2020. július 18-án és 19-én, az Őrimagyarósdon megrendezett VEGA ’20 Nyári Amatőrcsillagászati Megfigyelőtáborban készült felvételeimet szeretném megosztani veletek, mely az Sh2-101 Tulipán-ködről készült. A kép Skywatcher HEQ-5 mechanikára rögzített 200/800-as Newton-tubussal, ASI294 színes hűtött kamerával és TS Maxfield kómakorrektorral készült,  65×240 s objektum (light), 20 sötét (dark), 20 mezősimító (flat), 20 flatdark, Gain150 kép összegzéséből. A vezetést és a felvételek rögzítését egy Asiair vezérlőegység végezte. A feldolgozás Astro Pixel Processor, Startools, és Photoshop szoftverek segítségével történt.

Sh2-101 Tulipán-köd és Cygnus X-1 fekete lyuk - Ágoston Zsolt - VCSE
VCSE – Sh2-101 Tulipán-köd és Cygnus X-1 fekete lyuk lökéshulláma szintetikus Hubble-palettával – Fotó: Ágoston Zsolt

Olvasd tovább

Az őrimagyarósdi megfigyelőtábor alatt, 2020. július 20-án készült felvételeimet szeretném megosztani veletek, melyet kivételesen jó légköri nyugodtság mellett, 200/800 mm-es Newton távcsővel, 3x-os TeleVue Barlow-val és Asi224 kamerával készítettem. A képeket Autostakkert3 és Registax szoftverekkel dolgoztam fel. A felvételen a Jupiter (holdjaival, balról jobbra: Io, Ganymedes, Europa), a Szaturnusz és a Mars látható. A három képet egyetlen képbe illesztettem a könnyebb kezelhetőség érdekében.

Jupiter, Szaturnusz, Mars - Ágoston Zsolt - VCSE
Jupiter, Szaturnusz, Mars – Ágoston Zsolt – VCSE

A kedvező nyugodtság miatt vizuálisan, 240x-es nagyítás mellett is részletesen megfigyelhetők voltak a Jupitert díszítő felhősávok és a  Nagy Vörös Folt, a Szaturnusz gyűrűi és a Cassini-rés, a Marson pedig a vöröses felszínen láthatóak voltak a sötétebb foltok is, az egyik sarki jégsapkával együtt. Fotografikusan egy-két percnyi videót rögzítettem 50-100 kép/másodperc sebességgel, ebből a 300-300 legjobb képet kiválasztva és egyesítve kaptam a fenti képeket, némi élesítés és fehéregyensúly-beállítás után.

VCSE - Zselici Tejút - Schmall Rafael
VCSE – Zselici Tejút – Schmall Rafael

Kép készítésének dátuma: 2020. június 13. 22:30 UT

Kép készítésének helye: Kaposfő

Expozíciós idő: 75 sec x 9 panel

Érzékenység: ISO 3200

Képfeldolgozási lépések: Photoshop

Távcső és mechanika: 24 egyéb Star Adventurer

Kamera vagy detektor: Canon 6D nem átalakított

Vezetés: nem volt

Kómakorrektor: nem volt

Nyugodtság: 4

Átlátszóság: 4

Az összegyűjtött kilenc darab képet először illeszteni kellett PTGUI szoftverrel, majd utána jöhetett a Photoshoppal való feldolgozás.

A kép egyfajta hangulatfotó, mely a Zselic egyik legelőjén készült… Egy ehhez hasonló legelőn kezdődött minden, ami az “asztrotalálkozókkal” kapcsolatos… Valójában ezután jött az ötlet, hogy milyen jó lenne elmenni egy csillagászattal foglalkozó táborba.

A panorámakép idején az előrejelzések borultat adtak a térségre, de végül a szerencse győzött.

VCSE - A Föld egy része a Nemzetközi Űrállomásról fényképezve. A Hold árnyéka a fekete folt a kép közepétől kissé felfelé. - Forrás: APOD, NASA, ISS
VCSE – A Föld egy része a Nemzetközi Űrállomásról fényképezve. A Hold árnyéka a fekete folt a kép közepétől kissé felfelé. – Forrás: APOD, NASA, ISS

A fenti képen a 2020. június 21-i gyűrűs napfogyatkozás látható, ahogyan az a Nemzetközi Űrállomásról látszódott (International Space Station, ISS; a nap csillagászati képe volt 2020. június 27-én). A napfogyatkozásoknak ez a fajtája akkor jön létre, amikor a Hold úgy kerül a Nap és a Föld közé, hogy a Hold a Föld körüli pályájának tőlünk távolabbi szegletében jár, így valamivel kisebbnek látszódik, mint amikor közelebb van hozzánk. Olvasd tovább

A most felfedezett hatalmas, 30 fok (!) hosszúságú, főleg hidrogéngázból álló ívdarab – egy körív egy része – feltehetőleg egy mintegy százezer éve robbant szupernóva maradványa.

VCSE - A most felfedezett hatalmas hidrogénív (sárga szakasz) és teljes körré való képzelebeli kiegészítése (piros kör) elhelyezkedése a csillagképek között. A hidrogénív szabad szemmel nem látszik, csak hosszú expozíciós idejű, nagyon nagylátószögű felvételeken. - Forrás: Sky and Telescope
VCSE – A most felfedezett hatalmas hidrogénív (sárga szakasz) és teljes körré való képzeletbeli kiegészítésének (piros kör) elhelyezkedése a csillagképek között. A hidrogénív szabad szemmel nem látszik, csak hosszú expozíciós idejű, nagyon nagy látószögű felvételeken. (A Sky and Telescope képén egy M betű kimaradt a Zsiráf = Camelopardalis csillagkép latin nevéből.) – Forrás: Sky and Telescope, Robert Benjamin, Gregg Dinderman

Ultraibolya és keskenysávú hidrogénszűrőkkel sikerült ezt az új mélyég-objektumot felfedezni. Mivel nagyon ritka és vékony alakzat, az égbolt feltehetően legnagyobb szupernóva-maradványa eddig észrevétlen maradt. Olvasd tovább