Nagyjából 2-3 héttel a 2023. márciusi újhold előtt felmerült a rendszeresen észlelő VCSE-tagok között, hogy szervezzünk újra egy közös megfigyelést a szokásos kora tavaszi Messier-maraton teljesítéséhez.
...Kategória: Cikkek – Egyesület
Ilyen volt az észlelőhétvégénk – Csizmadia Szilárd
Ősz van. Süt a Nap erősen. Vezetek éppen haza Zalaegerszegre, előttem a gyenge szél kavarja a lehullott sárga-barna-vörös-zöld faleveleket. A 121 km-es úton gondolkozom, milyen jó kis észlelőhétvégénk volt, mennyi minden érdekeset láttam az Univerzumból. Az űrhajósok megérintik a Kozmoszt – engem a Kozmosz érintett meg megint, ki tudja hányadik alkalommal… És még e sokadik alkalom után is láttam újat, láttam jobbat, szereztem új élményeket! Pedig már 39 éve járok ki az ég alá rendszeresen, különböző műszerekkel. A 4 cm-es távcsőtől a 152 cm-ig néztem már mindenfélébe, a 1,5 cm-es nagylátószögű kamerától 10 méteres távcsőig észleltem sok mindenféle műszerrel: és a hatalmas Univerzum még mindig mutat újat. Bizonyára mindig is fog! Talán éppen a társaság tette, hogy az Univerzum élménye meghatványozódott, és még többet nyújtott, mint amikor egymagam a kertünkből nézegetem vagy fotózgatom a csillagvilágot. Talán éppen a jelenlévők nyújtotta közösség tette élvezetesebbé az észlelést – mégse olyan száraz munka, mint amikor a VLT 8 méteres távcsövének vagy a 3,6 méteres La Silla-i távcső éjszakai asszisztensét instruálom, hogy a radiális sebességgörbe felvételéhez mi is az utolsó beállítás, amivel észlelünk. A bárdudvarnoki réten jelenlévő 10x50-es binokulároktól 46 cm-es Dobsonig fordultak elő a műszerek, de köröttük emberek voltak, nem sivatagi csend: az ő társaságuk, és a távcsőbe szemmel való bepillantás biztosítja, hogy ne szakadjak el túlságosan a kutatásaim tárgyától, az égitestektől… Nagyon könnyű ám az Univerzumot egy 1024 x 768-as képernyőn megjelenő görbére redukálni! Itt meg ott van a galaxis a látómezőben egy kettőscsillaggal: nincs annyi részlet, nem tűnnek fel a spirálkarok, életlen kis folt a tűéles csillagok között (sokkal kevesebb van belőlük, mint a fotón) – és mégis, ez az élmény, mert ezt én látom élőben… És egyre többen örvendezünk a távcsőnél, az NGC 7331-nek és a többinek örülve. Hogy ugyanazt látjuk: a minket körülvevő világot. Hogy a Te távcsöved is megmutatja a Pelikán-ködöt. Meg az enyém is. Meg milyen jó a Jupiter képe az ő távcsövében, az Io árnyékával. Az övében 562x-es nagyítással az is látszik, hogy az Io egy fényes korong egy sötét jupitersáv előtt. És nem csak ő látja, megtartva magának a látványt. Örül, hogy belenézünk a távcsövébe, és megosztja a remek okulárja nyújtotta képet. (Az persze meg csalódás, hogy Mezei Balázs 7 mm-es Nagler-okulárja kenterbe veri az én 6,7 mm-es Scientific Exploreremet ugyanazon a műszeren, ugyanazon az objektumon. Pedig a 82 fok látómezejű Scientific Explorer se volt olcsó, és kenterbe veri az összes többi okulárt. De hiába: a csillagok ugyan éppen olyan tűélesek mindkettőben, de a Naglerben bizony több fény marad meg…!) Nos, ilyen gondolatok támadtak bennem hazafelé az úton. De milyen is volt ez a remek észlelőhétvége?
...Hetyei János, egy 19. századi ügyvéd és amatőrcsillagász (Sragner Márta)
Hetyei János (1798-1855) tűzgömböket, holdhalókat, állatövi fényt, napfogyatkozást észlelt a 19. század első felében, még a szabadságharc előtti korban. Ezeket a kor lapjaiban közölte is. Tartott távcsöves bemutatót Zalaegerszegen legalább 1842-ben (legalábbis ennyi maradt fenn ezirányú munkásságából), és széleskörű nyelvtudásának köszönhetően (7 nyelven beszélt vagy olvasott!) a külföldi csillagászat eredményeit is ismertette magyar nyelven - nem egyszer a saját, nem mindig magas színvonalú elmélkedéseit is hozzátéve. De mindenesetre olvasta a kor vezető csillagászai közül Argelander és Bessel munkáit és azt magyar nyelven ismertette. A magyar amatőrcsillagászat 1871 előtti (Konkoly Thege Miklós fellépte előtti) időszaka nagy fehér folt a magyar amatőrcsillagászat történetében. Igen keveset tudunk a legelső magyar amatőrcsillagászokról, hobbicsillagászokról, műkedvelő asztronómusokról. Alig néhány emberről lehet tudni a korból, akiknek távcsöve, obszervatóriuma volt, csillagászattal foglalkozott a hivatásos tudomány keretein kívül (egy figyelemreméltó kivétel Nagy Károly (1797-1868) ebből az időszakból). Akik 1871 előtt foglalkoztak csillagászattal Magyarországon amatőrként, tehát nem hivatásos csillagászként (pl. az 1815-1848 között fennállt egyetemi Uraniae-ban a Gellérthegyen), azok is többnyire gazdag grófok, bárók, más arisztokraták voltak, akiknek volt pénzük távcsőre - és akiknek a neve fennmaradt éppen arisztokrata mivoltuknak köszönhetően. De a középrétegben vagy az alsóbb néposztályokban kik, hányan, milyen szinten érdeklődtek a hét szabad művészet egyike, a csillagászat iránt? Mennyire volt benne a társadalmi rétegekben ez a hobbi? A kérdés annál inkább izgatóbb, mert egy társadalom állapota, műveltsége azon mérhető le, milyen állapotban vannak csillagvizsgálói (ez a John Adams-teszt), mennyien érdeklődnek égető tudományos, csillagászati kérdések iránt.
...Szépszámú közönség a nagymágocsi távcsöves bemutatókon – Takács Henrietta
A VCSE-LUNA Nagymágocsi Területi Klub a legkisebb létszámú a VCSE TK-i közül, de havonta szinte többször távcsövezünk, találkozunk. Most az idei legnagyobb rendezvényeinkről küldünk képeket. 2024. június 14-én a VCSE Hajdúsági TK és a mi területi klubunk közötti együttműködés révén sikerült meghívni Farkas Bertalant, az első magyar űrhajóst Nagymágocsra, ahol a gyerekeknek és a felnőtteknek tartott előadást és életéről, űrutazásáról mesélt hosszan. A mintegy 2700 fős településen jó hívószó volt neve az űrkutatási előadásra, pedig péntek délelőtt, munkaidőben került sor az eseményre.
...VCSE Őszi Észlelőhétvége Bárdudvarnokon: 2024. október 25-27.
2024. október 25-27. (péntek-vasárnap) Helyszín: Bárdudvarnok-Olajhegy, Mag-Tanya Szeretettel hívjuk meg tagtársainkat és a közelben-távolban élő más barátainkat idei őszi észlelőhétvégénkre! REGISZTRÁCIÓ ITT Szervező: Vega Csillagászati Egyesület (VCSE), VCSE-AAK Területi Klub Vámosi Flórián, Csizmadia Szilárd
...