Részleges (de majdnem teljes) holdfogyatkozás 2026. augusztus 28-án hajnalban – VCSE

2026. augusztus 28-án, pénteken hajnalban látványos, nagyon nagy mértékű részleges holdfogyatkozás lesz megfigyelhető Magyarországról. A Hold olyan mélyen merül bele a Föld árnyékába, hogy ha az egész jelenséget láthatnánk, a fogyatkozás maximumakor már csak egy keskeny világos sáv maradna a holdkorong szélén. Hazánkból azonban versenyt fut egymással a fogyatkozás, a hajnali világosodás és a holdnyugta.

A jelenség a nyugati horizonthoz közel zajlik, így aki meg akarja figyelni, olyan helyre kell mennie – akárcsak az augusztus 12-i napfogyatkozás esetén -, ahonnét nyugatra nézve fák, hegyek, dombok, épületek, stb. nem akadályozzák a kilátást nyugatra-délnyugatra.

A Hold területének 96%-a kerül be a földárnyékba, azaz majdnem teljes fogyatkozást látunk: éppen csak lecsúszunk róla. Hivatalosan ez azonban részleges holdfogyatkozás lesz.

Különösen Nyugat-Magyarországról lesz érdekes a látvány: ott a Hold szinte a fogyatkozás maximumáig követhető. Budapestről és az ország keleti részéből valamivel korábban lenyugszik.

A megfigyeléshez semmilyen különleges védőszemüveg nem szükséges. A holdfogyatkozást szabad szemmel, binokulárral és távcsővel egyaránt teljesen biztonságosan lehet megfigyelni.

A fogyatkozáshoz korán kell felkelni. Az alábbi időpontok magyar nyári időszámításban, NYISZ-ben (CEST = UT + 2 óra) értendők:

Zalaegerszegen a Hold nyugszik: 6:12.

Attól függően, ki hogy kerekít vagy csonkolja a másodperceket, mint a perc törtrészeit, illetve a földi légkör hatását hogy veszi figyelembe, egyes internetes oldalakon az időpontokat egy perccel korábban – például 04:33-ként vagy 06:12-ként – is láthatjuk. Gyakorlati megfigyelés szempontjából ennek nincs jelentősége.

Ha valaki csak a látványos részt szeretné megnézni, annak körülbelül 04:20–04:30 körül érdemes már a megfigyelőhelyén lennie. A félárnyékos fogyatkozás idején csak annyit érzékelhetünk, hogy a jelenség előrehaladtával egyre halványabb a Hold, nem vet árnyékot, nem olyan fényes, mint a telehold szokott lenni – de maga a holdkorong kerek. Esetleg a félárnyékos fogyatkozás legvégén, 4:25-4:30 körül láthatjuk, hogy a Holdnak a teljes földárnyék felé forduló oldala sápadtabb-sötétebb, esetleg szürkébb, mint a másik oldala.

2026. augusztus 28-a hajnali holdfogyatkozás szimulációja (előrejelzés), hogy a látványra jobban fel lehessen készülni. A horizont lefelé van, a zenit (ég teteje) felfelé. A belső, sötétebb bordó kör a Föld teljes árnyékának keresztmetszete a Hold aktuális távolságában, a külső, világosabb a félárnyékot jelképezi.

2026. augusztus 28-a hajnali holdfogyatkozás szimulációja (előrejelzés) Zalaegerszegre nézve, hogy a látványra jobban fel lehessen készülni. A horizont lefelé van, a zenit (ég teteje) felfelé. A belső, sötétebb bordó kör a Föld teljes árnyékának keresztmetszete a Hold aktuális távolságában, a külső, világosabba félárnyékot jelképezi. Zalaegerszegtől keletebbre az országban korábban nyugszik a Hold, ezért kevesebbet lehet a fogyatkozásból látni.

A fogyatkozás érdekessége, hogy a Hold a jelenség közben közben rohamosan közeledik a nyugat-délnyugati horizonthoz. Ezért néhány száz kilométer kelet–nyugati különbség most szokatlanul sokat számít.

A helyi viszonyok hozzávetőlegesen így alakulnak (itt a fogyatkozás magnitúdója nagyságot jeent, azaz azt, hogy a Hold átmérőjének mekkora része kerül bele a Föld teljes árnyékába – ekkora részen lesz sötét a Hold átmérője mentén a teljes átmérőhöz viszonyítva):

Vagyis Nyugat-Magyarországról szinte a globális maximumig követhetjük a fogyatkozást. Zalaegerszegen például a Hold körülbelül 06:08-kor, mindössze néhány tized fokkal a látóhatár felett mutatja az ott még megfigyelhető legnagyobb fázist. Budapesten ugyanez körülbelül tíz perccel, Debrecenben pedig fél órával korábban következik be.

Ez egyben azt is jelenti, hogy a megfigyelőhely kiválasztása ismét rendkívül fontos, akárcsak az augusztus 12-i részleges napfogyatkozás esetén volt. Nem elég az, hogy derült legyen az ég: teljesen szabad kilátás szükséges a nyugat-délnyugati horizontra. Egy közeli ház, fasor vagy domb az esemény legszebb utolsó félóráját könnyen eltakarhatja.

Mit fogunk látni?

03:24-kor a Hold belép a Föld félárnyékába, azaz penumbrába. Ekkor még valószínűleg semmi különöset nem veszünk észre. A félárnyék nem éles határú: a Hold egyik oldala lassan, szinte észrevétlenül válik szürkés-barnásabbá. Egy Holdon álló megfigyelő, aki már a penumbrában tartózodik, részleges napfogytakozást lát(na). Körülbelül 04:00 után azonban már érdemes figyelni a holdkorongot. Egyre feltűnőbb lesz, hogy egyik széle sötétebb.

04:34 körül következik az igazán látványos pillanat: a Hold belép a Föld sötét teljes árnyékába, az umbrába. Ekkor egy sötét, ívelt „harapás” jelenik meg a holdkorongon. (Ez az ív egyébként már az ókor csillagászai számára is fontos megfigyelés volt. A Holdra vetülő földárnyék széle mindig kör alakú – ez az egyik egyszerű megfigyelési bizonyíték arra, hogy a Föld gömbölyű.) Ezután a sötét terület lassan növekszik. Nem percek alatt lezajló eseményről van szó: kényelmesen követhetjük, ahogy a Föld árnyéka egyre nagyobb részt takar el a Holdból.

A fogyatkozás közepének pillanatában a fogyatkozás nagysága (magnitúdója) 0,9299, kerekítve 0,93 vagy 93%. A teljes fogyatkozáshoz 100% vagy több kellene. Ez nem egyszerűen azt jelenti, hogy „a Hold 93 százaléka eltűnik”: a magnitúdó a holdkorong átmérőjéhez viszonyított geometriai mennyiség. A holdkorong területének nagyjából 96 százaléka kerül a sötét kernárnyékba, ezért a jelenség kinézetre már igen közel lesz egy teljes holdfogyatkozáshoz.

Magyarországról éppen eztmaximumot nem láthatjuk, de Nyugat-Magyarországról csak néhány perccel maradunk le róla.

Vörös lesz a Hold?

Valószínűleg legalább részben igen – de ez nem teljes holdfogyatkozás, ezért a közkeletű „vérhold” elnevezést most nem érdemes alkalmazni a fogyatkozó Holdra. A Föld teljesárnyékába kerülő holdfelszín nem válik teljesen feketévé. Ennek oka a Föld légköre. A Nap fénye áthalad bolygónk légkörének peremén, ahol megtörik. A légkör a kék fényt sokkal hatékonyabban szórja szét, míg a vörös és narancssárga fény egy része továbbhalad, és bejut a Föld árnyékába.

Tulajdonképpen a Holdról nézve ilyenkor azt látnánk, hogy a sötét Földet a bolygó teljes kerületén vörösen izzó napkelték és napnyugták gyűrűje veszi körül.

Ez a vöröses fény világítja meg a fogyatkozó Holdat. Ezért a teljes árnyékba került terület lehet téglavörös, rézszínű, narancsos vagy barnás. Hogy pontosan milyen lesz, az részben a Föld légkörének aktuális állapotától – felhőzettől, portól, aeroszoloktól, vulkáni hamutól – is függ. Most ráadásul egy másik effektus is erősítheti a színeket: a fogyatkozás legmélyebb, Magyarországról látható szakaszában a Hold már közvetlenül a horizont felett lesz. A saját légkörünkön át vezető hosszú fényút ezért önmagában is sárgásabbá, narancssárgábbá vagy vörösebbé teheti. Ha szerencsénk lesz, egy sötétvörös, csaknem teljesen elfogyott Holdat láthatunk a hajnali horizont közelében, sőt, mivel a horizont közelében nagy a fényveszteség, valószínűleg a legtöbb helyen, különösen nyugati részeken a telehold teljesen eltűnhet az égről!

Merre nézzünk?

A fogyatkozás kezdetén a Hold még viszonylag könnyen megtalálható. A részleges szakasz 04:34-es kezdetekor Magyarországról nézve mintegy 10–14 fok magasan lesz a nyugat-délnyugati égen. Ez nagyjából azt jelenti, hogy kinyújtott karral mérve egy ököl szélességnyire áll a horizont fölött. Ezután folyamatosan süllyed. 05:30 után már nagyon fontos a szabad horizont, 06 óra közelében pedig a Hold gyakorlatilag beleolvad a nyugati látóhatárba és a világosodó égbe. A légköri pára vagy vékony felhőzet ezért akkor is eltüntetheti, amikor geometriailag még néhány tized fokkal a horizont fölött van. Közép-Európában ez egyfajta versenyfutás lesz a fogyatkozás egyre nagyobb mértéke, a hajnali szürkület és a holdnyugta között. Binokulár használata különösen hasznos lehet a halvány kontrasztok és vöröses árnyalatok megfigyelésében.

Kell hozzá távcső?

Nem, de hasznos, ha van.

A holdfogyatkozás az egyik legkönnyebben megfigyelhető csillagászati jelenség. Már szabad szemmel is látványos. Egy 7×50-es vagy 10×50-es binokulár azonban nagyon szép képet adhat. Láthatóvá válhat a földárnyék színének változása, valamint az is, hogy egyes holdi tengerek és krátervidékek hogyan tűnnek el sorra az árnyékban. Egy kis távcsővel pedig érdemes például figyelni, hogyan éri el az árnyék a jól ismert holdi alakzatokat.

Fényképezni is könnyű

Már egy telefonnal is érdemes próbálkozni, különösen ha a Holdat a tájjal, épületekkel, fákkal vagy egy távoli templomtoronnyal együtt komponáljuk a képbe. Fényképezőgéppel stabil állvány ajánlott. A fogyatkozás előrehaladtával a Hold sokkal halványabb lesz, ezért a megvilágított teleholdhoz képest egyre hosszabb expozícióra vagy nagyobb érzékenységre lesz szükség. Hosszabb fókuszú, 300–500 mm-es objektívvel már jól látszanak a részletek, míg egy 50–150 mm körüli objektívvel nagyon szép tájképes kompozíciók készülhetnek. Akár több másodperces expozícióra is szükség lehet. Seestarral, Dwarffal, más távcsöveken át is érdemes fotózni. A legérdekesebb magyarországi felvételek talán éppen azok lesznek, amelyeken a mélyen elfogyott, vöröses Hold a hajnali táj felett lenyugszik. Rajzok készítése külön nagy élményt adhat, főleg, ha színes rajzok készülnek.

Miért volt augusztusban két fogyatkozás?

Alig több mint két héttel korábban, augusztus 12-én teljes napfogyatkozás vonult végig Grönland, Izland és Spanyolország egy részén, Magyarországról pedig nagy mértékű részleges napfogyatkozást láthattunk. Ez nem véletlen. A Hold pályája mintegy 5 fokkal hajlik a Föld Nap körüli pályájának síkjához. A legtöbb újholdkor és teleholdkor ezért a három égitest nem kerül pontosan egy vonalba. Évente nagyjából kétszer azonban elérkezik egy fogyatkozási szezon, amikor a Hold pályájának csomópontja megfelelő irányba mutat. Ilyenkor újholdkor napfogyatkozás, mintegy két héttel később, teleholdkor pedig holdfogyatkozás következhet be. Pontosan ezt látjuk most: az augusztus 12-i napfogyatkozás és az augusztus 28-i holdfogyatkozás ugyanannak a fogyatkozási szezonnak a két tagja.

Egy 18 éves kozmikus ismétlődés

A 2026. augusztus 28-i fogyatkozás a 138-as Szárosz-sorozathoz tartozik. A Szárosz-ciklus körülbelül 18 év 11 nap és 8 óra. Ennyi idő elteltével a Nap, a Föld és a Hold egymáshoz viszonyított geometriai helyzete nagyon hasonló lesz, ezért hasonló fogyatkozás ismétlődik.

A mostani esemény közeli rokona volt a 2008. augusztus 16-i részleges holdfogyatkozás. A plusz nyolc óra miatt azonban a Föld közben nagyjából egyharmad fordulatot tesz, így ugyanannak a Szárosz-sorozatnak a következő tagja mindig más földrajzi területekről látható kedvezően.

TEHÁT:

Állítsuk be az ébresztőórát!

04:20–04:30 körül már érdemes kint lenni. Keressünk olyan helyet, ahonnan teljesen szabad a nyugat-délnyugati horizont. Távcső nem szükséges, de egy binokulár nagyon sokat javíthat a látványon.

04:34 után egyre nagyobb „harapást” látunk majd a Holdon. 05 óra után már feltűnően nagy része kerül a Föld árnyékába, és ahogy közeledik a holdnyugta, a holdkorong vöröses-barnás színe is egyre érdekesebb lehet.

Kelet-Magyarországon korábban ér véget a műsor, Nyugat-Magyarországon – így Zalaegerszeg környékén is – viszont csaknem a fogyatkozás globális maximumáig követhetjük a Holdat.

És még egy fontos különbség az augusztus 12-i napfogyatkozáshoz képest:a holdfogyatkozáshoz semmiféle védőszemüveg nem kell. Nézzük nyugodtan szabad szemmel, binokulárral vagy távcsővel!

A jelenség hajnali mivolta, a következő munkanap miatt a VCSE most nem szervez távcsöves bemutatást, de ha az időjárás engedi, youtube-on közvetíteni fogjuk a jelenséget.

Derült eget!

Felhasznált és ajánlott források

A fogyatkozás geometriai és időadataihoz a NASA Goddard Space Flight Center Eclipse Web Site és a NASA 2026-os égbolt-összefoglalója szolgált elsődleges forrásként; a globális láthatóság és a fázisok ellenőrzéséhez az angol Wikipédia összefoglalóját is felhasználtuk. A megfigyelési és fényképezési tanácsok összeállításához a Sky & Telescope, az Astronomy, a Space.com, az Astronomy Now, a német Sterne und Weltraum, valamint a British Astronomical Association anyagait tekintettük át. A magyarországi viszonyokat a Magyar Csillagászati Egyesület, a VCSE korábbi fogyatkozáscikkei és helyi efemeridák alapján ellenőriztük.

Related posts:

Holdfogyatkozás lesz 2018. július 27-én – Csizmadia Szilárd Szabadszemes üstökös február elején? – Schmall Rafael, Csizmadia Szilárd Szaturnusz gyűrű-átfordulás 2025-ben: mit is jelent az, hogy eltűnik a Szaturnusz gyűrűje? – Csizmadia Szilárd A Mars és a Hold szoros együttállása – VCSE Áprilisi Lyridák 2025 – Keszthelyi Sándor