Az időpontok vagy Közép-Európai Idő (KözEI), vagy Nyári Időszámítás (NYISZ) szerint vannak, az éppen akkor használt időnek megfelelően. A jelenségeket nagyrészt a Meteor csillagászati évkönyv 2024, Budapest, 2023, MCSE kötetéből vettem. Január Január 4-én a Quadrantidák meteorraj maximuma. ZHR=110 meteor/óra. Utolsó negyed: január 4-én. Január 20-án este a Fiastyúk (M45 nyílthalmaz) együttállása a Holddal. Néhány csillagát fedi is. Február Február 9-10-11.: VEGA '24 Országos Téli Távcsöves és Asztrofotós Találkozó a Mátra hegységben (VCSE Hajdúsági TK szervezésében) Február 16-án este a Fiastyúk (M45 nyílthalmaz) együttállása a Holddal. Több csillagát fedi is. Március
...Kategória: Cikkek – ismeretterjesztő
Hegyhátsálon ünnepeltünk – Bánfalvi Péter
Egy hónap alatt kétszer is találkoztunk a Hegyháti Csillagvizsgálóban. Ennek egyik indítéka, hogy a Horváth Tibor által készített, és mostanáig az udvarán álló Scutum Csillagvizsgálót áthelyezték a csillagvizsgáló udvarára, ahol felújított állapotában avattuk. A második találkozásra a Hegyháti Csillagvizsgáló felújítása adott okot. Mi közöm ehhez az egészhez?
...Pandóra halmaza a JWST képén (Abell 2744) – Csizmadia Szilárd
Emlékszünk Pandóra szelencéjének történetére? Bár Pandóra neve azt jelenti, "minden ajándék", mégis rossz emlékünk lehet róla. Bár megtiltották neki, hogy akárcsak a közelébe menjen, őt annyira furdalta a kíváncsiság, mi lehet benne, hogy kinyitott egy szelencét (kicsi dobozkát; más forrásokban hombárt), amiből kiszabadult a Betegség, a Bánat, a Szegénység, a Bűn, az Öregség - mire Pandóra megijedt, lecsapta a fedelet, így csak a Remény maradt a szelencében.
...Perseidákra fel! – Lakatos Csaba, Csizmadia Szilárd
A Nemzetközi Meteoros Szervezet 2023. évi meteor-naptára szerint idén augusztus 13-án 7-14 UT (magyar idő szerint 9-16 óra között) lesz a Perseidák maximuma. Az előrejelzés beválása esetén előtte és utána éjszakán (vagyis 12/13-án hajnalban és 13/14-én az éjszaka első felében) számíthatunk maximumközeli aktivitásra, ebből - a radiáns magassága és időbeli közelsége okán - az aug. 12/13-a éjszaka néz ki jobbnak. Perseidákat azonban július 17-e tájától augusztus 24-ig minden éjjel láthatunk, de minél távolabb vagyunk időben aug. 12/13-a fordulójától, annál kevesebbet. Érdemes lenne 2023. augusztus 14-én 1-3 h UT (vagyis 13/14-e éjszakáján hajnali 3-5 óra magyar idő szerint) is észlelni a Perseidákat, mert J. Vaubaillon szerint egy, a szülőüstökösből Kr. e. 68-ban kidobott porcsomó (meteoroidfelhő) ekkor éri el a Földet, és a meteoraktivitás ismét megnő egy picit (hogy mennyivel, azt nem tudták előrejelezni). Tartalom: Mik azok a meteorok, más néven hullócsillagok? - Mik azok a Perseidák? - Szent Lőrinc könnyei: mik azok? - Mik azok a meteoroidok? - Mik azok a meteoritok? - A Perseidákról részletesebben - Tippek a megfigyeléshez MIK AZOK A METEOROK, MÁS NÉVEN HULLÓCSILLAGOK? A világűrből a Föld légkörébe érkező apró, porszemnyitől a méteres darabig nagy sebességgel érkező kőzetdarabok a Föld légkörében lefékeződnek. A fékeződéskor elvesztett energia nagyobb része a kőzetdarab pályája mentén a légkör ionizálására fordítódik. Az ionizációkor az oxigén- és nitrogénatomokról és molekulákról elektron(ok) szakad(nak) le. Amikor ezt az atom gyorsan (század-, tizedmásodpercen belül) visszaszerzi, fényjelenséget bocsát ki. Úgy mondjuk, izzik az ioncsatorna: a kőzetdarab pályája mentén pár száz méteres átmérőjű területen, de sok-sok kilométeren (akár 10-30 km is lehet) fénylik pár tizedmásodpercig - pár másodpercig a légkörünk. Ezt a fénylést nevezzük meteornak, a belépő kőzetdarabot, ami a rövid időtartamú fénylést létrehozta, meteoroidnak. A meteor népi neve: hullócsillag.
...A megjósolt szupernóva-felvillanás és a Hubble-állandó – Csizmadia Szilárd
Ugyan ki tudná megjósolni egy szupernóva-robbanás pontos időpontját? Csillagfejlődési elméleteink nincsenek azon a szinten, hogy másodperc, perc, óra vagy akár egy év pontossággal megjósolhassuk a robbanás időpontját. Jó, ha százezer-millió év pontossággal tudunk valami előrejelzést tenni erre vonatkozólag - ha ismert a szülőégitest. (Ráadásul a robbanás fényének időre van szüksége ahhoz, hogy elérjen minket. Minél távolabbi objektumról van szó, annál pontatlanabbul ismerjük a távolságát. Ha pl. egy 1 milliárd fényévre lévő extragalaxis távolságát 1% pontossággal (vagyis nagyon pontosan!) ismerjük, akkor a robbanás fénysebességgel haladó fénye beérkeztének időpontjában 1% szorozva 1 milliárd év = 10 millió év bizonytalanság lesz. Ember legfeljebb 2 millió éve, távcső 1609, mintegy négy évszázada létezik...) Mégis vannak előre jelezhető szupernóva-robbanások!
...