Címke: KETTŐSCSILLAGOK

Nature-tanulmány: magyar kutatók vezetésével fedezték fel a jelenleg ismert legszorosabb, 3+1-típusú hierarchikus négyes csillagrendszert – Borkovits Tamás

A HUN-REN-SZTE Sztelláris Asztrofizika Kutatócsoport, illetve az SZTE Bajai Obszervatóriumának munkatársai, szoros együttműködésben számos külföldi kutatóval, a TESS (Transiting Exoplanet Survey Satellite) űrtávcső méréseinek elemzésével, majd követő fotometriai és spektroszkópiai mérésekkel kimutatták, hogy a Hattyú csillagképben elhelyezkedő TIC 120362137 katalógusszámú (szabad szemmel nem látható) objektum valójában egy olyan négyes csillagrendszer, ahol három, a Napunknál valamivel nagyobb tömegű és forróbb csillag, egy a Merkúr bolygó Nap körüli pályájánál kisebb méretű térrészben helyezkedik el, míg a negyedik, Napunkhoz rendkívül hasonló csillag Naprendszerünk fő kisbolygó-övének (vagyis a Mars, illetve a Jupiter pályája közti térrésznek) megfelelő távolságban kering a belső hármas csillagrendszer tömegközéppontja körül. A kutatók azt is megállapították, hogy a négyes csillagrendszer jelenleg körülbelül másfél milliárd éves, és a három belső csillag alig 300 millió éven belül egyetlen fehér törpecsillaggá fog összeolvadni. A kutatást ismertető szakcikk az egyik legnagyobb presztízsű, interdiszciplináris tudományos folyóiratban, a Nature Communications-ben jelent meg 2026. március 3-án.

...
Read more

Az Univerzum szerkezete

Világegyetemnek (Univerzumnak) nevezünk minden anyagi létezőt. (Ezért értelmetlen azt kérdezni, mi van a Világegyetemen kívül, hiszen azon kívül per definitionem nincs semmi, ha egyszer minden anyagit magában foglal…). Az anyag a Világegyetemben előfordul elemi részecskék (különösen fotonok, neutrínók, valamint protonok, elektronok) illetve atomok formájában. Manapság egy galaxisbeli látható anyag atomjainak mintegy 10%-a a csillagközi felhőkben található por és különösen gáz formájában (a csillagközi felhőben található protonok eredete a felhő eredeti hidrogénkészletében keresendő: a felhőt ionizáló fényforrás a hidrogénatomokat ionizálta. Szemléletmódunk olyan, hogy ezeket a protonokat nem elemi részecskének, hanem egyszeresen ionizált hidrogénnek tekintjük a csillagászatban, mert az ionizáló fény megszűntével ezek a hidrogénatommagok rekombinálódnak, azaz visszaszerzik elektronjukat és újra hidrogénatomok lesznek.) A fennmaradó ~90% csillagok formájában, a maradék pedig planetáris testekben illetve kompakt objekumokban van jelen.

...
Read more

VEGA 4 – 1992 március

Megfigyelések Kettőscsillagok ST 747 Orion RA=5h33m d= -6°  mgl=4,7 mg2=5,6  S=37"  PA 224 Csizmadia Ákos 48/540 L : tág pár. Fényességeltérés 1,5 mg. Szinek: 0 és 10. PA 240 Csizmadia Szilára 48/540L 30x: PA 240 felé látszik a társ. Fényességeit érés l-l,5mg. Könnyen bontható, kényelmes pár. Szinek:-1 és -2. 60x: nem változott a látvány.

...
Read more

VEGA 3 – 1992 január- február

A VK Új Hold - Megfigyelési Programja Földünkhöz legközelebbi égitest, a Hold nagy érdeklődést jelent észlelőink számára. A megfigyelések csupán kedvtelésből is végezhető, de a Hold igazi arcát a figyelmes és rendszeres megfigyelések mutatják be. Ezért hirdetjük meg Hold-programunkat. A szükséges műszer Egy jobb minőségű, 30-50X nagyítású távcsővel már el is lehet kezdeni a munkát. Érdemes a kb. l0-11 napos fázis után a 18-19 napig valamilyen fénycsökkentőt tenni az objektív elé. A nagy fényesség ugyanis elmossa a halvány részleteket. A napok az újholdtól eltelt napok számát jelentik. 

...
Read more