“A gondolatkísérlet mindent elbír!” - ígéri nekem Dr. Csizmadia Tamás, sejtbiológus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem munkatársa, gyakori beszélgetőpartnerem. A gondolatkísérlet valóban hasznos eszköze a tudománynak: példának okáért Einstein is így jutott el a relativitáselmélet ötletéhez: "mi lenne, ha ráülnénk egy fényrészecskére, és vele együtt utaznánk?" Ma Tamás képzeletét szeretném próbára tenni: arról kérdezem, szerinte mi módokon alkalmazkodna és fejlődne az élet, ha a Galaxis legkülönlegesebb és legszélsőségesebb helyein fejlődne ki. Beszélgetésünket tovább fűszerezendő, Császár Kornél csillagászt is kifaggattam véleményéről. Következzen tehát néhány gondolat a legextrémebb potenciális élőhelyekről és életformákról. Ebben a cikkben pulzárok körül keringő exobolygókról lesz szó, a folytatásban pedig kóbor bolygók holdjait vesszük górcső alá. Milyen bolygókra számíthatunk? Mára közel tucatnyi bolygót fedeztek fel a kutatók közepesen nagy tömegű csillagok maradványai, azaz pulzárok körül. A pulzárok kialakulását szupernóva-robbanások kísérik, amelyben a csillag tömegének jelentős részét leveti magáról. A visszamaradó maradvány város méretű, tömege azonban a Napénak 2-3-szorosa is lehet. A szupernóva-robbanások során rendkívüli mennyiségű energia szabadul fel, a ledobott csillaganyag pedig végigsöpör a rendszerben megmaradt bolygókon, nagy valószínűséggel megfosztva azokat légkörüktől. Meglepő lehet, de a robbanást követően is lehetőség van újabb bolygók keletkezésére! Ekkor azonban a szupernóva-robbanásban keletkezett nehezebb elemekből álló porból és gázból kell építkezni. Ezekből pedig valószínűtlen, hogy légkör alakulna ki. “Akár az eredeti rendszer bolygóit, akár egy másodlagos bolygókeletkezési hullámot tekintünk, a bolygók atmoszféra nélküliek lesznek. Tehát a kérdés az, hogy milyen élet lehetne egy olyan bolygón, ahol nincs légkör. Ebben az esetben a csillag besugárzásának egésze a felszínre jut.”, mondja Kornél. Fontos szempont továbbá, hogy légkör, vagyis légköri nyomás nélkül folyékony óceánok sem létezhetnek ezeknek a bolygóknak a felszínén, hiszen azonnal elpárolognának (elszublimálnának).
...Kategória: Cikkek – ismeretterjesztő
„Az éjszaka fényei” – Buczi Zoltán
Mintegy három évvel ezelőtt, az egyik hajnalban – már elfeledve, mi lehetett a kiváltó pillanat – arra ébredtem, hogy szeretnék magamnak egy távcsövet. Bár most, hogy e betűket elkezdtem leütni, rémlik, hogy nem sokkal korábban volt egy elsőre ijesztő, mégis lenyűgöző élményem, aminek a hatása valószínűleg még bennem élt. A debreceni munkahelyemre tartottam hajnal 4-5 között, amikor is északkeleti irányban egy hatalmas felvillanást láttam, majd egy lassan halványuló csóvát, ami kb. 30 fokban kelet felé nyúlt el.
...ZWO ASIAIR és a távészlelés „titka” – Csordás Dominik
A modern asztrofotózás egyik legelterjedtebb, és legjobb mobil vezérlőrendszereként ismerik a kínai ZWO ASIAIR termékét. A Raspberry Pi alapú miniszámítógép képes mechanikát, kamerát, vezetést, fókuszálást, szűrőváltást, áramellátást vezérelni és újabban a látómező beforgatását is megoldhatjuk vele. Az előnye az, hogy nem igényel számítógépet, hanem mobiltelefonon vagy tableten keresztül lehet az asztrofotós felszerelésünket irányítani, sőt, automatizálni. Egyetlen hátránya, (ami sokunknál nem is biztos, hogy hátrány), hogy csak olyan termékeket támogat (a mechanikákat és a DSLR/MILC fényképezőgépeket kivéve), ami szintén ZWO gyártmány. Aki más gyártók kameráját, szűrőváltóját, fókuszerét, stb. használja, annak tökéletes alternatíva lehet a ToupTek Astrostation. A címben szereplő témával kapcsolatban megkerestem a vállalat technikai segítségnyújtását, ahol nem kaptam hasznos választ azzal kapcsolatban, hogy hogyan valósítható meg a készülék távolról történő elérése. Egy kis ideig történő gondolkodás után azonban rájöttem, hogy a hálózati beállításokban lehetséges egy állandó, kézzel beállított statikus IP cím kiosztása a helyi hálózaton. Ezután már egyszerű volt a távelérés kivitelezése.
...Találkozás a Donaldjohanson-aszteroidával – Császár Kornél
A NASA Lucy nevű űrszondája a Jupiter felé vezető útja során 2025. április 20-án elrepült az (52246) Donaldjohanson jelölésű aszteroida mellett,...
Áprilisi Lyridák 2025 – Keszthelyi Sándor
Vége az év elejei hullócsillag-ínségnek! Nyakunkon a Lyrida meteorraj! Az észlelési ablak a sötétség időszaka alatt, azaz 22-től 04-ig lenne. A...