Ma, 2024. június 20-án, este 22:51 (nyári időszámítás) lesz a nyári napforduló időpontja. Ekkor éri el a Nap legmagasabb északi deklinációját:...
Kategória: Cikkek – ismeretterjesztő
Ióta Herculidák, egy új meteorraj – Csizmadia Szilárd
D. Vida (Nyugat-Ontariói Egyetem) és D. Segon (Horvát Meteor Hálózat) egy új, eddig nem ismert meteorraj kitörését jelentette. A GMN meteorhálózat érzékeny kamerái egy rövid kitörést észleltek 2024. április 27-én 20:00-23:40 UT között. 32 olyan meteort rögzítettek ebben az időszakban, amelyek egy és ugyanazon radiánsból érkeztek. Az észlelések Horvátország, Szlovénia, az Egyesült Királyság, Bulgária, Görögország, Csehország, Lengyelország, Románia, Magyarország, Spanyolország és Szlovákia területéről történtek. A meeorok fényesek, -3 és +1,5 magnitúdó közöttiek voltak. A radiánspont koordinátái: RA = 261,14 fok és D = +47.28 deg (J2000.0), és a radiánspont átmérője kicsi: 1,1 fok. A meteorok Földhöz képesti sebessége 35,6 km/s volt (0,9 km/s szórással).
...
Mit (nem) fogunk látni június 3-án és 4-én? – Csizmadia Szilárd
Többfelé elterjedt a hír a sajtóban, hogy hat bolygót láthatunk egy vonalban 2024. június 3-án és 4-én hajnalban. Nos, a hír ilyen formában nem...
Élet nyomai egy bekebelezett bolygón? – Lemeztektonika a Földön kívül – Fröhlich Viktória
Korábbi cikkünkben fehér törpecsillagok körül széteső bolygók tulajdonságairól értekeztünk. Említést tettünk arról is, hogy egy fehér törpe légköri összetételének vizsgálatával megállapítható, hogy a széteső bolygó felszínén végbe mentek-e valaha lemeztektonikai folyamatok. Jelen írásban ez utóbbi témakört fogjuk kicsit mélyebbre hatóan körüljárni. Jura és munkatársai 2014-ben két szennyezett légkörű fehér törpe légköri összetételét vizsgálták meg. Mindezt abban a merész reményben, hogy kimutassák, az e két csillag által bekebelezett bolygókon lemeztektonikai folyamatok játszódtak le egykor.
...
Ókori kínai asztrológiai feljegyzések: a Z Cam kapcsolata egy Kr. e. 77-ben feltűnt vendégcsillaggal – Csizmadia Szilárd
A régi kínaiak vendégcsillagnak nevezték azokat a hirtelen, váratlanul és előrejelezhetetlenül megjelenő új csillagokat az égbolton, amelyek korábban nem látszódtak, hirtelen felfényesedtek az égen, majd lassan elhalványodtak, és végül eltűntek az égboltról. Helyzetüket a csillagokhoz képest nem változtatták, és némelyik pár napig-hétig volt látható, mások akár 1-2 évig is, folyamatosan, lassan halványodva a szabadszemes határ alá. Némelyek szupernóvának bizonyultak később, mások nóvának. Az újonnan üzembe állt Condor-távcsőrendszerrel egy távoli, régi vendégcsillagot sikerült (majdnem) igazolni. A Condor-távcsövek hat lencsés távcsövet takarnak, amelyek közös állványon vannak, és a hat távcső ugyanazt az égterületet nézi. A képek egyesíthetők, és így jobb határmagnitúdó érhető el, azaz halványabb objektumok is tanulmányozhatók, mintha csak egyetlen távcsővel vizsgálnák az égboltot. A Condor egyik első célpontja a Z Camelopardalis (Z Cam) nevű törpenóva volt. Az Amerikai Természettudományi Múzeum kutatója, Michael M. Shara azt szerette volna kideríteni a műszeregyüttessel, hogy az ókori Kínai Birodalom asztrológusai által Kr. e. 77-ben feljegyzett vendégcsillagnak volt-e köze a Z Cam nevű változócsillaghoz.
...