A Japán Űrügynökség (Japan Aerospace Exploration Agency, JAXA) már a tavalyi év végén felcsigázta a közvélemény kedélyeit azzal, hogy nagy bejelentést ígért 2022 tavaszára. Az ígéret szerint a Hayabusa2 szonda Ryugu nevű aszteroidánál tett látogatása során gyűjtött minták elemzésének eredményeit kellett kézhez kapnia a nagyközönségnek. Kis csúszással ugyan, de a bejelentés megtörtént: a Hayabusa2 mintáiban több, mint 20 féle aminosavat különböztettek meg. Ezek a molekulák alapvető építőkövei az általunk ismert élő szervezeteknek, így a felfedezés számos érdekes kérdést vet fel.

Az 1 km-esnél is kisebb kisbolygóról 2018. június 24-én készült ez a felvétel, amit kb. 40 km távolságból készített a Hayabusa2. A japán űrügynökség (JAXA) űrszondája magával vitte a német és francia űrügynökségek (DLR, ill. CNES) MASCOT nevű leszállóegységét is. Forrás: https://www.esa.int/ESA_Multimedia/Images/2018/06/Asteroid_Ryugu

A Hayabusa2 2014-ben indult el a Ryugu kisbolygó felé, célpontja körül 2018 júniusában kezdett el keringeni. A (162173) Ryugu egy körülbelül 900 m átmérőjű aszteroida, mely 474 nap alatt kerüli meg a Napot. Pályája keresztezi a Föld pályáját, oly módon, hogy bár a pálya fél nagytengelye nagyobb, mint a földpályáé, a Naphoz legközelebbi pontja mégis a földpályán belül helyezkedik el, ezért az Apollo-kisbolygók közé soroljuk. Bár a Földet keresztező pálya lehetőséget adna egy esetleges katasztrofális becsapódásra, a pályaszámítások alapján biztos, hogy a Ryugu még hosszú-hosszú időkön át nem fog összeütközni a Földdel.

Olvasd tovább

Úgy néztem meg a filmet (Ne nézz fel! Don’t Look Up! Írta és rendezte Adam McKay, Netflix, 2021), hogy alig tudtam róla valamit. Azért ez a mai médiakörnyezetben nem evidencia. Nincs egyszerű dolgunk, ha valóban meglepetéseket, új élményeket akarunk kapni egy filmtől. Hiába bevett gyakorlat a nagybetűs „vigyázat SPOILER!” figyelmeztetés, azért valahogy mégiscsak tudjuk már jó előre, miről fog szólni egy film, és nagyjából mit várhatunk tőle; a könnyen elérhető kritikák, ismertetők, trailerek, felbukkanó hosszabb-rövidebb részletek, óhatatlanul a szemünk elé kerülő vélemények tengerében nehéz tiszta lappal indítani egy mozit.

A Subaru Távcső lézeres vezetője műcsillagot hoz létre a felsőlégkörben az adaptív optika használatához. Forrás: Subaru Telescope of NAOJ Subaru Gallery, Courtesy of NAOJ

A Ne nézz fel! esetében majdnem teljesen sikerült elérni a tabula rasa állapotát. Csak a filmelőzetest láttam, és még egy baráti véleményt hallottam róla, ami azonban mindössze annyi volt, hogy „tök jó film, nézzétek meg, érdemes”. Így összességében azt vártam, hogy egy üstökös becsapódásról, csillagászokról és akadékoskodó politikusokról szóló drámát fogok látni.

Olvasd tovább

Az elmúlt 2 nap látványossága az 1994 PC1 kisbolygó, melyről már olvashattatok a VCSE honlapján. Ezúttal a 2022.01.19. esti vizuális észlelési élményeimet osztom meg veletek.

VCSE – Látómező-rajz az 1994 PC1 kisbolygóészlelésről. Látómező: 0,75 fok. Távcső: 458/1900 Dobson. Nagyítás: 68x. – Ceruzarajz, Jandó A.

Olvasd tovább

A Vega Csillagászati Egyesülethez e-mailben és privát facebook-üzenetekben tucatnyi megkeresés érkezett az elmúlt három napban az 1994 WR12 jelű kisbolygó ügyében: vajon nekiütközik-e a Földnek? Letörli-e Indiát a Földről? Nagyobb robbanást idéz-e elő, mint az eddigi legnagyobb nukleáris bomba?

Mindegyik kérdésre nemleges a válasz:

    • az 1994 WR12 nem ütközik neki a Földnek 2021-ben sem,
    • ezért egyetlen települést, országot sem fenyeget a megsemmisülés veszélye,
    • és robbanást sem idéz ezért elő a Föld légkörében vagy felszínén.

Nehéz látni, milyen információforrásból, és az automata (félre)fordítók milyen ferdítéséből merültek fel ezek a kérdések. A valós képhez ezért az alábbi információkat adjuk.

Olvasd tovább

VCSE – A 67P/Churyumov-Gerasimenko-üstökös a Rosetta űrszonda felvételén. A kép alsó részén egy gejzír az üstökös felszínén éppen anyagot (jeget, gázt és törmeléket) lövell ki. Az ilyen gejzírek rakétaszerűen képesek az üstökös sebességét, így pályáját és égi pozícióját megváltoztatni. (Az üstökös hivatalos IAU-neve 67P/Churyumov-Gerasimenko-üstökös, magyarul a Csurjumov-Geraszimenkó-üstökös alak is használható, mindkettő helyes.) – Forrás: ESA

 

Különböző planetáriumprogramokban rendszeres frissítések nélkül az üstökös- és kisbolygópozíciók rosszak lehetnek. Akár több csillagképpel odébb is lehet az üstökös, mint ahová ezek a programok frissítés nélkül előre jelzik. Ennek oka, hogy ezek az égitestek a nagybolygók – Merkúr-Neptunusz – részéről nagy gravitációs perturbációkat szenvednek el, továbbá az üstökösök esetében napközelség idején rakétaeffektusok léphetnek fel. Ezeket a rakétaeffektusokat az üstökös felszínén működő gejzírek kiáramlásai okozzák. Ugyancsak felléphet az ún. YORP-effektus; ez az effektus a Nap fényével kapcsolatos: a Napból érkező fotonok beleütköznek a kisbolygóba, és lendületüket átadják neki. Ez egy kifelé tartó fénynyomást okoz, kisebb égitestekre jelentősebb hatású, mint nagyobbakra. (Például az egészen apró, méteresnél sokkal kisebb meteoroidokra nagyon jelentős hatással van!) Az átadott energia egyben fel is melegíti a kisbolygót – akárcsak a Földön a mezőt –, és ezt a kisbolygó később infravörösben, minden irányba kisugározza. Az eltávozó fotonok lendületet is elvisznek. A beérkező lendület a Nap felől jön csak, az eltávozó minden irányba megy, emiatt az eredő lendület valamerre folyamatosan ellöki a kisbolygót, ami pályaváltozáshoz vezet. A felsorolt három effektus közül ez a legkisebb mértékű, de ez sem elhanyagolható.

A planetáriumprogramok egyszerűbb algoritmusokkal számolnak üstökös- és kisbolygópozíciókat. Bemenő adatokként a pályaelemeket használják, perturbációkat nem nagyon vesznek figyelembe. A perturbációk, rakéta- és YORP-effektusok miatt ezek a pályaelemek lassan változnak, idővel más lesz az értékük. Emiatt szükséges a pályaelemeket tartalmazó adatbázist frissíteni.

Olvasd tovább