Teljes holdfogyatkozás hajnalban
2015. szeptember 28-án hajnalban, vagyis a vasárnapról hétfőre virradó éjjel lesz egy teljes holdfogyatkozás.
A fogyatkozás nagysága 1,2764 magnitúdó – ennek a magnitúdónak köze nincs a csillagfényességhez. Ez azt jelenti, hogy a Hold közepe hány holdátmérőnyire van az umbra (teljes árnyék) szélétől. Most a holdkorong északi széle 3,51 ívpercre lesz csak az árnyék középpontjától. A déli széle viszont 9,25 ívpercre, ezért a Hold déli pereme világosabb árnyalatú lesz a teljes fázis során, mint az északi rész. Ha úgy alakul, a Danjon-skálát (ejtsd: danzson) a Hold különbözé területeire külön is meg lehet becsülni.
A holdfogyatkozás során az őszi csillagképek szépen megfigyelhetőek: a Pegazus négyszöge északra lesz a Holdtól. A téli égbolt fényes csillagképei déli irányban lezsnek láthatók ezen a hajnalon. Bolygók nem nagyon látszanak a közelben.
A teljes fázis hossza 1 óra 11 perc 55 másodperc, a részleges fázis 3 óra 19 perc 52 másodperces, a jelenség teljes időtartama 5 óra 10 perc 41 másodperc. A következő, tőlünk is látható holdfogyatkozás csak 2018-ban lesz.
A jelenség főbb időadatai a következők:
P1 A félárnyékos fogyatkozás kezdete: 02:11:47 óra NYISZ (nyári időszámítás, óra:perc:másodperc)
A Holdnak a félárnyékba már belépett vagy még ott lévő részein álló megfigyelő a Föld által okozott részleges napfogyatkozást látna. Ezért a Hold félárnyékban lévő részei halványabbnak látszanak. A félárnyék határvonala nem túl éles, és rendszerint a félárnyékos fogyatkozás kezdetén semmi különlegeset nem látunk. Később – úgy háromnegyed órával a P1 után, de ez az érték sok mindentől függhet – azonban észrevehetjük, hogy a Hold lényegesen halványabb, mint a P1 előtt volt, és már nem vet árnyékot a Hold. Ha ezt a jelenséget tapasztaljuk, fel kell jegyezni a megfigyelés idejével együtt.
U1 A részleges fogyatkozás kezdete: 03:07:11 NYISZ
A Holdnak a Föld teljes árnyékába bemerült vagy még ottlévő részein álló megfigyelő teljes napfogytakozást látna. Ezt mi úgy veszsük észre, hogy egy körvonal mentén a Hold elsötétül, mert oda már nem jut napfény: a Föld eltakarja a Napot a Hold azon részei elől, amelyek így elsötétülnek. Amíg csak a Hold egyes részeire terjed ki a takarás, addig részleges holdfogyatkozásról beszélünk. (A teljes eltakarásról ld. a teljességnél írtakat még.)
U2: A teljes fogyatkozás kezdete: 04:11:10 NYISZ
Teljesség (idegen eredetű és újabban majdnem kizárólagosan használt szóval: totalitás) alatt a Hold teljes tőlünk látható része elől eltakarja a Föld a Napot, a Hold minden felénk forduló részén teljes napfogyatkozás van. Ekkor a Hold nem kap napfényt, eltűnik az égboltról, mert fekete lesz. Ilyen történt pl. az általam elsőként látott egyik 1986-os teljes holdfogyatkozás alatt. Ha azonban a felsőlégkörben nincsen számottevő mennyiségű vulkáni hamu, korom, egyéb szennyeződés, akkor a légkör áteresztőbbé válik, a fényt elvörösíti, megtöri, és a törés miatt bejut a földárnyékba. Ekkor a Hold kap egy gyenge, megszűrt, vöröses-narancsos, nagyon tiszta légkör esetén még egy sötétsárga fényt is, ezért nem lesz nagyon sötét, hanem inkább ilyen színekben dereng. Fotókon ez jobban kijön, de néha szabad szemmel is lehet látni. A világosság és színtelítettség mértékét a Danjon-skálával mérjük (L-el jelöljük):
L = 0: nagyon sötét fogyatkozás, a Hold eltűnt az égről
L = 1: sötét fogyatkozás, de a Hold körvonalai kivehetők
L = 2: mélyvörös vagy rozsdabarna színű holdfogyatkozás. A Hold szélei világosak, a holdtengerek felismerhetők.
L = 3: téglavörös fogyatkozás, az umbra (vagyis a teljes árnyék) széle sárgás. A Hold sok részletet mutat.
L = 4: nagyon fényes, rézvörös vagy narancsszínű fogyatkozás, az umbra széle kékes és fényes.
Lehetséges félfokozatokat használni (pl. L=2,5). A Danjon-fokozatokat mindig SZABAD SZEMMEL kell megállapítani a fogyatkozás közepén, távcső használata nélkül (hogy az ókori és középkori fogyatkozásokkal összevethetők legyenek adataink).
A teljes fogyatkozás közepe: 04:47 NYISZ
U3 A teljes fogyatkozás vége: 05:23:05 NYISZ
U4 A részleges fogyatkozás vége: 06:27:03 NYISZ
Zalaegerszegről nézve a Hold nyugszik: 6:56 NYISz (272° azimutnál, vagyis majdnem pontosan nyugaton, ezért jó nyugati horizont kell a jelenség végigkövetéséhez!). Az ország keleti részéből korábban nyugszik.
A félárnyékos fogytakozás vége (a Hold visszanyeri fényét): 07:22:27 NYISZ
Ezek az időpontok a földárnyék elmosódottsága miatt 1-2 perc erejéig bizonytalanok.
Nagy jelentősége van a fotózásnak, valamint a Hold különböző területei színárnyalatai megfigyelésének, feljegyzésének, skiccen való megörökítésének. Az is nagy jelentőségű, hogy ki mikor látja valamelyik krátert eltűnni a földárnyékban vagy onnét kibukkanni, ebből ugyanis utólag rekonstruálható, mennyire nőtt meg az árnyék mérete a légkör okozta elsötétedés miatt, vagyis mennyi vulkáni korom-hamu volt odafenn. A kráterkontaktusok előrejelzéseit csatolva megtaláljátok. (Emmersion: belépés, immersion: kilépés).
A fogyatkozások megfigyelésének mikéntjéről a VEGA 47-48. (összevont) számában írtunk, aki megfigyelést tervez, jó lenne, ha még előtte elolvasná azt a rövid cikkecskét róla!
A beszámolókat, fényképeket a VCSE-levlistára várjuk. A holdfogyatkozás akár vonuló felhőzet közepette is nézhető!
(A csillagda a jelenséget nem közvetíti, mert nincs jó nyugati horizontja).
VEGA-ban megjelent holdfogyatkozás cikkek (honlapról elérhetők a felső menüsáv VEGA-gombjára kattintva):
VEGA 29. szám (1996), Kiss Hajnalka cikke az 1996. szept. 27-i holdfogyatkozás megfigyeléséről
VEGA 32. szám (1997), Kovács Zsolt megfigyelése az 1997. március 24-i részleges holdfogyatkozásról
VEGA 47-48. (összevont) szám (1999), Csizmadia Szilárd cikke a holdfogyatkozások vizuális és fotografikus megfigyeléséről, ugyanabban a számban Juhász Tibor kontaktus-előrejelzései olvashatók (egy másik fogyatkozásra az 53-ik számban).
VEGA 90. (2011): a 2011. június 5-i holdfogyatkozás megfigyelése többek által.
VEGA 93: a Hold megfigyeléséről és tudnivalók a Holdról.
A VEGA 47-48. számában lévő megfigyelési útmutató előtt vagy után ezt az alapokról szóló cikket is érdemes elolvasni: http://saros139.hu/eclipse/lunbase.htm.http://saros139.hu/eclipse/lunbase.htm.
Egyes sajtótermékek, honlapok a most következő holdfogyatkozást szuperfogyatkozásnak nevezik, ami a szimpla marhaság kategóriájába sorolandó. Átlagosan három évtizedente bekövetkezik, hogy a holdfogyatkozás földközelben járó teleholdnál történik meg, amikor a Hold természetesen árnyalatnyit nagyobbnak látszik. Ez a természet periodikus-ciklikus viselkedése, külön elnevezés nem kell rá. A szuperhold egyébként is egy asztrológus 1970-es évekbeli mesterkélt megnevezése, nem ősi dolog, az üzletét akarta fellendíteni vele – ezt korábban már kitárgyaltuk. (Majd írok cikket a miniholdról, megaholdról, gigagholdról és hiperholdról is, hogy a hülyeség elérje a tetőfokát.) Ezen való lovaglás helyett inkább húzd fel az órát, menj ki hajnalban, nézz délnyugat-nyugat felé, a természet működése sokkal csodálatosabb, mint a felesleges fogalomgyártás!
Derült eget kívánunk és jó megfigyeléseket!
