Az APOD képe a sarki fény jelenségét mutatja (nevezik északi fénynek is, latinul Aurora Borealis-nak). A mellékelt képet idén február...
Kategória: Mai kép
MWC 922 a “Vörös téglalap”
Az APOD felvételén az MWC 922 néven is ismert "Vörös téglalap"-nevű köd (amely egyes híresztelésekkel szemben nem planetáris köd!)...
NGC 6384
A mai kép a Hubble Űrtávcsővel készült és a hozzávetőleg tőlünk 80 millió fényévre, a Kígyótartó csillagképben lévő NGC 6384 jelű spirálgalaxist ábrázolja. A mag sárgás, mutatva, hogy ott idősebb csillagok láthatók, a spirálkarok azonban kékesek a bennük lévő fiatal, nagy tömegű, forró csillagoktól. A galaxis csillagai az óriási távolság miatt összeolvadni látszanak, míg a képen látható, különálló csillagok a mi Tejútrendszerünk néhányszor 10-100-1000 fényévre elhelyezkedő csillagai. A Tejútrendszer legfényesebb csillagai tüskéket mutatnak maguk körül, ami nem valós: a távcsőben létrejövő fényelhajlási jelenség hozza létre őket mesterségesen.
...
Messier 106
A mai kép a Vadászebek-Göncölszekér csillagképek határán lévő M106 jelű extragalaxist ábrázolja. 1781-ben fedezte fel P. Méchain...
Merkúr, Jupiter és a naplemente
A mai képre érdemes ráklikkelni és nagyobb nagyításban is megnézni. A felhősávok felett-között két apró fénypontot lehet látni. A fényesebb a Jupiter, a halványabb a Merkúr. Ezekben a napokban napnyugta után kicsivel lehet látni ezt a két bolygót, amikor a Nap már lement, de még nem sötétedett be teljesen. Az északi féltekéről idén ezekben a napokban kínálkozik az egyik legjobb alkalom a Merkúr megfigyelésére: koraeste, amikor még kényelmesen ébren vagyunk; márciusban, amikor az ekliptika nagy szögben metszi a horizontot, ezért a Merkúr sokáig a horizont felett (és relatíve magasan) látszódhat; ráadásul a fényes Jupitert könnyedén észreveszi bárki, és akkor már csak felette picivel kell keresni a Merkúrt, tehát van még olyan objektum is az égen, ami a halványabb Merkúrhoz elvezeti a szemünket.
...