése során törmelék is keletkezhet, ami tovább növeli az űrszemetet. (De űrhajósok is hagynak el egy-egy szerszámot űrséta alkalmával, ami aztán irányíthatatlanul kering tovább, sőt, kicsi mérete miatt gyakran láthatatlanul is, és nem tudjuk, merre van.) A földi légkör fékező hatással van az űreszközökre is, és az űrszemétre is. A földi légkör ugyanis nem hirtelen szűnik meg, hanem fokozatosan csökken le a sűrűsége, és folyamatosan olvad bele a bolygóközi térbe. Minél magasabbra megyünk, annál ritkább a földi légkör; de több száz, sőt ezer kilométer földfelszíni magasságban is van még ritkás légkör, amely lassan, de biztosan fékezi a műholdakat, űrhajókat, sőt az űrállomásokat is. Emiatt ezek magasságot veszítenek. Az irányítható eszközök magasságát hajtóműveikkel emiatt rendszeresen meg kell növelni.

...
Read more