A következőkben a júliusi amatőrcsillagászati megfigyelésekhez szeretnénk ajánlani néhány objektumot. A Nap júliusban 05:00 (NYISZ) körül kel, 20:40 (NYISZ) körül nyugszik. (A NYISZ a nyári időszámítás rövidítése – NYISZ = UT + 2 h, NYISZ = KözEI + 1 h, ahol UT a világidő, KözEI a közép-európai idő rövidítése.) Az észlelés napnyugta után – témaválasztástól, távcső felállításától függően – körülbelül másfél-két órával már elkezdhető. Utolsó negyed július 1-én, újhold július 10-én, első negyed július 17-én, telehold július 24-én lesz. Csillagászati szürkület alatt azt az időszakot értjük, amikor a Nap már legalább -12°-on vagy mélyebben van a horizont alatt, de a -18° horizont alatti magasságot még nem éri el. A -18°-os érték elérése után áll be a teljes sötétség. Látványosabb, fontosabb események UT időzóna szerint (KözEI-1 óra): 07.04. 19:45 A Merkúr legnagyobb nyugati elongációja 07.05. 22:27 A Föld Naptávolban 07.12. 09:37 A Vénusz 3°-ra az 5,6%-os fázisú Holdól (a Mars közelében) 07.13. 19:22 A Vénusz és a Mars 30'-es közelsége 07.29. 20:15 Az Io és a Callisto árnyéka egyszerre látszik a Jupiteren 20:37-ig 07.30. A Déli Aquaridák (ZHR=25) és az Alfa Capricornidák (ZHR=5) meteorrajok maximuma A Merkúr láthatósága a hónap első felében kedvező, 4-én kerül a legnagyobb nyugati kitérésbe, ekkor egy órával kel a Nap előtt. A Vénusz napnyugta után látható, másfél órával nyugszik a Nap után. A Mars koraeste figyelhető meg a nyugati égen. Gyorsan távolodik, fényessége 1,9 magnitúdóra, látszó átmérője 3,7"-re csökken. A Jupiter megfigyelhető a Vízöntő csillagképben késő estétől, a délkeleti látóhatáron. A Szaturnusz megfigyelhető a Bak csillagképben, délkeleten. Este kel, csaknem egész éjszaka megfigyelhető. Az Uránusz éjfél körül kel, a Kos csillagképben található. A Neptunusz a Vízöntő csillagképben már megfigyelhető a késő esti óráktól. A következő táblázatban Zalaegerszegre nézve a Nap és a Hold keltének, delelésének és nyugvásának időpontjait adjuk meg (óra:perc formátumban, nyári időszámítás szerint), valamint a Hold aktuális fázisát az adott nap 00:00 h UT-jére (0%: újhold, 50%: első vagy utolsó negyed, 100%: telehold). A táblázat tartalmazza ezen felül, hogy milyen napról van szó (hétfő-vasárnap), a Julián dátumot az adott nap 0 h UT-jére, valamint a helyi csillagidőt (Local Sidereal Time, LST) Zalaegerszeg földrajzi hosszúságára, vagyis λ = 16º50'-re, óra:perc:másodperc alakban. A helyi csillagidő a tavaszpont óraszöge az adott helyről nézve. Megjegyzendő, hogy az ország középső részén tipikusan kb. 15, a keleti határ mentén tipikusan kb. 30 perccel korábban történnek a kelések-nyugvások, mint Zalaegerszegen, az eltérő földrajzi hosszúságok miatt. „Mini”-Kassziopeia a Draco csillagképben – a Kemble 2 aszterizmus A Kassziopeia kicsinyített mását 7-9 mg-s csillagok alkotják, legfényesebb csillaga narancsszínű. Ezt a maroknyi csillagot nagyon könnyű megtalálni: körülbelül 20”-es távolságban, 1,1 fokra K-DK-re található a Khí Draconistól (SAO 9087), amely egy 3,6 magnitúdós, szabad szemmel is látható csillag. A Kemble 2 név az Uranometria 2000.0 csillagatlasz második kiadásában jelent meg először. Lucian J. Kemble (1922-1999), egy ismert kanadai amatőrcsillagász és ferences atya jegyezte le az Asterism című írásában, amelyet soha nem tett közzé. A leírásra norvég barátja, Arild Moland hívta fel a figyelmet, aki Mini-Cas aszterizmusnak nevezte el. Philip S. Harrington The Deep Sky: An Introduction c. könyvében ezt a feltűnő csillagcsomót Kiskirálynőnek nevezi. Ezek az alternatív nevek is jelzik azt, ami annyira szembetűnő a Kemble 2-ben: óriási hasonlóságot mutat a W alakú Kassziopeia öt fényes csillagával. Van még egy hatodik csillag is, amely „megfelel” az Éta (η) Cassiopeiae-nek. Egy kis refraktorral 28x-os nagyítással a legfényesebb csillagok aranyszínűnek látszanak. Sue French: Deep-sky Wonders 157. o.
...
