Őszi nap-éj egyenlőség 2024. szept. 22. 14:44-kor – VCSE

2024. szeptember 22-én (vasárnap), nyári időszámítás szerint 14:44-kor Szűz csillagkép β és η (béta és éta) jelű csillaga között a Nap eléri a 12 óra 00 perc 00 másodperces rektaszcenziót (azaz ekkora távolságra lesz a Tavaszponttól az égen az Égi Egyenlítőn mérve), ez tehát az őszi nap-éj egyenlőség pillanata. Ekkor ér véget a csillagászati nyár, és kezdődik a csillagászati ősz.

A Nap Zalaegerszegen ezen a napon 6:39-kor kel és 18:49-kor nyugszik. A nappal hossza tehát 12 óra 10 perc. Hiába hívjuk nap-éj egyenlőségnek, a nappal és az éjszaka hossza nem egyenlő mégsem, a következő okok miatt:

• a Nap nem pontszerű objektum, hanem kb. fél fok a látszó átmérője, ezért fokozatosan, kb. 2 percig kel fel és nyugszik le
• a légköri fénytörés miatt a Nap feljebb látszik az égboltunkon, mint ahol lenne, ha nem lenne a Földnek légköre (bár ekkor mi se lennénk). A légköri fénytörés miatt akár 2-3 perccel korábban kelhet fel és nyugodhat le a Nap, mint légkör nélkül
• a Nap napközben kb. egy fokot megy odébb a pályáján, ezért reggel és este már más az égi pozíciója a csillagokhoz képest.

Idén tőlünk szeptember 22. környékén a nappal hossza legközelebb a 12 órához szeptember 25-én lesz, amikor is Zalaegerszegről nézve a Nap 6:43-kor kel és 18:43-kor nyugszik (a refrakció figyelembevételével értve ezeket az adatokat).

A régi népeknek viszont az volt a fontos, hogy mikor kel a Nap pontosan keleten és mikor nyugszik pontosan nyugaton, és ennek napját tartották számon. Ez Zalaegerszegről nézve idén szeptember 24-én történik.

A legkönnyebben azonban az a pont tűzhető ki az égbolton elemi csillagászati úton, amikor a Nap áthalad az Égi Egyenlítőn, és ennek időpontját nevezzük ekvinokciumnak (latin aequinoctium, amiből az angol equinox is származik, és tényleg az egyenlő (auquus) és éjszaka (nox) szavak összevonásából származik). Ez azonban kissé elméleti dolog, mert csak földi légkör hiányában és pontszerű látszó napkorong esetében lenne pontosan egyenlő a nappal és az éjszaka hossza a 12 órás rektaszcenzió elérésekor, ami ráadásul a csillagokhoz képest nem is végezhetne látszó mozgást az égen egy nap alatt (a Föld naptávolságának tehát a végtelenben kellene lennie). A csillagászati úton legpontosabban kijelölhető pont azonban az, amikor a Nap keresztezi az Égi Egyenlítőt (ekkor rektaszcenziója 12:00:00 óra:perc:másodperc), ezért ez a pont lett választva kitüntetett pontként.

Megjegyzendő, hogy ezek az eltérések a földrajzi szélességtől függenek. Az Egyenlítőn pl. ténylegesen az idei nap-éj egyenlőség napján, szeptember 22-én kelt fel a Nap pontosan keleten és nyugszik le pontosan nyugaton. Az Egyenlítőtől távolabbra egyre nagyobb eltérések tapasztalhatók a nap-éj egyenlőség napja és a pontos keleti-nyugati kelés napja között.

Related posts:

A Tejútrendszer két új törpe kísérőgalaxisa: Carina II és III Hogyan kell a távcsőbe nézni szemüveggel? Egyes szembetegségek, öregedés, pupillaátmérő, színlátás, sötétadaptáció – Csizmadia Szilárd Kölcsönös bolygófedések a Naprendszerben – Csizmadia Szilárd Újraindultak a rendezvények az amatőrcsillagászatban is: távcsöves bemutatókat tartottunk – Jandó Attila, Ágoston Zsolt, Szalontai Tibor, Csizmadia Szilárd A C/2021 Y2 (Dibiasky) üstökös – Csizmadia Ákos