A Szaturnusz 2024-es látványa sokáig feledhetetlen lesz. A Szaturnusz egyenlítője és gyűrűje is térben állandó helyzetű (legalábbis jó sok ezer keringés során): 27 fokkal hajlanak az ekliptika (földpálya) síkjához. Ahogy az alábbi oktató ábra mutatja, a gyűrűre néha az éléről látunk rá, néha pedig a lapjáról. Akkor a legszebb, amikor a lapjáról nézzük. Az ábráról leolvasható, hogy néha a gyűrű alsó (déli), néha pedig a felső (északi) oldalát nézzük. Mindkettőt kb. fél Szaturnusz-keringésnyi ideig látjuk, mielőtt a kép a másikra vált. Mivel a Szaturnusz keringésideje kb. 30 év, 15 évig látjuk a gyűrű egyik, 15 évig a másik oldalát, majd a ciklus ismétlődik. A „Szaturnusz gyűrűi átfordulásának” hívják az eseményt, amikor pontosan éléről látjuk a gyűrűrendszert, és az egyik lapjáról a másikra vált a gyűrű látványa. Átforduláskor a gyűrű teljesen eltűnik az észlelő elől. Ennek oka, hogy a Szaturnusz gyűrűje nagyon vékony. Régebben csak 1 km-esnek gondolták a gyűrű vastagságát, a modern, a Cassini űrszondára alapozott mérések szerint csak olyan 10 (helyenként 100) méter. Ez olyan kevés, hogy amatőr távcsöveinkkel nem látjuk a gyűrűt ilyenkor.
...Kategória: Cikkek – ismeretterjesztő
A Hold elfedi a Szaturnuszt – VCSE
Egerváron némi felhők között tudjuk észlelni a Holdat, a Szaturnusz kilpéséig van még pár perc. Vajon kitart-e a kilépésig? ...
Újévi matematika és csillagászat – Keszthelyi Sándor
A nevezetes napok és az ünnepek értelmezéséhez kell kevés matematika (talán számtani műveletek ismerete is elegendő) és kell némi csillagászat (bizony a csillagászat az, ami fontos szerepet töltött be naptárunk kialakításában és szabályozásában). Szilveszter az eltelt év utolsó napja, állandóan december 31-re esik. Újév napja a következő év első napja, állandóan január 1-én van. Ez a két nevezetes nap összekapcsolódik, szorosan egymás mellett állnak, párban járnak. Ez nem nagy bölcsesség! De miért és mióta van az év utolsó napja december 31-én? Pontosan azért és azóta, amiért és amióta az év első napja január 1-e! Ennek felderítése ismét az ókori rómaiak korába vezet bennünket.
...A 2024. év űrszemét okozta incidensei – Csizmadia Szilárd
Az űr hasznosítása és az űrkutatás egyaránt jár szeméttermeléssel. Sok cég, űrügynökség nem gondoskodik a már használaton kívül került űreszközeinek biztonságos lehozataláról, a tovább keringő, használatlan, sőt gyakran használhatatlan, mi több irányíthatatlan eszközök szemétként keringenek tovább a Föld körül. Az űreszközök ütközése során törmelék is keletkezhet, ami tovább növeli az űrszemetet. (De űrhajósok is hagynak el egy-egy szerszámot űrséta alkalmával, ami aztán irányíthatatlanul kering tovább, sőt, kicsi mérete miatt gyakran láthatatlanul is, és nem tudjuk, merre van.) A földi légkör fékező hatással van az űreszközökre is, és az űrszemétre is. A földi légkör ugyanis nem hirtelen szűnik meg, hanem fokozatosan csökken le a sűrűsége, és folyamatosan olvad bele a bolygóközi térbe. Minél magasabbra megyünk, annál ritkább a földi légkör; de több száz, sőt ezer kilométer földfelszíni magasságban is van még ritkás légkör, amely lassan, de biztosan fékezi a műholdakat, űrhajókat, sőt az űrállomásokat is. Emiatt ezek magasságot veszítenek. Az irányítható eszközök magasságát hajtóműveikkel emiatt rendszeresen meg kell növelni.
...Karácsonyi matematika és csillagászat – Keszthelyi Sándor
A nevezetes napok és az ünnepek értelmezéséhez kell kevés matematika (talán számtani műveletek ismerete is elegendő) és kell némi csillagászat (bizony a csillagászat az, ami fontos szerepet töltött be naptárunk kialakításában és szabályozásában). A karácsony értelmezése látszólag egyszerű. Ez a Názáreti Jézus születésnapja. Mindig december 25-én van, és minden évben ugyanakkor van, azaz nem mozgó ünnep. Ezzel készen is lennénk! Csak egy kérdés van még: vajon miért van december 25-én?
...