Vastag kék betűvel szedve a soronkövetkező program vagy határidő!

2019:

január 10-13. távcsöves bemutatások és előadások a 2019-ben az IAU megalapításának 100-ik évfordulójára szervezett 100 óra csillagászat rendezvényen (Zalaegerszeg, Szombathely, Balatonfűzfő)

január 21.: holdfogyatkozás-bemutató (Zalaegerszeg)

február 20., 20 óra: Virtuális Csillagászati Klub (VCSK) – Bánfalvi Péter: Utazás a Naprendszerben

március 20., 20 óra: VCSK – Schmall Rafael: Zselici éjszakák

április 6/7.: Messier-maratonozás és csillagászati egyesületek találkozója – részletek

április 17., 20 óra: VCSK – Jandó Attila: Rakéták 1.

április 27., 14 óra: Közgyűlés Zalaegerszegen – információk

április 26-28.: Tavaszi észlelőhétvége Dobronhegyen – információk

május 11.: Csillagászat Napja alkalmából távcsöves bemutató Zalaegerszegen

május 14.: VCSE-kvíz beküldési határideje

május 15., 20 óra: VCSK – Csizmadia Szilárd: Húsvétszámítás és naptárrendszerek

május 31.: korai (olcsóbb) jelentkezés határideje az idei nyári táborra – információk

június 2.: ifjúsági cikkírói pályázat beadási határideje (információk később)

június 19., 20 óra: VCSK – Ágoston Zsolt: Neutroncsillagok és pulzárok

június 30.: normál (normál áron történő) jelentkezés határideje az idei nyári táborra – információk

július 16/17.: holdfogyatkozás-bemutató

július 21. Az Apollo-11 holdraszállásának (magyar idő szerinti) 50. évfordulója

július 23.: kései jelentkezés a nyári táborba, emelt áron. Ezek után is lehet jelentkezni, de a lehetőségekről, kivételekről kérjük, olvassa el tájékoztatónkat: információk itt.

július 26-augusztus 1.: Nyári tábor Őrimagyarósdon – információk

(augusztus 2-10.: XIX. Csillagászati és Asztrofizikai Diákolimpia Keszthelyen, számos tagtársunk önkéntes ott! – információk)

szeptember 18., 20 óra: VCSK – Csizmadia Szilárd: Nagy űrfotometriai obszervatóriumok a CoRoT-tól a PLATO-ig (és azon túl)

szeptemberben vagy októberben: őszi észlelőhétvége

október 5.: Csillagászat Napja alkalmából távcsöves bemutató Zalaegerszegen

október 16., 20 óra: Csizmadia Szilárd: A bolygók Love-száma

november 11.: Merkúr-átvonulás távcsöves bemutatása Zalaegerszegen

november 20., 20 óra: VCSK – Jandó Attila: Rakéták 2.

december 18., 20 óra: Bánfalvi Péter: a 2020. év csillagászati látnivalói.

december 27., 14 óra: elnökségi ülés.

A keddre eső 2018. október 23-a generálta azt a hosszú hétvégét, aminek egyik napjára egy kis kirándulást szerveztünk. Mint ahogy azt a VCSE-levlista figyelmes olvasói már tudják, egy VCSE-kirándulás keretében személyautós országjárással egybekötött kiállítás, de legfőképp csillagda-vizitálással töltötte kicsi, ámde jól szervezett csapatunk. Az expedíció résztvevőiként (Ágoston Zsolt, Jandó Attila és jómagam) a reggeli órákban indultunk Zalaegerszegről, hogy aztán a délelőtti órákban a Magyar Asztrofotósok Egyesülete kiállításának megtekintését már megkezdhessük. Szándékosan nem utalok rá pillanatszerű eseményként, tekintve, hogy egy-egy képre a megfelelő időt szánva ez a napirendi pont igencsak hosszúra nyúlt.

A kiránduláson készült képekből egy válogatás itt tekinthető meg (vidd az egeret a kép fölé és lapozhatsz):  

IMG_6098-MOD

Ágoston Zsolt képei a fotókiállításon és a Balaton Csillagvizsgálóban készültek, ahol Kocsis Antal társaságában láthatók a kirándulók.

Személyes tapasztalatomat említve, a kiállítás valósággal magába szippantott, hiszen a magyar asztrofotós közösség elitjének kiállításra legérdemesebb munkáinak elemzése során egy-egy köd, galaxis, vagy éppen bolygó finom műszerekkel megalkotott, esztétikailag is művészien kidolgozott kép látványa katartikus élményt okoz.

A kiállítótér egyébként nagyjából üres volt, csendjét minket leszámítva csak elvétve törte meg egy kisgyerekes család, vagy néhány érdeklődő idős házaspár.

A kiállítás után egy rövid ebéd következett, majd Budapestet magunk mögött hagyva Balatonfűzfő felé indultunk, ahol Kocsis Antal már várt bennünket, hogy bemutassa nekünk a balatonfűzfői csillagdát.  Ezúton is köszönetet mondunk neki!

Számomra ez a látogatás nagyobb élmény volt, mint az eredetileg fő programnak tervezett kiállítás. Igen jót beszélgettünk Antallal a csillagda történetéről, a helyi erők észleléseiről és úgy általában véve a közös észlelésünkről, a csillagászatról.

Amikor pedig a Hold a horizont fölé emelkedett, észlelni kezdtünk a csillagda fő távcsövével és az ezt kiegészítő kisebb lencsés műszerrel.

A terminátor környékén több érdekes krátert és dómot tudtunk azonosítani, ám ahogy besötétedett, a Hold erős fénye kezdett egyre vakítóbb lenni. Ekkor a Mars megtekintésével folytattuk a programot. A vörös bolygó a kis látszó átmérőjénél és a légkör nyugtalan állapotánál fogva nem mutatott sok részletet. Ezután mélyég- és kettőscsillag-megfigyelés következett, magába foglalva a mindenki által ismert, még a majd’ telihold erős, az égről szinte mindent leradírozó fényénél is látszó objektumokat, ideértve például az Epszilon Lyrae rendszerét, vagy az egyik legnagyobb klasszikust, az M57 jelű Gyűrűsködöt.

Végül az előre tervezettnél jóval később indultunk haza, de én úgy gondolom, megérte, hisz egy tartalmas, az egyesületi életet színesítő kiránduláson vehettünk részt.

Margit-híd, csíkhúzó - Soponyai György díjnyertes felvétele
Margit híd, csíkhúzó – Soponyai György díjnyertes felvétele – Kattintásra megnő

Idén első alkalommal hirdette meg a világítástechnikai hulladékgazdálkodással foglalkozó Electro-Coord Magyarország „A fény természete” című fotópályázatát, amellyel a természetes és mesterséges fények életünkre gyakorolt hatására és egyben a környezetvédelemre hívja fel a figyelmünket. A fotópályázatot két, a mesterséges, illetve a természetes fény kategóriában hirdették ki. A mesterséges fény kategóriát Soponyai György asztrofotós nyerte el a „Margit híd, csíkhúzó” c. képével, egy izgalmas perspektívájú urbánus asztrotájképpel. Az izgalmasan szerkesztett nagylátómezejű fotót György a Margit híd középső pillére előtt készítette a kora hajnali órákban. A felvételen feltűnnek a város Duna-parti nevezetességei, többek között az Országház is.

A Vega Csillagászati Egyesület három helyszínen négy programmal, tagtársai önkéntes munkájával járult hozzá a 2018. szept. 28-i Kutatók Éjszakája c. országos, ingyenes programrendezvény sikeréhez. Mivel néha-néha csak az utolsó pillanatban derült ki, hogy az ég derült lesz és tagtársaink ráérnek, nem mindig került bele az országos programlistába a hozzájárulásunk, de a látogatottságra így se lehet panaszunk.
Zalaegerszegen egy időben két programmal vettünk részt a Kutatók Éjszakáján a TIT Öveges József Egyesület, a Vega Csillagászati Egyesület és a Magyar Csillagászati Egyesület Zalaegerszegi Helyi Csoportja közös szervezésében.
Először a zalaegerszegi Tudomány és Technika Házában Bánfalvi Péter tartott előadást, melynek címe: A csillagos égbolt „csodái” volt. Ez egy planetáriumi jellegű előadás, utazás az égbolton térben és időben. Az előadáson 37-en voltak a hallgatóság soraiban.
Ezzel egy időben és utána a megyeszékhely Dísz terén tartottunk távcsöves bemutatót, ahol Egyesületünk részéről Ágoston Zsolt, Zelkó Zoltán és Jandó Attila vett részt, később előadása végzetével Bánfalvi Péter és hallgatósága is csatlakozott.
A bemutatón Ágoston Zsolt binokulárját és a TIT 100/1000-es Zeiss refraktorát használtuk.
Péterrel már fél nyolc körül felállítottuk a TIT távcsövét a tér észak-keleti sarkán, ahonnan kezdetben csak a Szaturnuszt tudtuk megfigyelni. A bemutató kisebb nehézséggel indult, mivel a Dísz tér közepén álló rózsaszín fényű lámpa bevilágította az egész teret. Így a látómezőben is a fekete helyett rózsaszínű égbolt előtt figyelhettük meg a Szaturnuszt. Sajnos a holdjai a fényszennyezés miatt nem voltak láthatók.
A láthatósági korlátok miatt először mindenki a Szaturnuszt csodálhatta meg, mivel a Mars még nem volt kedvező pozícióban. De Zsolt könnyen mozgatható állványos binokulárjával segített fenntartani az érdeklődést a Mars gyors bemutatásával, amíg a sorban állók még a Szaturnusz megfigyelésére vártak.
Összességében 50-60 főnek sikerült élményeket szerezni ezúttal is.
A szokásos kérdések tegnap valahogy elmaradtak: például csak ketten kérdezték meg, hogy mennyibe kerül ez a távcső, és csak egy kérdés volt arra, hogy milyen messze lehet ellátni vele.
Korábbi tapasztalatokból kiindulva Jandó Attila felkészült a Mars és a Szaturnusz lexikális anyagából. Ami hasznosnak is bizonyult több esetben, de mégis mintha a legtöbb látogatót a Szaturnusz átmérője érdekelte volna.
Meglepően sok fiatal jött el; ez lehet, hogy az egy időben zajló Sörfesztiválnak is köszönhető volt. Eddigi tapasztalatunk az volt, hogy főleg a nagyszülők hozzák el a 7-8 éves unokáikat. Tegnap viszont 8-10 középiskolás korú fiatal is érdeklődött, köztük olyan is, aki szeretne hobbi szinten csillagászattal foglalkozni (lehet, hogy észlelő hétvégén is viszont látjuk majd).
Többen szerették volna látni a Holdat, de végül mégsem volt türelmük kivárni, hogy előbukkanjon a házak mögül. Így azt vettük észre 22 óra körül, hogy mindenki elment. Már éppen összepakoltunk volna, amikor csak magunk szórakoztatására célba vettük a Hold krátereit. Ekkor újabb látogatók érkeztek – kb. 10 főnek sikerült a Holdat bemutatni. Közülük három fiatal srác egész hosszan maradt velünk, sok kérdést tettek fel Zolinak, közben bele-bele nézve a távcsőbe.
Miután a kérdések és a látogatók elfogytak, 22:30 után összepakoltunk, és Zolival, Zsolttal egy jól megérdemelt sör mellett zártuk az esti programot. (Jandó Attila)
Szombathelyen is volt járdacsillagászat a Kutatók Éjszakája program keretében. A bemutatót Varga György és Horváth Tamás tartotta. Gyuri a saját készítésű 130/1000-es, Tamás pedig a 250/1200-as távcsövével érkezett a helyszínre, ahol már várt rájuk Keszthelyi Sándor és Sragner Márta. A távcsövek felállítása után röviddel meg is jelentek az első érdeklődők. Első körben a bolygók, a Mars és a Szaturnusz kerültek bemutatásra, de a helyi adottságokat kihasználva mély-ég objektumok is távcsővégre kerültek, mégpedig az M13 a Herkulesben, az M103 és az NGC 457 (Bagoly-, más becenevén  ET-halmaz) a Kassziopejában, és az M57, a Gyűrűs-köd a Lírában. A nyolc óra után felbukkanó űrállomás sem maradt kérdezz-felelek-szerű beszélgetés nélkül. A Hold körülbelül 10 óra magasságában emelkedett a házak fölé. Sajnos a beboruló égbolt nem hagyott sok időt a megfigyelésére, de volt, aki pont a Hold előtt elúszó fátyolfelhőket tartotta a legérdekesebb látványnak. A bemutatón többnyire a fiatalabb korosztály képviseltette magát, ők jellemzően kisebb csoportokban érkeztek, de akadtak egyéni látogatók is. Az este alatt körülbelül 30 ember pillantott a távcsövekbe. (Horváth Tamás)
VCSE - Távcsöves bemutató Szombathelyen 2018. szept. 28-án a Kutatók Éjszakáján - Horváth Tamás felvétele
VCSE – Távcsöves bemutató Szombathelyen 2018. szept. 28-án a Kutatók Éjszakáján – Horváth Tamás felvétele
Csizmadia Ákos pedig  a Diósjenői Erdei Szabadidőparkba vitt csillagászati témákat és élményt a Kutatók Éjszakájának keretében. Sajnos “sikerült” úgy szervezni a programot, hogy a többek által jelzett 20:30 NYISZ körüli tűzgömbről lemaradtak a résztvevők: akkor épp’ előadáson ültek a teremben.
5 gyerek és 10 felnőtt vendég először egy gyerekekre optimalizált “A csillagok világa” előadást követett végig – a Naprendszer és az azon túli világ ismertetése között kivonultunk az ég alá, és az előadások  illusztrálásaként távcsövezést iktattunk be: szabad szemes célpontok a könnyen felismerhető csillagképek, majd különböző nagyításokkal a Szaturnusz, a Mars, az Androméda-köd, – mindezek még az első előadás aláfestéseként – 20 óra után az ISS átvonulása (már a második, Izsák Imre életére felhúzott előadás felvezetéseként) az Arcturustól a  Polaris felé tartó útvonalon.
A második előadás és némi kézzelfogható alapvető távcsőismeret (Newton, lencsés és binokulár távcsövekkel való ismerkedés) után a kelő Holdat kaphattuk még távcsővégre Diósjenőn. (Csizmadia Ákos)
VCSE - Az NGC 3972 jelű spirálgalaxis a Hubble Űrtávcső felvételén. - HST, NASA, ESA
VCSE – Az NGC 3972 jelű spirálgalaxis a Hubble Űrtávcső felvételén. A cikk legvégén lehet olvasni a galaxisról és jelentőségéről – HST, NASA, ESA

 

Minden egyesület lényege, hogy tagjai között megkönnyíti a kommunikációt, az információszerzést, az ismeretek átadását, barátságok és munkakapcsolatok kialakítását. Ha csak egy mód van rá, ehhez az elérhető legmodernebb, leggyorsabb, könnyű archiválását biztosító technikát használ.

A VCSE megalakulása – 1991 – óta előnyben részesíti a személyes kapcsolatok rendszerét, de ez nem elegendő, mert térben nagyon messze vannak egymástól a tagok. Ezért a kezdetek óta különböző (havi, negyedévi, félévi) rendszerességű hírlevéllel, levéllel tartjuk egymással a kapcsolatot. 1994 óta tagtársaink e-mailben is értekeznek egymással, kb. 1995 óta van olyan, hogy VCSE-levlista, ahol elektronikus levelezés történik. 1994 óta van a VCSE-nek honlapja. Eszerint a VCSE honlapja – ami kezdetben még csak egyetlen oldal volt, ahol alapvető elérhetőségi adatainkat adtuk meg csillagos égi háttérkép előtt – kb. a világ első 3000 honlapja között lehetett. Mára már közel 2 milliárd honlap jött létre, de csak 25%-uk aktív, a többi archivált, befagyott állapotban tárolt különböző szervereken. Csak kevés honlap él tehát túl néhány évet. Mivel manapság az információ jelentős része csak a neten, elektronikusan létezik, amit igen könnyű törölni, különösen fontos csillagászattörténetünk és művelődéstörténetünk szempontjából, hogy a VCSE honlap ilyen hosszú ideig fennmaradt, és várhatóan fenn is fog maradni.

A VCSE tette lehetővé elsőként a hazai csillagászati egyesületek közül, hogy tagjai akár elektronikusan is szavazhassanak a közgyűlésen. 2018-ban már 81 tagtárs élt ezzel a lehetőséggel, míg a közgyűlésre személyesen csak alig húszan tudtak eljönni; így a tisztújításon a részvétel 67,5% volt, ami hazai viszonylatban kiemelkedő civil öntevékenységi, aktivitási arányt jelent.

Bartha Lajos neves csillagászattörténész nemrégen a “leginkább elektronizált hazai csillagászati szervezetnek” nevezte a VCSE-t egy e-mailjében. Erre persze a tagság Magyarország- és Európa-szerte történt szétszórtsága kényszerített minket. De az elektronizáltságnak – sőt, bármi más technika használatának – csak akkor van értelme, ha nem öncélúan nyomatni akarjuk magunkat az interneten, hanem ha azt csillagászati, amatőrcsillagászati, ismeretterjesztői céljaink szolgálatába állítjuk. Csak azért felesleges egy csili-vili honlapot létrehozni, hogy megmutassuk, erre is képesek vagyunk. Egy szerkezetileg és kinézetileg vonzó, olvasható, értékes és sok mindenre kiterjedő tartalommal ellátott honlapot viszont érdemes működtetni, amennyiben az segíti a fenti hármas munkát és ha összetartja a társaságot, netán vonz új tagokat az Egyesületbe.

Ugyanígy szükséges beszélgetőfórum is. Először egy fórumszolgáltató oldalán próbálkoztunk egyesületi-csillagászati fórumot létrehozni – gyakorlatilag nem használták tagtársaink. Hogy miért, azt nehéz meghatározni, hiszen a facebookon létrehozott egyesületi fórumunkat viszont rendszeresen és sokat, napi jelleggel használják diszkussziókra, eszmecserékre, információmegosztásra tagtársaink. Ezért a régi fórumunkat meg is szüntettük.

A facebookon VCSE Fórum elnevezéssel 2013. október 13-án hoztunk létre egyesületi-csillagászati fórumot, ennek éppen ötéves születésnapját ünnepeljük. A csoport borítóképe nagy néha változik, a jelenleg aktuális borítókép az NGC 3972 jelű spirálgalaxisról készült Hubble Űrtávcső-felvétel: ez látható  a fenti képen is. A csoport tagjainak száma jelenleg 318, ami több, mint kétszeresen haladja meg a VCSE összes tagjának számát.

A VCSE Fórum facebook-csoport adminisztrátorai az Egyesület elnöke (Csizmadia Szilárd), alelnöke (Zelkó Zoltán) és titkára (a kezdetektől 2018. okt. 3-ig Csizmadia Tamás, majd ezután a titkári poszton történt változást követve  Jandó Attila). Más csoportokhoz hasonlítva a VCSE Fórum facebook-csoport nemcsak kisebb létszámú, de barátságosabb is, gyakorlatilag új tagok felvételén kívül az adminisztrátoroknak teendőjük nincs, kimoderálni nem nagyon kell hozzászólásokat vagy tagokat.

Egy átlagos facebook-csoporthoz képest az aktív tagok száma (257 a 318-ból) nagyobb. Aktív, aki hozzászól, megoszt, tetszikel vagy megnézi a csoport híreit.

E sorok (2018. okt. 3.) írása idején a legnépszerűbb poszt Mikics Károly posztja volt 188 megtekintéssel, 15 tetszikeléssel és 12 hozzászólással. E poszt J. Bell-ről szól, a pulzárok egyik társfelfedezőjéről.

Átlagosan napi két új posztot írnak a csoporttagok. Van, amikor egyet sem, és van, amikor napi hatot is.

Minden tagtársunk e-mail címét szeretnénk látni a VCSE-levlista előfizetői között (ingyenes 🙂 ), és minden olyan tagtársunkat szeretnénk látni a VCSE Fórum facebook csoport tagjai között, aki fenn van a facebookon. A csoport nevére rákeresve megtaláltok minket.

Boldog ötödik születésnapot a VCSE Fórumnak, és további kellemes beszélgetéseket, cseteleléseket ott is!

A VCSE oldala a facebookon elérhető itt (belépés után).

A VCSE Fórum csoport a facebookon elérhető itt (belépés után).

Az NGC 3972 egy SABb típusú spirálgalaxis, amely a Nagy Medve (Ursa Maior, Göncölszekér) csillagképben látszik. Ebben robbant az SN 2011by szupernóva – ez az egyetlen ismert szupernóva benne. Bár hazánkból és attól északabbra is cirkumpoláris, 13 magnitúdós fényessége megnehezíti megfigyelését. Ez a galaxis nem volt része annak a 18 galaxisnak, amelyeket kiválasztottak a Hubble Key Project-hez (Hubble Kulcsprojekt): a Hubble Űrtávcső fő célja ugyanis a Hubble-állandó meghatározása volt e tizennyolc galaxisban található cefeida segítségével. De részese lett annak a projektnek, ami keretében 19 olyan galaxist vizsgáltak meg, amelyekben cefeidákat is lehet látni, és robbant bennük a kozmológiai távolságmérésben előszeretettel használt Ia típusú szupernóva. Ez a cikk itt olvasható el. Összesen 79 cefeidát találtak benne a HST-vel.

Az NGC 3972 65 millió fényévre van tőlünk.