Kategória: Egyéb

Fényszennyezés – VCSE

Az utóbbi időben egyre több helyen növekszik a díszkivilágítás, valósítanak meg rosszul tervezett közvilágítást, fényfestést vagy lézerfestést különböző neveken. Rosszul világítanak meg díszítés címen magánházakat, vagy éppen egy ipari, mezőgazdasági telephelyet. A fény nagy része nem oda jut, ahova kellene: egy templom vagy egy ház homlokzatára, közvilágítás esetén a járdára, utcára, zebrára; vagy egy telephely esetén az udvarra, bejáratokra. A fény jelentős része mások telkére, a szabadba, az égboltra, oldalirányba jut. Ez a fényszennyezés. A Föld lakosságának felét érinti a fényszennyezés, ami komoly költségvetési, gazdasági, egészségügyi, oktatási és kulturális kockázatokkal jár.

...
Read more

2024. októberi észlelésajánló – Ágoston Zsolt, Csizmadia Szilárd

A következőkben októberi amatőrcsillagászati megfigyelésekhez szeretnénk ajánlani néhány objektumot! A Nap októberben 7:00 (NYISZ) körül kel, 18:00 (NYISZ) körül nyugszik. (A NYISZ a nyári időszámítás rövidítése. NYISZ = UT + 2 óra, ahol UT a Universal Time = Világidő rövidítése.) Az észlelés napnyugta után – témaválasztástól, távcső felállításától függően – körülbelül egy-másfél órával már elkezdhető. A csillagászati szürkület a napnyugta utáni, illetve napkelte előtti 1,5-2 órát felölelő időszak. Újhold október 2-án, első negyed október 10-én, telehold október 17-én, utolsó negyed október 24-én lesz. Csillagászati szürkület alatt azt az időszakot értjük, amikor a Nap már legalább -12°-on vagy mélyebben van a horizont alatt, de a -18° horizont alatti magasságot még nem éri el. A -18°-os érték elérése után áll be a teljes sötétség. Látványosabb, fontosabb események UT időzóna szerint (UT = NYISZ-2 óra): 10.05. 16:00 Az Októberi Camelopardalidák meteorraj maximuma (ZHR=5), a Draconidák meteorraj maximuma (ZHR=10) 10.05. 16:00 A Vénusz 4°-ra a 7%-os fázisú Holdtól 10.14. 17:25 A Szaturnusz 45'-el északnyugatra a 90%-os fázisú Holdtól 10.21.            Az Orionidák meteorraj maximuma (ZHR=20) 10.23. 23:00 A Mars 4°-ra az 53%-os fázisú Holdól 10. 25-27.      VCSE Őszi Észlelőhétvége Bárdudvarnokon A hónap objektuma várhatóan a C/2023 A3 (Tsuchinshan-ATLAS) üstökös lesz, amelynek megfigyelhetőségéről itt írtunk. Keresőtérképe, nyugvási időpontjai és további információk a linken találhatók. Október közepétől tehát koraeste, napnyugtakor megfigyelhető a C/2023 A3 (Tsuchinshan–ATLAS) üstökös, a becslések szerint +2 és -4 magnitúdó közötti legnagyobb fényességgel. A Merkúr a hónap nagyobb részében láthatósága kedvezőtlen. A Vénusz megfigyelhető napnyugta után, a délnyugati ég alján, egy órával a Nap után nyugszik. A Mars az éjszaka nagyobb részében kereshető a keleti ég alján. Fényessége 0,1 magnitúdóra, látszó átmérője 9,1″-re nő. A Jupiter estétől kereshető a délkeleti ég alján, láthatósága gyorsan javul. A Szaturnusz egész éjszaka megfigyelhető a déli égen. Az Uránusz az esti óráktól megfigyelhető a keleti égen. A Neptunusz egész éjszaka megfigyelhető a keleti égen. A következő táblázatban Zalaegerszegre nézve a Nap és a Hold keltének, delelésének és nyugvásának időpontjait adjuk meg (óra:perc formátumban, nyári időszámítás szerint), valamint a Hold aktuális fázisát az adott nap 00:00 h UT-jére (0%: újhold, 50%: első vagy utolsó negyed, 100%: telehold). A táblázat tartalmazza ezen felül, hogy milyen napról van szó (hétfő-vasárnap), a Julián dátumot az adott nap 0 h UT-jére, valamint a helyi csillagidőt (Local Sidereal Time, LST) Zalaegerszeg földrajzi hosszúságára, vagyis λ = 16º 50′-re, óra:perc:másodperc alakban. A helyi csillagidő a tavaszpont óraszöge az adott helyről nézve. Megjegyzendő, hogy az ország középső részén tipikusan kb. 15, a keleti határ mentén tipikusan kb. 30 perccel korábban történnek a kelések-nyugvások, mint Zalaegerszegen, az eltérő földrajzi hosszúságok miatt. A Nap és a Hold kelési, delelési, nyugvási időpontjai NYISZ-ben vannak megadva.

...
Read more

Üstökösök ősze 1. – Csizmadia Szilárd

Vajon milyen fényes lesz ez az üstökös földközelben? A becslések +2 és -4 magnitúdó között váltakoznak. A +2 magnitúdó éppen olyan fényes üstököst jelentene, mint amilyen a C/2023 F3 (NEOWISE)-üstökös volt 2020 nyarán a nyári táborunk idején. A -4 magnitúdó nem érné el a -5,5 magnitúdós, 2006-ban feltűnt és 2007-ben jól látszódó McNaught-üstökösét, de a C/2023 A3 (Tsuchinshan–ATLAS) így is az 1900 óta észlelt ötödik legfényesebb üstökös lenne! Márpedig ez az utóbbi előrejelzés igazán nagy izgalmakat kelthet mind a hivatásos, mind az amatőrcsillagászok, de a laikus érdeklődők körében is.

...
Read more

Egy nagy bolygó egy kis csillag körül, ami ráadásul még kettős is

Különleges bolygórendszert fedezett fel a TESS műhold adataiban egy német, olasz, amerikai, magyar, svájci, holland és ausztrál csillagászokból álló kutatócsoport. A rendszer különlegessége, hogy egy, a mi Jupiterünkkel megegyező méretű bolygó kering egy kicsi, a Napnál kétszer kisebb vörös törpecsillag körül (azaz M-törpe körül, amiket vörös törpecsillagoknak is hívnak). Eddig mindössze kb. 30 ilyen rendszert találtak csak a több, mint 5000 ismert exobolygó körül, amelyben ilyen pici csillag körül ilyen nagy bolygó kering. Az általános szabály az, hogy kisebb csillag körül kisebb bolygót találunk, de ez a mintegy két és fél tucatnyi exobolygó kivétel - az amúgy gyengén érvényes - szabály alól. Ha ez még nem lenne elég: a csillagnak van egy kísérőcsillaga is, egy még nála is kisebb csillag, aminek az átmérője a Napénak csak 21%-a. A Föld-Nap átlagos távolságot nevezzük egy csillagászati egységnek (1 CSE). 1 CSE kb. a Nap átmérőjének 214,8-szorosa. Míg a bolygó a főcsillagtól csak 0,02 CSE-re kering (azaz 50-szer közelebb van a csillagához, mint a Föld a Naphoz), addig a kísérőcsillag 3100 CSE-re van tőle, ami még a Nap-Plútó távolságnak is a 78-szorosa. Míg a bolygó a főcsillagát 1,79 nap alatt kerüli meg, addig a két csillag mintegy 212 000 év alatt járja körbe egymást. A nagyobb tömegű csillagok között sokkal több a kettőscsillag: míg a 16 naptömegnél nagyobb csillagok 80%-ának van kísérőcsillaga, addig a 0,5 naptömeg alattiaknak csak 26%-ának. Minél kisebb tömegű tehát egy csillag, annál kisebb a valószínűsége, hogy kettőscsillagban helyezkedik el. A TOI-6383 tehát a ritkább kettőscsillagok kategóriájába tartozik. Emiatt két különlegessége is van a rendszernek: egy ritkább, kistömegű kettőscsillag-rendszer tagja, és nagy bolygója van a kis csillagnak. A kb. 30 hasonló M-törpe - Jupiter-szerű bolygópáros közül csak 10-ről ismert, hogy kettőscsillag-rendszer tagja (beleértve ezt a most felfedezettet is).

...
Read more

Szépszámú közönség a nagymágocsi távcsöves bemutatókon – Takács Henrietta

A VCSE-LUNA Nagymágocsi Területi Klub a legkisebb létszámú a VCSE TK-i közül, de havonta szinte többször távcsövezünk, találkozunk. Most az idei legnagyobb rendezvényeinkről küldünk képeket. 2024. június 14-én a VCSE Hajdúsági TK és a mi területi klubunk közötti együttműködés révén sikerült meghívni Farkas Bertalant, az első magyar űrhajóst Nagymágocsra, ahol a gyerekeknek és a felnőtteknek tartott előadást és életéről, űrutazásáról mesélt hosszan. A mintegy 2700 fős településen jó hívószó volt neve az űrkutatási előadásra, pedig péntek délelőtt, munkaidőben került sor az eseményre.

...
Read more