Kategória: Cikkek – ismeretterjesztő

Újévi matematika és csillagászat – Keszthelyi Sándor

A nevezetes napok és az ünnepek értelmezéséhez kell kevés matematika (talán számtani műveletek ismerete is elegendő) és kell némi csillagászat (bizony a csillagászat az, ami fontos szerepet töltött be naptárunk kialakításában és szabályozásában). Szilveszter az eltelt év utolsó napja, állandóan december 31-re esik. Újév napja a következő év első napja, állandóan január 1-én van. Ez a két nevezetes nap összekapcsolódik, szorosan egymás mellett állnak, párban járnak. Ez nem nagy bölcsesség! De miért és mióta van az év utolsó napja december 31-én? Pontosan azért és azóta, amiért és amióta az év első napja január 1-e! Ennek felderítése ismét az ókori rómaiak korába vezet bennünket.

...
Read more

A 2024. év űrszemét okozta incidensei – Csizmadia Szilárd

Az űr hasznosítása és az űrkutatás egyaránt jár szeméttermeléssel. Sok cég, űrügynökség nem gondoskodik a már használaton kívül került űreszközeinek biztonságos lehozataláról, a tovább keringő, használatlan, sőt gyakran használhatatlan, mi több irányíthatatlan eszközök szemétként keringenek tovább a Föld körül. Az űreszközök ütközése során törmelék is keletkezhet, ami tovább növeli az űrszemetet. (De űrhajósok is hagynak el egy-egy szerszámot űrséta alkalmával, ami aztán irányíthatatlanul kering tovább, sőt, kicsi mérete miatt gyakran láthatatlanul is, és nem tudjuk, merre van.) A földi légkör fékező hatással van az űreszközökre is, és az űrszemétre is. A földi légkör ugyanis nem hirtelen szűnik meg, hanem fokozatosan csökken le a sűrűsége, és folyamatosan olvad bele a bolygóközi térbe. Minél magasabbra megyünk, annál ritkább a földi légkör; de több száz, sőt ezer kilométer földfelszíni magasságban is van még ritkás légkör, amely lassan, de biztosan fékezi a műholdakat, űrhajókat, sőt az űrállomásokat is. Emiatt ezek magasságot veszítenek. Az irányítható eszközök magasságát hajtóműveikkel emiatt rendszeresen meg kell növelni.

...
Read more

Karácsonyi matematika és csillagászat – Keszthelyi Sándor

A nevezetes napok és az ünnepek értelmezéséhez kell kevés matematika (talán számtani műveletek ismerete is elegendő) és kell némi csillagászat (bizony a csillagászat az, ami fontos szerepet töltött be naptárunk kialakításában és szabályozásában). A karácsony értelmezése látszólag egyszerű. Ez a Názáreti Jézus születésnapja. Mindig december 25-én van, és minden évben ugyanakkor van, azaz nem mozgó ünnep. Ezzel készen is lennénk! Csak egy kérdés van még: vajon miért van december 25-én?

...
Read more

Hetyei János, egy 19. századi ügyvéd és amatőrcsillagász (Sragner Márta)

Hetyei János (1798-1855) tűzgömböket, holdhalókat, állatövi fényt, napfogyatkozást észlelt a 19. század első felében, még a szabadságharc előtti korban. Ezeket a kor lapjaiban közölte is. Tartott távcsöves bemutatót Zalaegerszegen legalább 1842-ben (legalábbis ennyi maradt fenn ezirányú munkásságából), és széleskörű nyelvtudásának köszönhetően (7 nyelven beszélt vagy olvasott!) a külföldi csillagászat eredményeit is ismertette magyar nyelven - nem egyszer a saját, nem mindig magas színvonalú elmélkedéseit is hozzátéve. De mindenesetre olvasta a kor vezető csillagászai közül Argelander és Bessel munkáit és azt magyar nyelven ismertette. A magyar amatőrcsillagászat 1871 előtti (Konkoly Thege Miklós fellépte előtti) időszaka nagy fehér folt a magyar amatőrcsillagászat történetében. Igen keveset tudunk a legelső magyar amatőrcsillagászokról, hobbicsillagászokról, műkedvelő asztronómusokról. Alig néhány emberről lehet tudni a korból, akiknek távcsöve, obszervatóriuma volt, csillagászattal foglalkozott a hivatásos tudomány keretein kívül (egy figyelemreméltó kivétel Nagy Károly (1797-1868) ebből az időszakból). Akik 1871 előtt foglalkoztak csillagászattal Magyarországon amatőrként, tehát nem hivatásos csillagászként (pl. az 1815-1848 között fennállt egyetemi Uraniae-ban a Gellérthegyen), azok is többnyire gazdag grófok, bárók, más arisztokraták voltak, akiknek volt pénzük távcsőre - és akiknek a neve fennmaradt éppen arisztokrata mivoltuknak köszönhetően. De a középrétegben vagy az alsóbb néposztályokban kik, hányan, milyen szinten érdeklődtek a hét szabad művészet egyike, a csillagászat iránt? Mennyire volt benne a társadalmi rétegekben ez a hobbi? A kérdés annál inkább izgatóbb, mert egy társadalom állapota, műveltsége azon mérhető le, milyen állapotban vannak csillagvizsgálói (ez a John Adams-teszt), mennyien érdeklődnek égető tudományos, csillagászati kérdések iránt.

...
Read more

Egy nagy bolygó egy kis csillag körül, ami ráadásul még kettős is

Különleges bolygórendszert fedezett fel a TESS műhold adataiban egy német, olasz, amerikai, magyar, svájci, holland és ausztrál csillagászokból álló kutatócsoport. A rendszer különlegessége, hogy egy, a mi Jupiterünkkel megegyező méretű bolygó kering egy kicsi, a Napnál kétszer kisebb vörös törpecsillag körül (azaz M-törpe körül, amiket vörös törpecsillagoknak is hívnak). Eddig mindössze kb. 30 ilyen rendszert találtak csak a több, mint 5000 ismert exobolygó körül, amelyben ilyen pici csillag körül ilyen nagy bolygó kering. Az általános szabály az, hogy kisebb csillag körül kisebb bolygót találunk, de ez a mintegy két és fél tucatnyi exobolygó kivétel - az amúgy gyengén érvényes - szabály alól. Ha ez még nem lenne elég: a csillagnak van egy kísérőcsillaga is, egy még nála is kisebb csillag, aminek az átmérője a Napénak csak 21%-a. A Föld-Nap átlagos távolságot nevezzük egy csillagászati egységnek (1 CSE). 1 CSE kb. a Nap átmérőjének 214,8-szorosa. Míg a bolygó a főcsillagtól csak 0,02 CSE-re kering (azaz 50-szer közelebb van a csillagához, mint a Föld a Naphoz), addig a kísérőcsillag 3100 CSE-re van tőle, ami még a Nap-Plútó távolságnak is a 78-szorosa. Míg a bolygó a főcsillagát 1,79 nap alatt kerüli meg, addig a két csillag mintegy 212 000 év alatt járja körbe egymást. A nagyobb tömegű csillagok között sokkal több a kettőscsillag: míg a 16 naptömegnél nagyobb csillagok 80%-ának van kísérőcsillaga, addig a 0,5 naptömeg alattiaknak csak 26%-ának. Minél kisebb tömegű tehát egy csillag, annál kisebb a valószínűsége, hogy kettőscsillagban helyezkedik el. A TOI-6383 tehát a ritkább kettőscsillagok kategóriájába tartozik. Emiatt két különlegessége is van a rendszernek: egy ritkább, kistömegű kettőscsillag-rendszer tagja, és nagy bolygója van a kis csillagnak. A kb. 30 hasonló M-törpe - Jupiter-szerű bolygópáros közül csak 10-ről ismert, hogy kettőscsillag-rendszer tagja (beleértve ezt a most felfedezettet is).

...
Read more