Ezúttal japán égboltszennyezés történt volna – Csizmadia Szilárd Author Csizmadia Szilárd Created 2020-05-162020-05-19 Updated 2020-05-192020-05-16 Reading time 3 min Views 827 Categories: Hírek VCSE – Mesterséges meteorhullást produkál az ALE műholdak egyike – fantáziarajz – Forrás: ALE, space.com Egy japán elképzelés szerint mesterséges csillaghullást produkálnának, ami pl. egy esküvő vagy egy világbajnokság-megnyitó fényét és rangját emelhetné. Az Astro Live Experiences (ALE) névre keresztelt cég első kísérletét 2020 májusában hajtotta végre. Szerencsénkre az első kísérletük nem sikerült, de semmi nem zárja ki, hogy a jövőben fejlesztenek és sikerül nekik létrehozni a mesterséges meteorzáport. (A csillaghullás a meteor magyar neve.) Ebben az esetben a Starlink és hasonló műholdseregek után újabb, az egünket rongáló környezetszennyezés jelenik meg, ami ugyanúgy zavarhatja a tudományos kutatásokat, az amatőrcsillagászatot, az asztrofotográfiát, egyes éjszakai állatok tájékozódását, illetve kulturális örökségünk, az égbolt megismerését. Továbbá ugyanúgy erre sincs semmilyen szabályozás, mint a műholdseregekre. (Pedig a nagy sebességgel kibocsátott mesterséges meteoroidszemcsék veszélyesek lehetnek alacsony pályán keringő műholdakra. És mi akadályoz meg bárkit abban, hogy nagyobb meteorjelenséget produkáljon, esetleg tréfából vagy ajándékként égi esküvői vagy születésnapi ajándékként postázva pl. egy igazi Ferrarit? Ki viseli a felelősséget, ha félremegy és kárt okoz az ilyen? Hol van az űr használatának a határa? Mikortól számít környezetszennyező, felesleges, káros használatnak, és mi az, amire valós szükségletünk van? Ne keverjük össze a “piaci igényeket” az emberiség “valós igényeivel”, mert egy pénzbővében lévő sznob újgazdag által generált piaci igény nem valós emberi igény.) A hírek szerint hasonló mesterséges meteorzápor-kísérletre néhány évet még várnunk kell (de ami késik, nem múlik, teszi hozzá a szerző). VCSE – Az egyik ALE-műhold – Forrás: ALE, space.com Az ALE székhelye Tokióban (Japán) van. 2019 decemberében indították útjára ALE-2 névre keresztelt rakétájukat egy Rocket Lab Electron rakétával. A 75 kg tömegű műhold négyszáz darab 1 centiméteres golyót vitt magával. Adott időpillanatban ezeket a golyókat kilöki, azok pedig olyan pályára állnak, hogy adott rövid időintervallumon belül elégnek a Föld légkörében, a meteorokhoz hasonlóan. A cég közleménye szerint azonban nem tudta pályára állítani és szétbontakoztatni a golyókat, így a mesterséges meteorzápor elmaradt. (Nincsen technika baleset nélkül, legfeljebb csak nagyon kicsire leszorítható a balesetek bekövetkeztének gyakorisága. Ezért hiú ábránd lenne abban reménykedni, hogy a mesterséges meteorraj téves pályára állítása következtében rombolná le a golyóival a Starlink és társai műholdseregét. Ehhez a pályájuk is túlságosan különböző.) A vizsgálat kiderítette, hogy az űrbéli vákuum miatt a golyók és a kilökőszerkezet közti tapadóerők nagyobbak voltak, mint földi körülmények között. Erre ugyan számítottak, de a hatás annál is nagyobb volt, mint amit vártak. (A golyókat kilökő részegységhez a golyók a felületükön át érintkezve tapadtak. A tapadóerők nagysága igen sok mindentől függ.) Az ALE-3-at ennek a tapasztalatnak a figyelembevételével áttervezik és annak megfelelően építik meg. Az ALE-3 2022-ben indulna és 2023-ban kezdené meg kereskedelmi célú működését. A cég rendkívül bizakodó, az ALE vezérigazgatója, Lena Okajima azt nyilatkozta, hogy “Legközelebb biztosan sikerül!”. A cég elképzelésében szerepel, hogy pl. az olimpiai játékok megnyitóin és záróünnepségein mutathat be meteorzáport. A mesterséges meteorok a valódi meteorok többségénél lassabban haladnak, ezért 3-10 másodpercig maradhatnak láthatók (az igazi meteorok többsége legfeljebb 1 másodperces, de néhány százalékuk, különösen a nagyobbak, láthatóak 2-5 másodpercig is). Az igazi meteorok 50-130 km magasságban tűnnek fel és haladnak; amelyik leesik, az természetesen lejjebb is lejön, akár 10-20 km magasságban is látható még. A cég mesterséges meteorjai 60-80 km magasan izzanának. Az ALE-1-gyel már 2019 januárjában próbálkoztak mesterséges meteorzáport kelteni. Ezzel 2020-ban akartak meteorzáport előidézni, de nem világos, ezzel mi történt. Okajima azt mondta, hogy legkorábban 2023-ban lesz mesterséges meteorzáporuk. E cikk szerzőjének az a véleménye, hogy sem a műholdseregek, sem a mesterséges meteorzáporok nem jelentik a véget abban a sorban, hogy hogyan szennyezzük az égboltot feleslegesen. (A felesleges itt a lényeges szó, hiszen egy példa a nagyon sok hasznos körül: egy meteorológiai célú műhold napelem-tábláin megcsillanó fényt és sok minden mást nem lehet feleslegesnek vagy haszontalannak minősíteni.) Az nyilvánvaló, hogy ha valaki fényszennyezett helyről, nagy buliból akar nézni meteorhullást, akkor annak a meteornak a szabad szemmel látható természetes meteorok átlagfényességénél jóval fényesebbnek kell lennie… Forrás: space.com Related posts: No related posts.
