
2022. januári észlelésajánló – Ágoston Zsolt, Kopeczny Zsuzsanna, Csizmadia Szilárd
A következőkben januári amatőrcsillagászati megfigyelésekhez szeretnénk ajánlani néhány objektumot.
A Nap januárban 7:30 (KözEI) körül kel, 16:30 (KözEI) körül nyugszik. (A KözEI a Közép-Európai Idő rövidítése, megegyezik a polgári téli időszámításunkkal, KözEI=UT+1 h.) Az észlelés napnyugta után – témaválasztástól, távcső felállításától függően – körülbelül egy-másfél órával már elkezdhető. A csillagászati szürkület a napnyugta utáni, illetve napkelte előtti 1,5-2 órát felölelő időszak. Újhold január 2-án, első negyed január 9-én, telehold január 18-án, utolsó negyed 25-én lesz.

Csillagászati szürkület alatt azt az időszakot értjük, amikor a Nap már legalább -12°-on vagy mélyebben van a horizont alatt, de a -18° horizont alatti magasságot még nem éri el. A -18°-os érték elérése után áll be a teljes sötétség.
Látványosabb, fontosabb események UT időzóna szerint (KözEI-1 óra):
01.01. 05:52 37 órás holdsarló 4° magasan, 7°-ra a Marstól.
01.03. 20:40 A Quadrantidák meteorraj maximuma (ZHR=120).
01.04. 15:46 45 órás holdsarló 8° magasan, a Merkúrtól 8°-ra, a Szaturnusztól 5°-ra, a Vénusztól és a Jupitertől 21-22°-ra.
01.10. 15:53 A Merkúr kedvező esti láthatósága 7° magasan, -0,3 magnitúdó, 45%-os fázis.
01.13. 16:11 A Merkúr és a Szaturnusz 4°-os közelsége a Bak csillagképben.
01.13. 21:10 A Hold súrolva fedi a kappa Taurit (4 magnitúdó).
01.31. 20:10 A C/2019 L3 (Atlas) üstökös 18′-cel DK-re az NGC 2266 nyílthalmaztól az Ikrek csillagképben.
A Merkúr a hónap első felében, napnyugta után figyelhető meg. 7-én van a legnagyobb keleti kitérésben, másfél órával a Nap után nyugszik. 15-étől láthatósága gyorsan romlik, de 31-én már egy órával előbb kel, mint a Nap.
A Vénusz koraeste még megfigyelhető a hónap első napjaiban, de láthatósága gyorsan romlik. 11-én már újra kereshető hajnalban, a délkeleti ég alján.
A Mars hajnalban figyelhető meg. Fényessége 1,5 magnitúdó, látszó átmérője 4,3″.
A Jupiter megfigyelhető a Vízöntő csillagképben, egészen a késő esti órákig. -2,1 magnitúdós, átmérője 34″.
A Szaturnusz koraestig megfigyelhető a délnyugati égen, a hónap első napjaiban, láthatósága gyorsan romlik, a hónap közepén már nem figyelhető meg. Fényessége 0,8 magnitúdó, átmérője 15″.
Az Uránusz az éjszaka első felében megfigyelhető a délkeleti ég alján. A Kos csillagképben található.
A Neptunusz koraeste figyelhető meg, a Vízöntő csillagképben található.

A következő táblázatban Zalaegerszegre nézve a Nap és a Hold keltének, delelésének és nyugvásának időpontjait adjuk meg (óra:perc formátumban, téli időszámítás szerint), valamint a Hold aktuális fázisát az adott nap 00:00 h UT-jére (0%: újhold, 50%: első vagy utolsó negyed, 100%: telehold). A táblázat tartalmazza ezen felül, hogy milyen napról van szó (hétfő-vasárnap), a Julián dátumot az adott nap 0 h UT-jére, valamint a helyi csillagidőt (Local Sidereal Time, LST) Zalaegerszeg földrajzi hosszúságára, vagyis λ = 16º 50′-re, óra:perc:másodperc alakban. A helyi csillagidő a tavaszpont óraszöge az adott helyről nézve. Megjegyzendő, hogy az ország középső részén tipikusan kb. 15, a keleti határ mentén tipikusan kb. 30 perccel korábban történnek a kelések-nyugvások, mint Zalaegerszegen, az eltérő földrajzi hosszúságok miatt.
Hó nap | JD (0h UT) | LST (Zeg) | Nap | Hold | Hold fázisa | |||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Kel | Delel | Nyugszik | Kel | Delel | Nyugszik | |||||
01. 01. | Szo | 2459580.5 | 6:42:31 | 07:38 | 11:56 | 16:15 | 06:18 | 10:31 | 14:38 | 5% |
01. 02. | V | 2459581.5 | 6:46:28 | 07:38 | 11:57 | 16:16 | 07:34 | 11:37 | 15:38 | 1% |
01. 03. | H | 2459582.5 | 6:50:24 | 07:38 | 11:57 | 16:17 | 08:38 | 12:43 | 16:52 | 0% |
01. 04. | K | 2459583.5 | 6:54:21 | 07:38 | 11:58 | 16:18 | 09:26 | 13:46 | 18:12 | 2% |
01. 05. | Sze | 2459584.5 | 6:58:17 | 07:37 | 11:58 | 16:19 | 10:02 | 14:44 | 19:34 | 7% |
01. 06. | Cs | 2459585.5 | 7: 2:14 | 07:37 | 11:59 | 16:19 | 10:29 | 15:36 | 20:52 | 14% |
01. 07. | P | 2459586.5 | 7: 6:11 | 07:37 | 11:59 | 16:21 | 10:52 | 16:23 | 22:06 | 23% |
01. 08. | Szo | 2459587.5 | 7:10: 7 | 07:37 | 11:59 | 16:22 | 11:11 | 17:08 | 23:16 | 33% |
01. 09. | V | 2459588.5 | 7:14: 4 | 07:36 | 12:00 | 16:23 | 11:29 | 17:50 | - | 43% |
01. 10. | H | 2459589.5 | 7:18: 0 | 07:36 | 12:00 | 16:25 | 11:46 | 18:32 | 00:23 | 53% |
01. 11. | K | 2459590.5 | 7:21:57 | 07:36 | 12:01 | 16:26 | 12:05 | 19:15 | 01:31 | 62% |
01. 12. | Sze | 2459591.5 | 7:25:53 | 07:35 | 12:01 | 16:27 | 12:27 | 19:59 | 02:37 | 71% |
01. 13. | Cs | 2459592.5 | 7:29:50 | 07:35 | 12:01 | 16:27 | 12:52 | 20:45 | 03:43 | 79% |
01. 14. | P | 2459593.5 | 7:33:46 | 07:34 | 12:02 | 16:30 | 13:23 | 21:33 | 04:48 | 86% |
01. 15. | Szo | 2459594.5 | 7:37:43 | 07:34 | 12:02 | 16:31 | 14:02 | 22:23 | 05:49 | 92% |
01. 16. | V | 2459595.5 | 7:41:40 | 07:33 | 12:03 | 16:32 | 14:50 | 23:14 | 06:45 | 96% |
01. 17. | H | 2459596.5 | 7:45:36 | 07:32 | 12:03 | 16:34 | 15:47 | - | 07:34 | 99% |
01. 18. | K | 2459597.5 | 7:49:33 | 07:31 | 12:03 | 16:34 | 16:51 | 00:04 | 08:13 | 100% |
01. 19. | Sze | 2459598.5 | 7:53:29 | 07:31 | 12:04 | 16:36 | 17:59 | 00:55 | 08:47 | 99% |
01. 20. | Cs | 2459599.5 | 7:57:26 | 07:30 | 12:04 | 16:38 | 19:09 | 01:43 | 09:14 | 96% |
01. 21. | P | 2459600.5 | 8: 1:22 | 07:29 | 12:04 | 16:38 | 20:19 | 02:30 | 09:36 | 91% |
01. 22. | Szo | 2459601.5 | 8: 5:19 | 07:28 | 12:04 | 16:41 | 21:30 | 03:15 | 09:56 | 85% |
01. 23. | V | 2459602.5 | 8: 9:15 | 07:27 | 12:05 | 16:42 | 22:42 | 04:00 | 10:15 | 76% |
01. 24. | H | 2459603.5 | 8:13:12 | 07:26 | 12:05 | 16:44 | 23:55 | 04:44 | 10:33 | 67% |
01. 25. | K | 2459604.5 | 8:17: 9 | 07:25 | 12:05 | 16:45 | - | 05:31 | 10:54 | 56% |
01. 26. | Sze | 2459605.5 | 8:21: 5 | 07:24 | 12:05 | 16:47 | 01:12 | 06:21 | 11:18 | 45% |
01. 27. | Cs | 2459606.5 | 8:25: 2 | 07:23 | 12:06 | 16:48 | 02:32 | 07:15 | 11:47 | 34% |
01. 28. | P | 2459607.5 | 8:28:58 | 07:22 | 12:06 | 16:49 | 03:53 | 08:13 | 12:26 | 24% |
01. 29. | Szo | 2459608.5 | 8:32:55 | 07:21 | 12:06 | 16:51 | 05:11 | 09:16 | 13:18 | 15% |
01. 30. | V | 2459609.5 | 8:36:51 | 07:20 | 12:06 | 16:53 | 06:19 | 10:21 | 14:23 | 7% |
01. 31. | H | 2459610.5 | 8:40:48 | 07:19 | 12:06 | 16:53 | 07:14 | 11:25 | 15:41 | 2% |
A van den Bergh 1 (vdB1) reflexiós köd
Sidney van den Bergh (született: 1929) Hollandiában született kanadai, mára már nyugdíjba vonult csillagász, aki Németországban szerezte doktori fokozatát. Ő fedezte fel az Andromeda II jelű, tőlünk 2,22 millió fényévre lévő törpegalaxist, amiről ma sem tudni, hogy az Androméda-köd (M31) vagy a Triangulum-galaxis (M33) kísérőgalaxisa. 1972-1982 között a Nemzetközi Csillagászati Unió alelnöke volt. Csillagász pályafutása során ködökkel, csillaghalmazokkal, változócsillagokkal, szupernóvákkal foglalkozott, sőt, az Univerzum életkorát is tanulmányozta. 1974-ben egy üstököst is felfedezett. Az 1979-ben felállított Kanadai-Francia-Hawaii Távcső (CFHT) bizottságában is dolgozott, sőt, egy időben annak elnöke volt. (2021-ben zöld utat kapott az a 2018-as terv, hogy a CFHT épületében a távcsövet 3,6 méteresről 11,25 méteres nyílású spektroszkópiai távcsőre cseréljék, ami majd a látómezőben látszódó objektumok közül akár 4000-nek is képes lesz a színképét mérni egyidejűleg.)
Van den Bergh ködkatalógusa 158 (más forrás szerint 159) objektumot tartalmaz. 1966-ban tette közzé felfedezéseit. Katalógusának objektumai reflexiós ködök a -33°-os déli deklinációs körtől északra, vagyis Magyarországról is mindegyik észlelhető. A Palomar Observatory Sky Survey keretében készült képeken találta meg őket. A lista objektumai itt elérhetők. A katalógus fényképei itt csodálhatók meg. A katalógus rövidítése vdB.
A reflexiós ködök főként porból és gázból állnak, és valamely közeli csillag fényét verik vissza. Ha a csillag fénye változó, rendszerint a köd fényessége is változik.
A vdB 142-ről Stephen Leshin képe itt, a vdB 12-ről és 13-ról Fényes Lóránd képe itt, a vdB 139-ről Schmall Rafael képe itt, a vdB 27 képe pedig itt csodálható meg honlapunkon. A vdB1 a Cassiopeia csillagképben helyezkedik el.
A Kassziopeia csillagos birodalma hemzseg a mélyégi csodák százaitól. Az észlelni vágyó amatőrcsillagász a bőséges étlapon könnyen átsiklik néhány kevésbé ismert ínyencség felett, amelyek pedig gazdagítják ezt a pazar csillagképet.
A januári koraestéken Magyarországról szinte a zenitben lévő Kassziopeia csillagkép megéri a kényelmetlen észlelést. Kezdjük a Béta (β) Kassziopeia, más néven Caph csillag közelében. Ettől mindössze 26’-re D-DK-re egy 8-9 magnitúdójú csillagok kis háromszögét láthatod a van den Bergh 1 (vdB 1) reflexiós ködben. A legtöbb reflexiós köd meglehetősen halvány kis teleszkópban, de a vdB 1 viszonylag fényes egy 10 cm-es refraktorral. Olyan nagyítást használj, amely a káprázatos Caph-ot a látómezőn kívül helyezi, miközben a vdB 1 a középpont közelében marad. A köd körülbelül 3′-es területet fed le, és a legintenzívebb fénylést természetesen a beágyazott csillagok közelében láthatod, amelyek megvilágítják a ködösséget. A vdB 1-ről készült képek két kis reflexiós ködöt tárnak még fel északkeleten. A nagyobbik szokatlan formájú, ovális, hurok alakú. Az ÉNY-i végén elhelyezkedő csillag a megvilágítása elsődleges forrása, de magát a ködöt valószínűleg egy másik közeli csillag kiáramlása „faragta”. Egy halványabb gyűrűt is megfigyelhetünk DK-i irányban, amely egy korábbi kiáramlási epizódot jelezhet. A csillag neve LkHα 198 (Lick Obszervatórium hidrogén-alfa-emissziós csillag), és ködje is ugyanazt a nevet viseli. Ezt a két kicsi ködösséget vizuálisan nem lehet észlelni, csak fotókon mutatják meg magukat.
A reflexiós ködök, mint például a van den Bergh 1, gyakran feltűnően kéknek tűnnek a fényképeken, de színük nem látható az emberi szem számára!
Sue French: Deep-Sky Wonders 295.o és Wikipédia
Napnyugtától megfigyelhető a Kefeusz (Cepheus) csillagképben az Elefántormány-köd (IC 1396), a Perzeusz csillagképben (Perseus) az Ikerhalmaz, a Szív-köd és a Lélek-köd, az Androméda csillagképben (Andromeda) az Androméda-köd, a Háromszög csillagképben (Triangulum) a Triangulum-galaxis.
A Kassziopeia csillagkép (Cassiopeia) számos látványos nyílthalmaza is észlelhető az éjszakák folyamán napnyugtától, mint pl. az NGC 457 Bagoly-halmaz, az M103, az NGC 654, az NGC 663 nyílthalmazok.
Sötétedéstől megfigyelhetők az M74 és M77 galaxisok is. Ezek viszonylag közepesen nehéz objektumok, kezdők nehezen találják meg, legalább 8 cm-es távcső kell hozzájuk, de ha valamivel többet akarunk látni egy pacánál, érdemes minimum 15 cm-est igénybe venni.
Napnyugtától látható a Fiastyúk, az M36, M37, M38 nyílthalmazok is. Ezek mindegyike könnyű, kezdőknek is ajánlható objektum, bármilyen távcsőben jól mutatnak. Kis nagyítás jobb hozzájuk, sőt, a Fiastyúk – nagy kiterjedése miatt – esetleg a keresőtávcsövekben és a binokulárokban szebb látványt is ad.
19:00-tól megfigyelhetők az Orion csillagkép (Orion) és környékének látványos mélyég-objektumai: a Nagy és a Kis Orion-köd (M42-43), a Rozetta-köd (NGC 2237), a Tölcsér-köd (NGC 2264), a Lófej-köd (Barnard 33) és az IC 434.
21:00-tól már láthatók a Hajófara és Egyszarvú csillagképek (Puppis és Monoceros) nyílthalmazai, az M46, M47, M48 és az M50 halmazok, melyek vizuálisan és fotografikusan megfigyelve is nagyon látványosak; az M46 egy kisebb planetáris köddel (NGC 2438) együtt látható.
Éjféltől megfigyelhetők a Leo-tripletként is ismert galaxisok (Messier 65, Messier 66, NGC 3628).
Hajnali kettő körül a Virgo-halmaz is kedvező pozícióba kerül, számos galaxist figyelhetünk meg egymás közelében.
Az ajánló összeállításához a Meteor Csillagászati Évkönyv 2022-t és a Stellariumot használtuk január 15-i dátummal.