2020. január 10-én 18:07:45 óra:perc:másodperc téli időszámítás szerint (KöZEI) félárnyékos holdfogyatkozás vette kezdetét, melyet a VCSE távvezérelt csillagvizsgálójával távoli eléréssel több tagtárssal közösen figyeltünk meg. Résztvevők voltak: Csizmadia Szilárd, Kopeczny Zsuzsanna, Vámosi Flórián, Ágoston Zsolt, Péter Attila, Bánfalvi Péter. Szokás szerint, mindenki otthonában tartózkodott, és a csillagdai gépre, illetve skype-on keresztül követte az észlelés folyamatát, tett javaslatot expozíciós időre, érzékenységre stb.

Félárnyékos fogyatkozás esetén a Holdról nézve a Föld csak a napkorong egy részét takarja ki – a Hold felénk forduló oldalán lévő képzeletbeli megfigyelő részleges napfogyatkozást láthatna ilyenkor -, vagyis a Hold kap napfényt, csak kevesebbet a szokottnál. (Mert nem az egész napkorong, csak egy része világítja meg. A többit a Föld kitakarja.) Ezért azt lehetett látni szabad szemmel, hogy a Hold sokkal halványabb a szokottnál, és a telehold nem vet árnyékot, mint fogyatkozáson kívüli időben. Ezeket a fényerősség-változásokat is megfigyeltük – már akinél derült volt.

VCSE - Holdfogyatkozás 2020. 01. 10. - Rögzítés: Csizmadia Szilárd - Feldolgozás: Ágoston Zsolt
VCSE – Holdfogyatkozás 2020. január 10. A félárnyék legsötétebb része jól látszik a kép alsó részén. – Rögzítés: Csizmadia Szilárd – Feldolgozás: Ágoston Zsolt

Az észleléshez használt műszer a Teamviewer-rel távvezérelt, Zalaegerszegről működő csillagda 250/1200-as Newton távcsöve volt, ami el van látva kómakorrektorral, Canon 6D – nem átalakított – fényképezőgéppel, ami két percenként készített felvételeket. A félárnyékos fogyatkozás legnagyobb fázisa (amikor a Hold a legmélyebben merül a félárnyékba, és a legjobban elhalványul): 20:09:59 (KöZEI). A maximum ideje előtti és utáni 10 – 10 felvételt – ISO100 érzékenységgel, 1/800 s záridővel – egyesítette Ágoston Zsolt Autostakkert 3 szoftverrel, Registaxszal élesítette, majd Photoshoppal emelte a fényességét és kontrasztját (alsó kép).

VCSE - Holdfogyatkozás 2020. 01. 10. - Rögzítés: Csizmadia Szilárd - Feldolgozás: Ágoston Zsolt
VCSE – Félárnyékos holdfogyatkozás 2020. január 10. A kép alján látható sötétebb árnyalatú terület a félárnyék sötétebb része. A kép alsó felén látható hatalmas kráter, amiből a krátert létrehozó becsapódáskor keletkezett hosszú sugársávok kiindulnak a Tycho-kráter.  – Rögzítés: Csizmadia Szilárd – Feldolgozás: Ágoston Zsolt

Egy másik variációt is kidolgozott Zsolt, melynél erősen megemelte a színtelítettséget, ezzel látványosnak mondható eredményt érve el, bár vizuálisan talán sosem néz ki így a Hold (felső kép).

A félárnyékos fogyatkozás vége: 22:12:19 (KöZEI) volt, de a maximális fázist követően egyre több felhő takarta ki kísérőnket, a rögzített felvételek minősége jelentősen romlani kezdett. 21:46 KöZEI-kor, mintegy fél órával a fogytakozás vége előtt abba is kellett hagynunk a megfigyelést, a távcsövet parkolópozícióba küldtük, és a tetőt bezártuk. A félárnyékos fogyatkozás teljes időtartama: 4 óra 4 perc 34 másodperc volt. A következő félárnyékos holdfogyatkozás 2020. június 5-én lesz.

A jelenséget Szilárd Berlinből nem látta felhős időjárás miatt. Zalaegerszegről Zsolt, Péter és Attila, Gárdonyból Zsuzsa lakásuk ablakaiból vizuálisan, illetve kisebb binokulárokkal, távcsövekkel is figyelték. Flórián Hetesről vizuálisan és 1000 mm-es fókuszú, f/4 Newton-távcsővel (AZ-EQ6 GT, Canon EOS 600D 1/1250s ISO100) észlelt (fényképét lásd itt). Bognár Tamás vizuálisan hét óra körül észrevette szabad szemmel az árnyékot azzal a megjegyzéssel, hogy tudta, mit kell keresnie – de ha nem tudta volna, akkor nem vette volna észre, annyira nehéz és gyenge volt a látványa. A félárnyék vizuális észleléséről Flórián is beszámolt ekkortájt. Péter Attila megjegyezte, hogy sokkal jobb volt a látvány szabad szemmel, mint a 7 cm-es lencsés távcsövében.

 

 

Szerda óta zajlik a SIYSS – Stockholm International Youth Science Seminar elnevezésű esemény (Stockholmi Nemzetközi Fiatal Tudósszeminárium), mely a Nobel-hét egyik alprogramja Stockholmban.
Vámosi Flórián és projektjének ismertetője az SIYSS rendezvény kiadványában
Vámosi Flórián és projektjének ismertetője az SIYSS rendezvény kiadványában
Az eseményen Magyarországot Vámosi Flórián képviseli, aki a Kaposvári Táncsics Mihály Gimnázium tanulójaként társával első helyezett lett a 28. Ifjúsági Tudományos Innovációs és Tehetségkutató versenyen a csillagászati távcsövek automatizálása című projektjükkel. Flórián, aki a VCSE tagja 2017 óta, múlt hét szerda óta a világ országaiból érkezett 24 társával együtt különböző tudományos programokon vesz részt, illetve holnap 8.30-tól kezdődő előadásokon, illetve panelbeszélgetéseken vesz részt. Kedden pedig részt vesz a Nobel-díj átadón, illetve az azt követő banketten, ahova a 25 diákból csak ő és a japán fiatal tudós mehet be, a többieknek egy másik teremben lesz bankett. Ők ketten egy asztalhoz ülnek a díjazottakkal és a királyi családdal. Ma pedig meghallgatták a Nobel-díjasok előadásait. Kedden frakkot ölt, mert szigorú dresszkód van érvényben a rendezvényen. Bizonyára érdekes lesz találkozni J. Peebles-szel, D. Queloz-val és M. Mayorral, az idei fizikai Nobel-díjasokkal, akik mind csillagászok, és az elméleti kozmológia terén alkottak (Peebles), illetve az első igazolt exobolygót felfedezték (Mayor és Queloz).
További információk és képek a ezen a honlapon találhatók. Flórián bemutatkozó videója, természetesen csillagászati témában, elérhető itt.
2019. december 9-én reggel 8.30-tól ezen az oldalon közvetítik  a Seminar-t élőben, ahol panelbeszélgetésen vesz részt.
Már találkoztak minden díjazottal, néhány képet is küldött, egyébként a királyi palotával szemben laknak egy hajón.
Érdemes hozzátenni, hogy 2018-ban Flórián és Pósa Péter, aki szintén tagtársunk, 3 TUDOK tematikus konferencián is bejutott a Kárpát-medencei döntőbe. Mindhárom témájuk csillagászat volt, és országos II. díjazottak lettek. A TUDOK poszterpályázatot pedig megnyerték az Akadémián az Astro Pi Challenge űrkutatási projektjükkel.
Gratulálunk, és természetesen majd meghallgatjuk egyesületi összejövetelünkön az élménybeszámolójukat!
VCSE - A pontsorozat a Merkúr bolygót mutatja a 2016. évi Merkúr-átvonulás során. A tranzit során különböző időpillanatokban lefényképezték a bolygót, és a képeket egybe dolgozták. Jól látszik a napkorong széle felé a szélsötétetés jelensége (ezt a Nap légköre hozza létre), és egy-egy apró napfoltkezdemény is. Az SDO (Solar Dyanimcs Observatory) műhold felvételeiből. - Forrás: NASA's Goddard Space Flight Center/SDO/Genna Duberstein
VCSE – A pontsorozat a Merkúr bolygót mutatja a 2016. évi Merkúr-átvonuláskor. A tranzit során különböző időpillanatokban lefényképezték a bolygót, és a képeket egybedolgozták. Jól látszik a napkorong széle felé a szélsötétedés jelensége (ezt a Nap légköre hozza létre), és egy-egy apró napfoltkezdemény is. Az SDO (Solar Dynamics Observatory) műhold felvételeiből. – Forrás: NASA’s Goddard Space Flight Center/SDO/Genna Duberstein

Idén is át fog vonulni a Merkúr bolygó a napkorong előtt a Földről nézve. (Az átvonulást tranzitnak is nevezik a csillagászatban.) Az idei jelenség Magyarországról is jól látható, amennyiben derült lesz az idő, és nem takarják felhők az eget.

A meglehetősen ritka jelenséget 2019. november 11-én 13.30-tól kezdődően mutatjuk be a Vega Csillagászati Egyesület és a TIT Öveges Egyesület szervezésében Zalaegerszegen. (Időpontok Közép-Európai Idő szerint, amely megegyezik az óránk által novemberben mutatott téli időszámítással.)

Helyszín: Sportcsarnok főbejáratától északi irányban.

Idő: 13:30-tól napnyugta előttig. Napnyugta 16:23-kor lesz Zalaegerszegről nézve, de a helyszínről látható horizont miatt ennél néhány percnél korábban be kell fejezni az észlelést.

A rendezvénnyel párhuzamosan Jandó Dániel tart zártkörű távcsöves bemutatót rendkívüli fizika óra keretében a Zrínyi Miklós Gimnázium udvarán az iskola diákjai számára.

VCSE - Merkúr átvonulás bemutató 2016 május
VCSE – Merkúr-átvonulás bemutató 2016. május 9-én Zalaegerszegen a Dísz téren. (A kép kattintásra nagyítható.)

A jelenségről

A belső bolygók, így a Vénusz és a Merkúr, időnként áthaladnak a Nap korongja előtt. A legbelső ismert bolygó, a Merkúr átvonulása legutóbb 2016 májusában, legközelebb 2032 novemberében lesz ismét megfigyelhető. 100 év leforgása alatt 13 vagy 14 Merkúr-tranzitra kerül sor a Földről nézve.

VCSE - A napkorong és rajta a Merkúr helyzete különböző időpillanatokban a jelenség folyamán. Az időpontok UT-ben vannak feltüntetve az ábrán, ami a mi KöZEI-nknél egy órával kevesebb (UT = KöZEI - 1 óra). - Forrás: wikipedia
VCSE – A napkorong és rajta a Merkúr helyzete különböző időpillanatokban a jelenség folyamán. Az időpontok UT-ben vannak feltüntetve az ábrán, ami a mi KöZEI-nknél egy órával kevesebb (UT = KöZEI-1 óra). – Forrás: Wikipedia

A jelenség központi csillagunk korongjának érintésével kezdődik 2019. november 11-én 13:35 KöZEI-kor, majd 19 óra 4 perckor, azaz kicsit több, mint 4 és fél óra múlva ér véget. Hazánkból a jelenség befejezése előtt lenyugszik a Nap, így a kilépését a korong elől már nem szemlélhetjük meg. A jelenség közepe 16 óra 20 perc KöZEI-kor lesz.

VCSE - A Föld képe a Nap közepéből nézve a jelenség során. Az időpontok UT-ben vannak. Látható, hogy míg alacsonyan megfigyelhetjük a Napot Európából a jelenség kezdetén és közepén, a végén már nem látszik Európából a Nap, így ajelenség végéről most lemaradunk. - Forrás: wikipedia
VCSE – A Föld képe a Nap közepéből nézve a jelenség során. Az időpontok UT-ben vannak. Látható, hogy míg alacsonyan megfigyelhetjük a Napot Európából a jelenség kezdetén és közepén, a végén már nem látszik Európából a Nap, így a jelenség végéről most lemaradunk. – Forrás: Wikipedia

Miért ilyen ritka a jelenség? A Merkúr pályája a Föld keringési síkjával szöget zár be, így a földközelsége esetén, vagyis amikor a Nap és köztünk halad el, akkor a látszólagos helye néha a Nap alatt, máskor afölött figyelhető meg. A Merkúr átvonulásait csak távcsővel és napszűrővel, vagy kivetítéssel, esetleg lyukkamerával lehet megfigyelni. Az első Merkúr-átvonulást 1631-ben figyelte meg Gassendi. Ennek bekövetkeztetét Kepler jósolta meg az általa kidolgozott bolygótáblázatok alapján.

A jelenség közös megfigyelésére minden kedves tagtársunkat és külsős érdeklődőt szeretettel várunk. A helyszínen lehetőség lesz befizetni a 2020. évi tagdíjakat és belépni a VCSE-be.

Bánfalvi Péter – Jandó Attila – Csizmadia Szilárd

VCSE - Az Ilona-kápolna Teskánd mellett és a ránkboruló ég az észlelőhétvégén. A kép klikkelésre megnő. - Schmall Rafael felvétele
VCSE – Az Ilona-kápolna Teskánd mellett és a ránkboruló ég, a Tejútrendszer közepének irányával az észlelőhétvégén. A kép klikkelésre megnő. – Schmall Rafael felvétele

 

Két csodálatosan derült éjszakát sikerült kifognunk az utolsó negyedbeli Hold idején az idei őszi észlelőhétvégénken. Most is Dobronhegy-Balázsfán, Zalaegerszegtől 13 km-re tartottuk hagyományosnak számító rendezvényünket 2019. szept. 20-22. között. Távcsöves, észlelő célú találkozónkon az alábbi személyek és műszerek voltak ott:

457/1900-as VCSE-Dobson (Jandó Attila, Csizmadia Szilárd)

300/1200 Dobson, 150/450 Dobson, 6,5×32 B (Varga György)

250/1200 Dobson (Horváth Tamás)

200/1200 Dobson, 102/500 L (Jandó Dániel)

200/1200 Dobson (Császár Kornél)

200/1000 Newton, EQ5-ön, asztrofotózásra (Vizsi Csaba)

200/1000 T (Lakatos Csaba)

130/900 T (Horváth Márton)

130/650 T, EQ-3 (Román Dávid)

90/900 L (Gróf Mánuel)

80/400 Esprit L AZEQ6 (Vámosi Flórián)

72/420 refraktor asztrofotózásra, 20x60B (Ágoston Zsolt)

72/432 Evostar és LS 50 naptávcső (Schmall Rafael)

70/700 L (Horváth Dárius)

70/700 L , EQ-3 (Péter Attila)

70/500 L (Fehér Norbert)

Távcső nélkül: Tornyos Rózsa, Balogh Boglárka, Domján Anita, Jakabfy Szilárd, Srágli Dávid, Klimits Veronika, Farkas Zsolt, Szalontai Tibor, Németh Ferenc, Bánfalvi Péter, összesen 27 fő (beleértve azokat is, akik nem aludtak ott, illetve csak nappal néztek be).

VCSE - Észlelők és távcsövek - Schmall Rafael felvétele
VCSE – Észlelők és távcsövek – Schmall Rafael felvétele

Néhányunknak (Kornél, Dani, Szilárd) Zalaegerszegen, a TIT-ben indult a program, mert a megjelent, szerény létszámot képviselő érdeklődőknek elmondtuk a szakköri tudnivalókat. Eközben többen már gyülekeztek a dobronhegyi helyszínen, és mire a szakkörrel foglalkozók is kiértek, a 46 cm-es és sok más távcső már össze is volt szerelve, be is volt jusztírozva. A szürkületben a Jupitert néztük, illetve a Vénuszt kerestük (de a Vénuszt csak a második este sikerült a horizont közvetlen közelében, az esti szürkületben fotografikusan (Rafael) és távcsővel megfigyelni, szabad szemmel nem – kb. fél órával nyugodott le a Nap után). Ezután vacsoráztunk, és még a szürkületben Egyesületünk elnöke és titkára a hétvégézők nagy tapsa közepette átadta Varga Györgynek a Herschel-400 észlelői lista teljesítésért járó oklevelet.

 

VCSE Őszi Észlelőhétvége 2019.Schmall Rafael képeiből készült válogatás. Klikk a képre és az album megnyílik!

 

(Schmall Rafael drónfelvételei nappal készültek a táborhely környékéről)

A második nap Jandó Attila mesteri teljesítménnyel elhozta Zalaegerszegről a pizzákat az egész éjszakai munka után ébredező társaságnak. Ebéd után először Vámosi Flórián szakkommentálásával megnéztük a nyári táborunkban felengedett magaslégköri ballonkísérlet során készült képeket (ezeket majd külön cikkben mutatjuk be), amelyeken megtaláltuk a Jupitert is sok más egyéb mellett. Szünet után Csizmadia Szilárd az utóbbi évek amatőrcsillagász mélyég-felfedezéseit és fontosabb szupernóva-, illetve bolygófelfedezéseit ismertette előadás keretében. Újabb szünet után pedig ősbemutatón vettünk részt: megtekintettük a VCSE 2019. évi táboráról készült filmet. Ezek után már csak a vacsora maradt a nappalból, és ismét kimentünk az ég alá. Második este, vacsora után, Takács Ferencnek adtunk át egy könyvet és fejeztük ki köszönetünket a nyári tábori magaslégköri ballon megtalálásáért. Utána Feri elmagyarázta nekünk, hogyan és hol találta meg a ballont, mit érzett közben. Utána ő és kedves felesége megnézte a Szaturnuszt, a Jupitert és az M27 planetáris ködöt.

Román Dávid időfűzése (time-lapse) bemutatja az észlelőhétvégénk hangulatát

A mostani észlelőhétvégénk nem újholdkor, hanem utolsó negyed környékén volt 60%-os, illetve 49%-os Holddal. A Hold első éjszaka 22:11-kor, második éjszaka 22:44-kor kelt, ami rövid holdtalan időszakot jelentett (a Nap kb. hét előtt nyugodott le, fél kilenctől már lehetett észlelni). A Hold sem akadályozott meg azonban senkit az észlelésben, bár első éjszaka kb. hajnali egykor, második éjszaka kb. 3-kor bejött a társaság. Addigra került a Hold zavaró pozícióba.

 

VCSE Őszi Észlelőhétvége 2019. Á. Zs.

Ágoston Zsolt észlelőhétvégi felvételei. A képre kattintva album nyílik meg!

Észleltük és fotóztuk a Holdat is. A 46-ossal a házfalra vetítve is szép volt a Hold. A Hold, mint legközelebbi égitest hozzánk, nem ellenség, hanem a legrészletesebb tanulmány tárgya.

Többen (Vizsi Csaba, Zsolt, Flórián, Rafael) asztrofotóztak és asztrotájképeztek is, illetve a felfűzték a múló időt (time-lapse-et készítettek). Mások vizualizáltak. Volt, aki kész programlistával érkezett és a rajta szereplő objektumokat kereste fel távcsövével vizuálisan (pl. Lakatos Csaba), más a kiválasztott objektumait rajzolta, és utána fényképezte is (pl. Román Dávid). Dáriusz, és az ő nyomán Marci főként Messier-objektumokat kerestek fel. Sokan örültek, hogy először amatőrcsillagászodásuk folyamán saját maguk találtak meg egy-egy ismert, vagy éppen kevésbé ismert objektumot. Így a tanulásnak, az utánpótlásképzésnek szép színtere volt ez a hétvége. Nagyon szép volt, hogy a már 10-20-30 éve amatőrködők odamentek a 2-3 éve műkedvelőkhöz, és belenéztek, nyugtázták az objektum beállítását, és gratuláltak. Ne feledjük: valaha mindenkinek nehézséget okozott az M92 beállítása elsőre! (Kivéve a GoTo-soknak…)

Varga György és Horváth Tamás mélyegeztek – számtalan ködösséget állítottak be nekünk, majd  rajzolták-feljegyezték a látottakat.

Nekem a 46-osból számtalan objektum megmaradt a retinámban, de talán a legmélyebb benyomást a Fátyol-köd OIII szűrős látványa tette. Szűrő nélkül is látszódott természetesen ekkora távcsőben a Fátyol-köd, A H-béta szűrő nem javított rajta sokat. UHC-val viszont sötétebb lett a háttér, és jobban kiemelkedtek a részletek, kontrasztosabb volt a látvány, könnyebben észre lehetett venni a ködösséget: szinte kiugrott a háttérből. A legtöbbet azonban az OIII szűrő javított rajta: a javulás egyszerűen fantasztikus, drámai és óriási mértékű volt! A háttér teljesen sötétté vált, a köd pedig nagyon fényessé. Rengeteg részlet előjött. Mivel a Fátyol-köd mérete kb. 3 fok, a háromnegyed fokos látómezőbe nem fért bele teljesen (28 mm-es Apex okulárt használtunk). De érdemes volt a távcsövet ide-oda mozgatni, és a köd máshol lévő részleteit tanulmányozni, a ködöt körbejárni. Sokan maradtak a műszernél 5 percig, 10 percig, fél óráig a Fátyol-ködöt nézni, és csak az udvariasság késztette őket mást is odaengedni. Csoda volt a látvány!

(Schmall Rafael időfűzött videója (time-lapse-e) az észlelőhétvégéről)

(Természetesen érdemes volt megvárni, amíg a főtükör kihűl. Igaza volt Flóriánnak, hogy a 46-os távcső tükreit érdemes a borító vászondarab felemelésével szellőztetni, hűteni észlelés előtt. Egyébként a kisebb látogatottságú észlelőhétvégén több időt lehet az okulárnál tölteni. Végül pedig érdemes idézni egyik asztrofotósunk szavait, aki belenézett az OIII-szűrős összeállításba: “X. Y. képein sem látszik ennyi részlet!” Nyilván túlzott, de valamit visszaad megjegyzése mégis az érzésekből…)

Izgalmas volt az NGC 891-et nézni a 46-osban: hosszú volt, kiterjedt, fényes, olyan 15×2 ívperc méretű. Határozottan lehetett látni, pedig fenn volt már a Hold. A Lokális Galaxiscsoporthoz tartozó NGC 404, becenevén a Mirach szelleme is azonnal és könnyen jött a 46-ossal, még akkor is, amikor a narancssárgás, 2 magnitúdós Mirach benne volt a látómezőben. Kisebb távcsövekkel is észlelhető ez a 11 magnitúdós galaxis, de nehezen vagy egyáltalán nem, ha a fényes Mirach (Béta Andromedae) benne van a látómezőben. A 46-ossal azonban igen kísérteties látványt adott, és könnyen jött akkor is, ha a Mirach a LM-ben maradt.

Ugyancsak nagy élmény volt vele a kihagyhatatlan M27 és M57 planetáris köd, de az M2 és M72 gömbhalmazok is élménynek bizonyultak (mindkettőt bontotta csillagokra természetesen a műszer). Az M72-nél nagy, 380x-os nagyításnál a 46 cm-esben egy érdekességre lettünk figyelmesek: a halmaz képe mintha nem kör alakú lenne, hanem egyik oldalán benyomott kör alakú, és egy kisebb sötét sáv után is lenne egy halmazrész. Mintha a halmazt egy sötét sáv kettévágná egyik oldalán. A Hubble Űrtávcső képe azt mutatja, hogy a gömbhalmaz fényes csillagai aszimmetrikusan helyezkednek el a halmaz közepére nézve, talán ez okozta a vizuális benyomást.

VCSE - Az M72 gömbhalmaz a Hubble Űrtávcső felvételén. Figyeljük meg a legfényesebb csillagok eloszlását: a képen balra jóval több van belőlük, mint más irányokban. Talán ezek összeolvadó fényét láttuk egy, a gömbhalmaz melletti fényes sávként a 46 cm-esben 380x-os nagyításnál. - HST, NASA, ESA
VCSE – Az M72 gömbhalmaz a Hubble Űrtávcső felvételén. Figyeljük meg a legfényesebb csillagok eloszlását: a képen balra jóval több van belőlük, mint más irányokban. Talán ezek összeolvadó fényét láttuk egy, a gömbhalmaz melletti fényes sávként a 46 cm-esben 380x-os nagyításnál. A kép ráklikkelésre megnő. – HST, NASA, ESA

Nagyon sok mást is észleltünk, amit majd a VEGA-ban listázunk.

Igen jól éreztük magunkat, az átlátszóság pedig nagyon jó volt. A második éjszaka talán az év három legjobb éjszakája között volt.  Találkozunk jövőre!